Csökken a halálos balesetek száma

Negyedével csökkent

A KSH adatai szerint az idei év második negyedévében 4 százalékkal kevesebb személyi sérüléssel járó közúti baleset volt, mint egy évvel korábban. Ez már önmagában is örvendetes adat, de ami különösen figyelemrémóltó, az a halálos kimenetelű balesetek 25 százalékos csökkenése, emelett a súlyos sérüléssel járó balesetek száma is csökkent 4,5 százalékkal.

Az autópálya a legbiztonságosabb

A összes halálos baleset mindössze hét százaléka történt autópályán, és ebből jól látszik, hogy ez az úttípus a legbiztonságosabb a magas sebesség ellenére. Az ok nyilvánvaló: az autópályákon, autóutakon az ellentétes irányba haladó forgalom el van különítve, ráadásul ezekre az utakra hirtelen kifordulni sem lehet, hisz megfelelő felhajtókon át lehet csak a forgalomba csatlakozni.

A hagyományos utak veszélyei

A nem osztott pályás, ezen belül is a kétszer egy sávos utak érthető módin a legveszélyesebbek, hisz az egymással szemben haladó forgalom eleve óriási kockázatot jelent. A járművek egymáshoz képest saját sebességük duplájával mozognak egymással szemben, és ez addig még nem volt olyan nagy gond, amíg kicsi volt a forgalom, bár akkor is előfordult, hogy valaki véletlenül áttért a túloldalra, vagy kicsúszott egy kanyarban, és máris létrejött a frontális ütközés, amely gyakran halálos kimenetelű.

A forgalom növekedésével új problémák is megjelentek: a lassabb járművek feltartják a forgalmat, így a többeik meg akarják előzni, de ez a szembejövő forgalom miatt már önmagában egy életveszélyes művelet, különösen, ha hosszú járművet: kamiont vagy buszt kell megelőzni. Sötétben és esős időben persze még rosszabb a helyzet, az eleve rosszabb látási viszonyok mellett a szembejövő járművek fényei el is vakíthaják a vezetőt.

Halálutak

Nem véletlen, hogy erre megoldásként a motorizáció növekedésével párhuzamosan megkezdték az osztottpályás utak építését, melyek legideálisabb típusa az autópálya és az autóút. Magyarországon bő 50 éve kezdődött meg az autópálya építés, ami sokszor úgy zajlott, hogy elvégezték a földmunkákat, megépítették az összes műtárgyat, de végül csak az egyik pályatestet késztették el, miközben a másik helye is megvolt.

Ezzel az egész építési költségből viszonylag keveset spóroltak, ellenben létrehozták a létező legveszélyesebb típúsú utakat, ezeket hamar el is nevezték halálútnak. Miután az adott pálya egyik oldalán leállósáv épül, a másikon, a leendő autópálya belső sávjának oldalán viszont nem, ezért eleve alkalmatlan az út a kétirányú közlekedésre, hisz még egy útpadkányi hely sincs az egyik irányban haladóknak, ahová baj esetén lehúzódhatnak.

Haladni ugyanakkor jól lehet, hisz nincs keresztirányú forgalom és a kanyarok sem élesek, ez pedig magas sebességgel való haladásra ösztönzi az autóvezetőket. Ez a kombináció melegágya let a frontalis ütközéseknek, sokszor halálos kimenetellel, persze időközben a nagyon megemelkedő forgalmú hagyományos utakon is sok let a frontalis ütközés.

Megszűnik a legveszélyesebb

A leghírhedtebb halálút, még a rendszerváltás környékén az M1-es Győr és Hegyeshalom közötti szakasza, volt, hisz fél pálya hiányzott, a forgalom viszont már óriási volt. Végül a másik pályát megépítették, de nem sokkal ezután elkészült a viszonylag rövid, de annál halálosabb M2-es Budapest és Vác között, ugyancsak fél pályával, miközben a műtárgyak készen voltak a két pályatesthez. Ez az út egészen mostanáig viselte a halálút nevet, hisz idén készült el a másik pálya, és most a régi pálya felújítása után végre birtokba vehetik az autósok az egész utat.

Felgyorsult építés

Az elmúlt 20 évben örvendetesen felgyorsult az autópálya építés, az egyszámjegyű főutak közül a nagyforgalmú szakaszok a 4-es és a 8-as út kivételével mind autópályává alakultak (pontosabban a régi út mellett megépült az autópálya). Az utóbbi években felgyorsult a megyeszékhelyekre és a forgalmas határátkelők felé vezető kétszámjegyű utak melleti gyorsforgalmi utak kiépítése is, melyek közül az M2-es mellett több is most készül el: a 21-es, a 44-es és a 67-es.

A gyorsforgalmi úthálózat felgyorsult bővülése sokat segíthetett a halálos balesetek számának csökkenésében, és az újabb útszakaszok elkészültével vélhetőleg tovább javul a trend, a jelenleg tervezett hálózat elkészültekor talán nem is maradnak “halálutak”. Ahol különösen sok még a baleset (szerencsére közülük nem sok súlyos vagy halálos), az M0, ahol különösen nagy a forgalom. Ez akkor enyhülhet, ha megépül egy külsőbb gyűrű (Kecskemét-Dunaújváros-Komárom/Győr tervezett útvonal), és ezzel elkerülheti az M0-t a tranzitforgalom jelentős része.