Demográfiai krízis az Európai Unióban

Az 1960-as évek vége óta Európában egyre kevesebb gyermek születik. A koronavírus-járvány után 2022-ben és 2023-ban a korábbi éveknél is nagyobb mértékben csökkent a születésszám. 2022-ben 3,88, 2023-ban 3,67 millió újszülött jött világra az Európai Unióban, 5,1, illetve 5,5%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. 2023-ban mindössze öt tagállamban volt növekedés, a legnagyobb mértékű Máltán (3,6%).

A legjelentősebb, 10% feletti visszaesést a kelet-közép-európai országokban, Romániában, Lengyelországban és Csehországban regisztrálták.

Magyarországon az uniós átlagnál kisebb mértékű, 2,2%-os volt a születésszám csökkenése. 

A születések számát alapvetően két tényező határozza meg: a termékeny korú (15–49 éves) nők létszáma és az, hogy egy nő hány gyermeket vállal. A születésszám több évtizede csökkenő tendenciát mutat, így egyre kisebb a 15–49 éves nők létszáma az Unió tagállamaiban, az ezredforduló óta 11%-kal, Magyarországon 16%-kal esett vissza a számuk.

Így a születésszám évenkénti alakulása elsősorban attól függ, hogy

a gyermekvállalási kedv milyen mértékben tudja ellensúlyozni a szülőképes korú nők létszámának csökkenését. 

A gyermekvállalás legszemléletesebben a teljes termékenységi arányszám alakulásával jellemezhető, ami azt mutatja meg, hogy a vizsgált év születési gyakoriságát állandónak feltételezve, egy nő élete folyamán átlagosan hány gyermeknek adna életet.

Egy adott régió, ország népességszáma akkor fenntartható, ha teljes termékenységi arányszáma eléri a 2,1-et.

Az Európai Unió termékenysége az 1970-es évek közepe óta nem éri el ezt a szintet.

A 2000-es évek elején az uniós átlag 1,43 volt, majd az azt követő emelkedés és a későbbi stagnálás után, a legutolsó rendelkezésre álló adatok alapján 2022-re 1,46-ra csökkent. Az utóbbi 30%-os elmaradást jelent a reprodukciós szinttől.

Magyarországon ebben az időszakban 1,31-ról 2011-re 1,23-ra csökkent, majd 2021-ben elérte az 1,61-os szintet, míg 2022-ben kissé visszaesett (1,56), de még így is meghaladta az uniós átlagot.

2022-ben a legmagasabb termékenységgel rendelkező Franciaországot (1,79) kelet-közép-európai országok, Románia (1,71), Bulgária (1,65) és Csehország (1,64) követték,

de ezekben az államokban is jóval elmaradt a termékenység a reprodukcióhoz szükséges szinttől. A gyermekvállalási kedv a déli, mediterrán országokban volt a legalacsonyabb: Máltán (1,08), Spanyolországban (1,16) és Olaszországban (1,24). Magyarország a tagállamok sorában a 6. legmagasabb termékenységgel rendelkezett (1,56).

Az észak- és nyugat-európai országok nagy részében az uniós átlagnál magasabb, Ausztriában és Németországban az átlag körül volt a mutató értéke. A posztkommunista országok közül Litvániában, Lengyelországban és Észtországban alacsony, az uniós átlag alatti volt a gyermekvállalási kedv.

Minél később vállalnak gyermeket a nők, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a tervezett gyermekek közül nem mindegyik fog megszületni, ezért a gyermekvállalás életkorának kitolódása csökkentheti a termékenység szintjét.

Az elmúlt két évtizedben a 30 évnél fiatalabb nők termékenysége csökkent, míg a 30 év felettieké nőtt.

2022-ben az Unióban világra jött gyermekek több mint 60%-át 30 éves vagy idősebb nők hozták világra. Az első gyermek vállalására vonatkozóan 2013 óta publikál adatokat az Eurostat, az Európai Unió Statisztikai Hivatala. 2013 és 2022 között az első gyermek vállalásának átlagos életkora 28,8 évről 29,7-re emelkedett az EU-ban, Magyarországon 27,7-ről 28,7 évre.

A gyermekvállalás életkorának kitolódása minden országot érint, mindeközben az egyes térségekre jellemző átlagos gyermekvállalási életkorok közti különbségek nem változtak.

2022-ben a dél-európai országok (Olaszország, Spanyolország, Görögország, Portugália) mellett Írországban, Luxemburgban és Hollandiában vállalták a nők legkésőbb, 30 év felett az első gyermeküket.

Az észak- és nyugat-európai országokban ez az életkor 29 és 30 év közé esett, miközben a kelet-közép-európai országokban még mindig 26–29 év között volt. Bulgáriában, Romániában, Szlovákiában és Lettországban 28 év alattiak, Magyarországon átlagosan 28,7 évesek az anyák első gyermekük születésekor. Ezzel az értékkel hazánk az uniós országok között a fiatalabb életkorúak harmadában helyezkedik el.