Dolgozhatnak-e menekült ukrán orvosok, ápolók a magyar egészségügyben?

Kollégaként elfogadónak, befogadónak, segítőnek kell lennünk. Az a minimum, hogy igyekezzünk mindenkinek munkát adni, azoknak is, akik hosszabb távon nem Magyarországon képzelik el az életüket. A menekülteknek nem alamizsnára van szükségük, hanem munkára, és nem csak anyagi okokból, hanem azért is, hogy fontosnak érezzék magukat, és megőrizhessék a méltóságukat.

Ezt Lénárd Rita, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) alelnöke mondta a növekedés.hu-nak, amikor arról kérdeztük: milyen módon segít a szervezet az Ukrajnából Magyarországra menekült orvosoknak, ápolóknak.

A szervezet menekültügyi programjának motorja közölte:

sok megkeresést kaptak az elmúlt hetekben – a nyelvi akadályok miatt főként áttételesen – Ukrajnából érkezett orvosoktól, ápolóktól, akik munkát keresnek.

De fordultak hozzájuk magyar kollégák is azzal, hogy szívesen foglalkoztatnának a háború elől menekült szakembereket.

Egy üzemorvosként is dolgozó vidéki háziorvosnak például nagy szüksége lenne egy ukrán kollégára, mert a körzetében nagyon sok a már korábban Ukrajnából érkezett vendégmunkás, akik nem beszélnek semmilyen idegen nyelvet.

A MOK konkrét terve az, hogy a kamara internetes felületén hoznának létre egy ukrán nyelvű tájékoztató-állásközvetítő aloldalt.

Ezen keresztül – mintegy virtuálisan kézen fogva az érdeklődő orvosokat, egészségügyi szakdolgozókat – egyrészt egy minden részletre kiterjedő tájékoztatást adnának arról, hová, milyen kérelmeket kell kitölteni, iratokat beadni a magyarországi munkavállaláshoz. A kamara ezen keresztül emellett munkaerő-közvetítő szerepet is vállalna az álláskeresők és azok között, akik szívesen foglalkoztatnának, akár átmeneti időre is, ukrán kollégákat.

Az Ukrajnából menekült orvosok, ápolók magyarországi foglalkoztatásának ma még jelentős gátja a bonyolult jogi szabályozás.

A diplomák kölcsönös elismerése, ami az uniós országok között gördülékeny, itt nem működik, Ukrajnával pedig nincs külön megállapodásunk erre. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy nem csak ukrán, hanem sok esetben eddig ott dolgozott harmadik országbeli menekült is érkezett hozzánk, akik megint másutt szerezték a diplomájukat – magyarázta az alelnök.

További problémát jelent, hogy az ukrán orvosok, ápolók többsége csak ukránul és esetleg oroszul beszél.

A nyelvi akadályok leküzdése érdekében – amennyiben lesz rá igény –, a kamara egy alapszintű nyelvoktatást is szervez az érdeklődők számára, természetesen térítésmentesen. Ezt a kamara székházába tervezik, így adnának lehetőséget a kollégáknak találkozására, tapasztalatcserére, beszélgetésre.

Mint Lénárd Ritától megtudtuk, az illetékes hatóságok, szervek már dolgoznak azon, hogy a betegellátást nem veszélyeztetve leegyszerűsítsék és ezzel felgyorsítsák az Ukrajnából menekült egészségügyi dolgozók diplomájának, illetve szakképesítésének elismerését.

A kamara is erre vár a projektindításhoz, aminek a lényege – hangsúlyozta a kamara elnöke – a segítségnyújtás, és nem az, hogy ezt a szörnyű helyzetet a hiányzó munkaerő pótlására használják fel.

A kamara zárt Facebook-csoportjában többen is írták, hogy ezek a kollégák jó szolgálatot tehetnek a határon az érkezők egészségügyi ellátásánál. Mi azonban azon az állásponton vagyunk, hogy ebben a helyzetben még fontosabb, hogy azok, akiknek egy háború elől, az életüket mentve, mindenüket hátra hagyva kellett elmenekülniük a hazájukból, legalább abban szabadon dönthessenek, hogy hol dolgoznak, és azt csinálhassák, amihez a legjobban értenek.

Más országok is foglalkoztatják az ukrán egészségügyieket

Lengyelországban, ahová még többen menekültek a háború elől, az egészségügyi munkaerőhiány mérséklését is remélik az ukrán orvosok, ápolók érkezésétől. A lengyelek már márciusban leegyszerűsítették a munkavállaláshoz szükséges engedélyeztetési eljárást, a diploma elismerését. Ezzel is eltarthat akár hónapokig is a munkába állás.

Mivel a statisztikák szerint tavaly rekordszámú orvos távozott a lengyel egészségügyből, már a háború előtt igyekeztek az országba csábítani ukrán és fehérorosz doktorokat.

A mostani egyszerűsített eljárás szerint pedig nem kötik nyelvvizsgához a munkavállalást, de nyilatkozatot kell tenni arról, hogy a munkavállaló folyékonyan beszéli a nyelvet. A lengyelül nem tudó orvosok megsegítése érdekében a minisztérium bejelentette, hogy ingyenes nyelvtanfolyamokat indít.

A lengyel hatósági adatok szerint tavaly több mint 4100 ukrán állampolgár kapott munkavállalási engedélyt egészségügyi és szociális területen Lengyelországban, és arra számítanak, hogy idén sokkal többen lesznek.

A lengyel oktatási minisztérium és a helyi hatóságok is előre gondolkodnak, és igyekeznek az ukrán menekültek közül képzett tanárokat alkalmazni, hogy segítsenek a több tízezer menekült gyerek iskolába járását.  

Olaszországban szintén még március második felében lehetővé tették, hogy ukrán menekültek 2023 márciusáig kórházakban vagy magánpraxisban dolgozzanak, amennyiben rendelkeznek a megfelelő képesítéssel - és teljes körűen beoltották őket a Covid-19 ellen.