Drágulhat a tojás az európai ketrecháború miatt

Sokként érte a hazai baromfipiac szereplőit az a közelmúltbeli bejelentés, amely szerint az Európai Bizottság támogatja a ketreces haszonállattartás teljes betiltását az Európai Unióban.

Brüsszelben június végén hozták nyilvánosságra, hogy az EB pozitív választ ad a ketreces állattartás beszüntetését szorgalmazó, „End the cage age” elnevezésű európai polgári kezdeményezésre, amely több mint egymillió hitelesített aláírással támasztotta alá törekvéseit.
Az Európai Bizottság az End the cage age-t még 2018 szeptemberében vette nyilvántartásba, az aláírásgyűjtés pedig egy évig, 2019 szeptemberéig tartott. 

A szervezők ez alatt mintegy 1,4 millió érvényes aláírást szereztek meg,

és - az előírt legalább héttel szemben - tizennyolc tagállamban teljesítették az érvényességhez szükséges minimum aláírásszámot. A kezdeményezés Németországban élvezte a legnagyobb támogatottságot, ahol csaknem félmillió aláírás gyűjt össze.

Magyarországról ugyanakkor mindössze 2550 érvényes aláírás származott, ami az európai parlamenti képviselők létszámához kötött, tagállami érvényességi küszöb eléréséhez sem volt elég.Az európai szintű kampányt a Compassion in World Farming elnevezésű állatvédelmi szervezet hangolta össze, a népszerűsítésben pedig csaknem 170 civil szervezet vett részt.

A kezdeményezők azt követelték, hogy Brüsszel mindenhol – így a baromfitermelés mellett a sertés-, a szarvasmarha- és a nyúltartásban is – tiltsa meg a ketrecek használatát.

A szervezők azzal érvelnek, hogy az Európai Unióban tenyészállatok százmillióit tartják egész életükben ketrecben, és ez óriási kínszenvedést okoz.

Az „embertelen bánásmód” az állatok számára kegyetlen és szükségtelen megoldást jelent, mivel a kezdeményezők szerint az állatjóléti szempontból sokkal kedvezőbb ketrecmentes rendszerek is bizonyítottan életképesek.
Magyarországon a ketrecek alkalmazása az étkezési tojástermelésben – főként a nagyüzemi tojótyúktartásban – a legelterjedtebb, ezért betiltásuk itt okozhatja a legnagyobb gondokat.

Igaz, ebben az ágazatban legalább léteznek alternatív megoldások, mint amilyen például az úgynevezett mélyalmos, szabadtartásos vagy ökológiai módszer is.

Más a helyzet például az intenzív nyúltermelésben, amely nem igazán képzelhető el ketrecek/fülkék nélkül, bár agrárgazdasági súlya kétségkívül jóval szerényebb.

Emellett a ketrecek meghatározó technológiai elemként fontos szerepet töltenek be a sertés- és a szarvasmarhatartásban is, ahol anyakocák fialórekeszeiként vagy borjúnevelő bokszokként jöhetnek számításba.

Nem véletlen, hogy Nagy István agrárminiszter a bizottsági állásfoglalás közzététele után nyilvánosan is kiállt a ketreces haszonállattartás mellett. 

A tárcavezető egy videóüzenetben külön is kitért a tyúktartásra, ahol szerinte a ketrecek betiltása jogi és agrárszempontból is elhibázott lenne.

A miniszter elsősorban azzal érvelt, hogy a ketreces tyúktartás segíthet elkerülni olyan betegségeket, mint a szalmonellózis vagy a madárinfluenza. Emellett azonban az is kérdéseket vet fel, hogy a ketrecek felszámolása miatt mennyire drágulna a tojás – tette hozzá.
Ez utóbbi kétségkívül az egyik legnagyobb problémát jelentené, mert a ketrecek betiltása miatt a tojásár egészen biztosan emelkedne.

Az alternatív tartási módszerek ugyanis többe kerülnek, így a gazdálkodók a pluszköltségeket kénytelenek lennének áthárítani a fogyasztókra.

Különösen igaz ez Magyarországon, ahol a termelésben a ketreces és az alternatív tartási módok megoszlása 80-20 százalékot tesz ki, de ma Európában is 50-50 százalékos az arány. Hazai aggodalmak szerint félő, hogy a tojásdrágulást a vásárlók széles rétege nem tudná megfizetni, ezért a ketrecek betiltása további feszültségekhez vezetne.

Az Európai Bizottság viszont a polgári kezdeményezés eredményeire hivatkozva azzal érvel, hogy az Európai Unióban ma már az etikusabb és fenntarthatóbb gazdálkodási rendszerek iránt mutatkozik igény.

Emellett a ketrecek felszámolása összhangban állna az EU-s szinten elfogadott „termőföldtől a fogyasztóig” stratégiával, illetve az európai zöld megállapodásban (green dealben) foglalt követelményekkel is.

Ezért az Európai Bizottság most kötelezettséget vállalt arra, hogy 2023 végéig valamennyi érintett haszonállatfajnál jogalkotási javaslatot terjeszt elő a ketrecrendszer fokozatos megszüntetésére.

A hazai gazdálkodók készek többet tenni az állatjólét növelése érdekében, de nem az ésszerűség határain túl – hangsúlyozta ugyanakkor Nagy István, aki azt is egyértelműsítette, hogy Magyarország a termelőket hátrányosan érintő döntés ellen fel kíván lépni.

Hazai ágazatai vélemények szerint a bizottság állásfoglalása nélkülözi a kellő szakmai alapokat, ezért a Növekedés.hu információi szerint megkezdődött az előkészítő munka annak érdekében, hogy az EB indoklása ellen megfelelő szakmai ellenérveket lehessen felsorakoztatni.

Szakértők máris felhívják a figyelmet arra, hogy a ketrecek felszámolása tovább növelné a mezőgazdasági termelés „ökológiai lábnyomát”, ezért éppen az uniós zöld törekvésekben lefektetett fenntarthatósági alapcélokat veszélyeztetné.

Piaci oldalról nézve pedig hazai vélemények szerint a fogyasztóknak is meg kell adni a jogot és esélyt arra, hogy a különböző tartási módokból származó termékek közül választhassanak.

Ezért nem kizárt, hogy magyar civil kezdeményezésre európai szintű (ellen)aláírásgyűjtés indul a ketrecek megtartása érdekében, bemutatva e technológia indokoltságát és előnyeit.

A baromfiszektorban a ketreces vita kapcsán lényeges lesz az unióban meghatározó érdekképviseletnek számító Európai Baromfifeldolgozók és - kereskedők Szövetségének (AVEC) álláspontja.

Az AVEC már eddig is több kritikát fogalmazott meg az EU-s szabályozással kapcsolatban, amely a szervezet szerint egyre több állatjóléti és egyéb követelményt ró az unió saját baromfitermelőire, miközben például indokolatlan teret enged a harmadik országokból származó, piacrombolónak tartott baromfihús- és tojásimportnak.

Különösen ellentmondásossá teszi a helyzetet, hogy Brüsszel a magyar uniós csatlakozás óta folyamatosan szigorított az állattartási/állatjóléti feltételeken, többletköltséget generálva ezzel a gazdálkodók számára.

A termelőknek legutóbb 2012-ben kellett belevágniuk nagy átalakításokba, amikor állatjóléti okokból teljesen újakra kellett cserélniük az addig használt ketreceket.

A változtatások a hazai állattartóknak tízmilliárdos nagyságrendű beruházási pluszkiadásokat okoztak, a mostani újabb fordulat viszont azzal fenyeget, hogy ezeket az új ketreceket is ki kell majd dobniuk.