Dűne: Egy sci-fi fantasztikus feltámadása

A magyar közönség számára még különlegesebbé teheti a filmet, hogy számos jelenetet hazánkban forgattak.

A főhős Paul Atreides élete gyökeresen megváltozik, mikor a császár családjának adja át az Arakis bolygó irányítását, ezzel a Fűszer kitermelésének monopóliumát. Azonban ahogy Paul egyre mélyebbre ássa magát az Arakis homokjában, ráébred, hogy sorsát kőbe vésték.

Hosszú út David Lynch filmjéig

A film Frank Herbert könyvsorozatának azonos című első kötete alapján készült, amely 1965-ben jelent meg és néhány többé-kevésbé sikeres feldolgozást már megért mire Denis Villeneuve (Szárnyas fejvadász 2049, Érkezés, Sicario) kezébe került a történet. A próbálkozások sorozata 1971-ben kezdődött, mikor első ízben vásárolták meg a megfilmesítései jogokat és Artur P. Jacobsonra bízták a film megrendezését.

A terv tragikus fordulatot vett, mivel Jacobson 1973-ban életét vesztette. Így a producereknek új rendező után kellett nézniük, a választás pedig Alejandro Jorowskyra esett. Az általa megálmodott filmóriás 14 órás lett volna és olyan művészek munkáját tervezte felvonultatni, mint Salvador Dali, H. R. Giger vagy a Pink Floyd. És még sokan mások is, akik később mély nyomot hagytak a műfaj palettáján. Sajnos a film maga anyagi nehézségek miatt sosem készült el, azonban 2013-ban Frank Pavich rendezésében készült egy dokumentumfilm a már meglévő anyagokból „Jodorowsy Dűnéje” címmel. 

1981-ben David Lynch kapta kezébe a művet, miután az előző csapat megfilmesítési joga elavult. A film 1984-ben végül megjelent, bár igen vegyes fogadtatásnak örvendhetett. Bár vannak rajongói, akik úgy gondolják, hogy aki nem érti annak nem elég jó az ízlése, azért általában a szakmai zsűri sem értékelte legjobban. Hogy a közönség mit érzett a filmmel kapcsolatban talán a legjobban a mozikban futott pályafutása szemlélteti, mely hatalmas bukás volt pénzügyileg.

Akik a film védelmére kelnek paradox módon a rendezővel is szembe helyezkednek, ugyanis Lynch a megjelenése után megtagadta a filmet, a művészi szabadság korlátozására hivatkozva, ugyanis a végső vágási munkálatokban nem kaphatott szabadkezet.

Egy korábbi interjúban így nyilatkozott:

Mindig az mondom, a Dűne hatalmas szomorúság az életemben.

Az új film megjelenése kapcsán nem meglepő módon sokan kíváncsiak voltak a Radírfej rendezőjének véleményére, aki a lehető legrövidebbre akarja zárni ezt az érdeklődést. Egy másik interjúban bevallotta, hogy nem tervezi megnézni a filmet, ha megjelenik.

Villeneuve-t is kérdezték, mennyit szeretne megtartani Lynch adaptációjából, aki úgy nyilatkozott, hogy szeretne teljesen visszatérni az eredeti szöveghez és nem veszi figyelembe az előbbi próbálkozásokat.

Maga a történet és a megfilmesítés története is terheltté vált az elmúlt évtizedekben. Ennek ellenére a fiatalabb generációk és a magyar közönség sincs általában a tisztában a Dűne kultúrtörténeti jelentőségével.

Ha nem ismerjük az előzményeket vagy az eredeti könyvet, a történet egyes részei és a Dűne világa is nehezen érthető meg. Paul története 10191-ben játszódik.

Azonban ritkán említik meg, hogy ez nem időszámításunk utáni dátum, angolul AD, hanem AG, azaz „after the guild”, ami a csillagközi utazás céhének megalakulása után számított idő. Ezt nagyjából időszámításunk után 11 000-re datálják, így a Dűne története valójában nagyjából 21 000-re tehető mostani időszámításunk szerint.

A sci-fi műfajában megszokott egyes elemek például teljesen hiányoznak a filmből, vagy éppen olyasmiket vehetünk észre, amik ott vannak, de igen szokatlanok. Ilyen például a mesterséges intelligencia teljes hiánya.

A Dűne univerzum története

Az emberiségnek egy ponton háborút kellet vívnia az MI-kel, és miután sikeresen megvédték magukat örökre betiltották ezeket. Még egy érdekes újítás, melyre a szemfülesek felfigyelhetnek, hogy más emberhez hasonlóan értelmes életforma sem szerepel a filmben. A történet szerint ilyenre nem akadtak az emberek a világűrben.

Ami talán az egyik legszokatlanabb elem, hogy a Dűne világa leginkább középkori feudalizmusra hasonlít. Az ismert világot a császár vezeti, de az egyes „provinciákat” a másik hét ház között osztotta fel, hogy azok irányítsák, persze csak az ő uralma alatt, mint a hűbéresek.

A most megformált történet középpontjában is két ház, az Atreides és a Harkonnen küzdelme kerül központba. Aki mélyebben elmerül az univerzum titkaiban mérhetetlen mennyiségű szimbolikus elemre bukkanhat csak a két család viszonyának felgöngyölítésében.

Igazán nehéz olyan filmet csinálni, ami az adott szubkultúra tagjait kielégítheti, a 2021-es Dűnének azonban úgy tűnik mégis sikerült. Az egyedüli kritika mely többször is felmerült, hogy a film egy pontján úgy érezték a rajongók, hogy nem eléggé bontották ki az eseményeket. Jason Momoa, aki Duncant személyesítette meg azonban úgy nyilatkozott, hogy még egy ilyen hosszú filmre elég anyag maradt, amit kivágtak. Ez azt jelenti, hogy egy jövőbeni rendezői változat esetleg kielégítheti ezeket az igényeket is.

A film az emberi lét legősibb konfliktusait viszi színre, melyek lehetnek társadalmi, politikai dilemmák, ahogy a személyi kultusz problémája is. De a világnak és a történetének mélyen része a természet ereje, mely egyszerre pusztító és tápláló lakói számára. A rendező és a stáb ezért igyekeztek olyan effektekkel gazdagítani a filmet, mely archaikus emlékeket ébresztenek a nézőben. Ebben nagy szerepet játszik Hans Zimmer tagadhatatlan zenei közreműködése.

A sci-fi és a fantasy világok rajongói az elmúlt években intellektuális diétán voltak, annak ellenére, hogy a mainstream filmipar ömleszti magából az ilyen jellegű filmeket. A Dűne megadhatja, amire a műfaj szerelmesei áhitoznak.