Egészségügyi reformot sürget hazánkban az OECD, itt a javaslataik listája

Idén és jövőre elkezdődhet Magyarországon a beruházások fellendülése az elmúlt négy évben zajlott 16 százalékos zuhanás után, az energiaár-emelkedés azonban idén még nagymértékben akadályozza a növekedést – rajzolódik ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss előrejelzéséből.

A szervezet előrejelzése szerint idén 1,6, jövőre pedig 2 százalékkal emelkedhet a hazai GDP, a jegybanki alapkamat pedig várhatóan marad a jelenlegi szinten

– áll a jelentésben. Az OECD szerint az alacsonyabb termelékenység magyarázza, hogy az egy főre eső magyar GDP a tagállamok átlagánál kisebb.

Mivel a V4-országok energiaimport-függősége (különösen a gáz és a kőolaj terén) történelmileg magas, ez a sokk mind a négy országban megemelte a vállalati költségeket és visszafogta a belső keresletet.

Az OECD szerint a Visegrádi Négyek előtt álló legnagyobb feladat az alkalmazkodás a tartósan magasabb energiaárakhoz.

Miközben Lengyelország a belső kereslet révén gyorsabban halad előre, a cseh, szlovák és magyar gazdaság számára a növekedés kulcsa az állami beruházások szigorúbb költség-haszon elemzése és a bürokratikus piaci korlátok lebontása lett.

• Magyarország az idei év elején mutatott egy erősebb, 0,8 százalékos negyedéves növekedési ugrást, de a tartós növekedést az elavult energiahálózat és a magas importkitettség továbbra is fékezi.
• Lengyelország mutatja a legnagyobb ellenállóképességet: a belső fogyasztás és a védelmi kiadások masszív növekedése stabilan hajtja a gazdaságot, így a régió növekedési éllovasa maradt (3 százalék feletti várható GDP-bővüléssel).
• Csehország és Szlovákia mérsékeltebb növekedési pályán mozog. Csehországban az infláció korábbi sikeres letörése és a technológiai beruházások segítenek, míg Szlovákiát az autóipar strukturális átalakulása (elektromos átállás) és a beszállítói láncok zavarai intik óvatosságra.

Az új inflációs hullám kezelése

Az OECD jelentése kiemeli, hogy

az energiaárak emelkedése miatt az inflációs nyomás a vártnál tovább marad velünk 2026-ban.

Ez a V4-ek jegybankjait is nehéz helyzetbe hozza:

• Magyarországon és Szlovákiában (utóbbinál az eurózóna tagjaként az EKB kamatpolitikáján keresztül) a maginfláció ragadósabbnak bizonyul, részben a feszes munkaerőpiac és a gyors bérnövekedés miatt.
• Csehország és Lengyelország monetáris politikája óvatos maradt; a kamatokat magasan tartják, hogy megakadályozzák a másodkörös inflációs hatások beépülését.

Költségvetési szigor és védelmi kiadások

A jelentés egyik kulcsfontosságú globális javaslata a fiskális fenntarthatóság helyreállítása. Az OECD arra figyelmeztet, hogy 

a kormányoknak le kell állítaniuk a széles körű energia-ár-támogatásokat és adócsökkentéseket, és helyettük csak a leginkább rászorulókat szabad segíteni.

Ezen a téren a V4-ek eltérő kényszerpályán mozognak:

Magyarországra vonatkozó ajánlások

A jelentés öt olyan kulcsfontosságú területet azonosít, ahol azonnali lépésekre lenne szükség, elsőként a korrupció terén. 

Az OECD szerint meg kell erősíteni az Integritás Hatóság független nyomozati jogköreit, és a civil/szakmai szereplőket már a törvényalkotás korai fázisában be kell vonni a konzultációkba.

Egészségügy: Alacsony várható élettartam és munkaerőhiány

A magyar élettartam elmarad az OECD-átlagtól a megelőzhető halálozások (dohányzás, alkohol) és az alacsony egészségügyi költések miatt. Súlyos a nővér- és szakápoló-hiány, a meglévő forrásokat pedig nem hatékonyan költjük el.

A szervezet ajánlásai szerint

több pénzt kell fordítani az alkoholizmus, egészségtelen étkezés és dohányzás okozta betegségek megelőzésére, versenyképes bérekkel kell itthon tartani az ápolókat, és racionalizálni és korszerűsíteni kell a kórházi hálózatot.

A megelőzhető halálok számában Magyarország az OECD-átlag közel dupláját hozza, amely 100 ezer főre vetítve évente 400 halálesetet jelentett 2019-ben.

Infrastruktúra és közlekedés

Bár a vasúthálózat sűrű, kevesebb mint a fele villamosított, így az ingázók inkább az autókat választják, amely dugókhoz vezet a nagyvárosok körül. A közúti személyszállításban a regionális monopóliumok gátolják a versenyt. Az állami beruházásoknál ritkán használnak alapos költség-haszon elemzést.

Fejleszteni kell a vasúti és közúti kapcsolatokat (pl. P+R parkolók a nagyvárosok körül), csökkenteni kell a piacra lépési korlátokat a buszos személyszállításban, és kötelezővé kell tenni a költség-haszon elemzést a nagyberuházásoknál.

Külföldi munkaerő

Szigorodtak a nem-EU-s munkavállalók belépési szabályai (pl. az építőiparban), és a külföldi cégek piacra lépése is nehézkes a disztribúciós és jogi szektorban, amely fékezi a versenyképességet.

A külföldi munkavállalók kvótáit a valós munkaerőpiaci hiányhoz kell igazítani, és enyhíteni kell a fizikai jelenléthez kötött adminisztratív elvárásokat a külföldi szolgáltatóknál.

Energia és zöld átállás

Bár a napenergia gyorsan bővült, a megújulók aránya összességében alacsony, az OECD-átlag felét sem éri el. A szélenergia bővülése megakadt, a geotermikus energiát alig használjuk. Az ország erősen függ az energiaimporttól, az elektromos hálózat pedig elavult a zöldenergia befogadásához.

Masszív hálózatfejlesztésre van szükség akár a rendszerhasználati díjak emelésével, ha az EU-s pénzek nem elegek, és a szabályozás lazításával fel kell pörgetni a szélerőművek telepítését 

– véli az OECD.