Egy coachnak 100 ezret fizetni? - Megéri?

Felsorolni is nehéz lenne azokat a foglalkozásokat és szakmákat, amelyek – olykor átfedéssel, ám leginkább eltérő megközelítéssel és módszertannal – az egyén segítését, gyógyítását, fejlesztését célozzák meg. Tízből nyolc embernek első blikkre valószínűleg a „pszichológus” jut eszébe azzal a kísérő mondattal, hogy „oda meg járjanak a hülyék, én rendben vagyok”, miközben adott esetben a hárítás önmagában is egy beszédes gesztus lehet. Érdemes tisztában lenni azzal is, hogy alapvető fontosságú dolog különbséget tenni a mentális betegségek, valamilyen (korábbi) trauma okozta viselkedésmód, vagy adott élethelyzet nehézségei között, így akiben megvan a motiváció a helyzet tisztázásra és rendezésére, annak megfelelően választja meg a segítőjét is. Másképpen:

például a bipoláris személyiségzavar küzdők pszichiáter segítségét igénylik, míg mondjuk a karrierproblémák, az életközepi válság okozta nehézségek coach szakértemét igénylik.

Nem dilidoki

A coach olyan „edző” – maga a kifejezés is a sport világából származik, ennek lényegi elemeit Tim Gallway írta le először több mint négy évtizeddel korábban – aki a kliensét egy, a kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolaton keresztül vezeti végig egy olyan folyamaton, aminek célja a személyes képességek s meglévő erősségek fejlesztése egy jobb élet reményében. A coaching nem tanácsadás, hanem különböző módszertanokon és a kérdezésen alapló folyamat, ami az ügyfeleket arra vezeti rá, hogy saját maguk találják meg a megoldásaikat. Persze a coaching jó ideje átlépte a sport és a vállalati világ határait (business), s „life” néven megjelenik a „hétköznapi” emberek szintén is. Zelinka Ildikó sport coach, a Média Coaching cégvezetője szerint a coaching napjainkra divattá vált, ám emellett egyfajta társadalmi tudatosság is megjelenik, s míg az egészséges életmód a testet, úgy a coaching a lelket tartja karban. Utóbbi segíthet válaszokat találni az élet új kihívásaira, s mivel az érzelmek gyakran felülírják a tudatosságot – legyen szó magánéletről, üzletről vagy akár sportról – érdemes a negatív irányba mutató gondolatokat tisztázni a fejlődés és előrelépés okán.

A coaching nem lehet más, mint gyógyító beavatkozás: a berögzült irányok, sematikus hitrendszer, a mechanikus működés szétporlasztása, egy új látásmód beengedése, amely által a coachee szakmai és személyes élete megújul

– állítja Sárvári György pszichológus-coach, a Bardo Consulting vezetője. S miközben sokan még mindig vudunak tartják a coachingot, Zelinka Ildikó csak annyit mondott: egykor szkeptikus kliense a közös munka után a válogatott tartalék játékosából az év sportolója lett.

A nagy zajból leginkább a vezetői coaching tűnik ki, ám könnyű belátni, hogy bárki kerület olyan élethelyzetbe, amikor is külső támogatásra van szüksége és szerencsére egyre többen élnek a lehetőségekkel. Szabó Gergely Zoltán integrál szemléletű coach kliensei között megfordult már gimnazista diák, tőzsdei kereskedő, sommelier, de óvodapedagógus is. Tapasztalatai szerint miközben a témák igencsak változatosak, mindig valamilyen emberi nehézséghez jutnak el az ülések alkalmával, legyen szó cégvezetésről vagy bármilyen magánéleti nehézségről. Persze egy coaching ülés a legkevésbé sem baráti beszélgetés, azzá válva alapvetően kérdőjelezi meg az egész folyamat hatékonyságát.

Egy coach nem lehet vak mások hibáival szemben

– idézzük Malchiner Péter szavait. S noha a coach alapesetben nem ad tanácsot, Szabó Gergely Zoltán mégis csak megemlíti, hogy olykor létrejön egyfajta verbális szerződés a felek között, ami dinamikussá teszi a kapcsolatot; felajánlásra vagy kérésre a coach egyfajta mentorrá is válhat.

Nem tegnap kezdődött

Miközben a tengerentúlon egy nagy múltú szakmáról van szó, addig az Európai Unióban csupán 2011-ben emelték hivatalosan is szakmai szintre a coachingot, ám Magyarországon – ahogyan azt a Y2Y coach-blog is megjegyzi – még TEAOR száma sincs e foglalkozásnak. Ám mindez nem túlságosan hatja meg a piacot, hiszen az utóbbi években komoly mozgás indult meg e területen.

Hazánkban mindegy kétezer coach dolgozik, ennek közel fele tagja valamilyen szakmai, érdekvédelmi szervezetnek is

– tudtuk meg Csetneki Csabától, a Nemzetközi Coach Szövetség (ICF) Magyar Tagozatának elnökétől. A coach-képzéssel foglalkozó műhelyek számát nehéz lenne megbecsülni, egy egyszerű kereséssel is tucatnyi lehetőséget dob a gép, a választás pedig gyakran nem könnyű; kérdés, hogy ki milyen területen szeretne aktív lenni, az adott műhelynek van-e állami vagy nemzetközi akkreditációja. Fontos kiemelni: az akkreditáció hiánya önmagában semmit sem mutat arról, hogy az adott képzés milyen szakmai színvonalat képvisel, ám a képzés és az onnan kikerülő szakemberek reputációját, piaci értékét jelentősen növeli.

A közelmúltban a Magyarországi Coach-szervezetek Szövetsége közreadott egy listát az ajánlott coach-képzésekről, mely segítséget adhat a képzési lehetőségek közötti eligazodásról. Mindemellett az ICF is rendelkezik egy, a szakemberekre vonatkozó, háromszintes egyéni minősítési rendszerrel, az így megszerezhető nemzetköziminősítéssel pedig jelenleg Magyarországon mintegy százhúsz szakember rendelkezik.

Kiből lehet jó szakember?

A már idézett blog posztja kissé epésen válaszol arra a kérdése, hogy ki lehet coach, ám a „bárki” természetesen nem igaz. A megjegyzés érthető: előfordulhat, hogy valaki sikertelen volt addigi pályáján, s egy méretes zakó után arra jut, hogy „majd akkor jó leszek coach-nak is”, amiben persze a sikeres karrierváltás éppen úgy benne van, mint egy újabb kudarc lehetősége.

Malchiner Maximilian Péter szerint a coach munkája nagyon komplex, így többrétegű tehetséget, intellektuális tájékozottságot és speciális mindsetet igényel. Elengedhetetlen, hogy a támogató hozzáállás mellett képes legyen az aktív figyelemre, az empátia s az előítéletekről való mentesség éppen úgy alapvető tulajdonság, mint a problémaelemző képesség. Az ügyfél feletti kontroll és a túlságosan is közeli kapcsolat a közös munka ellen hat. Ám a legfontosabb: a coach is rendelkezzen magas önismerettel, egészséges önbizalommal, biztos szereptudattal és önirányítási képességgel.

Transzformatív erejű változás

Ahhoz, hogy még inkább megértsük a coaching folyamatát, újra Sárvári Györgyhöz fordulunk. A szakember szerint tévedés azt gondolni, hogy a célirányos kommunikáció és a pontos beavatkozás minden esetben képes kiszámítható hatást generálni. A „most kommunikáljunk asszertíven”, a „most szituációs gyakorlat következik”- féle eszközökre épülő lineáris modell nem képes valódi változást létrehozni. Sárvári György szerint a másodfokú változás természete a minőségi ugrás – tehát a léptékváltás.

Nem tudjuk hogyan és mikor következik be, csak sejtéseink és megérzéseink lehetnek ezen az úton és bizalmunk abban, hogy amit teszünk, az meghalad minket. Ha így jelenünk meg, mint kísérők és gyógyítók, akkor van esélyünk arra, hogy akár transzformatív erejű változás is létrejöjjön általunk

– árnyalja a coach minőségét Sárvári György. Amint kiemelte, ebben az esetben nem csak az adott helyzet vagy a kommunikáció módja változik meg, hanem a coachee megy át strukturális változáson. „Ennek alapfeltétele számomra a megrendítő erejű belátás, az információ teljes beengedése, a gyógyulni vágyó hite és bizalma a folyamatban, amely mélyreható változást hoz létre benne”.

A végzett coach-szakembereknek csak egy kis része jelenik meg aktívan a piacon, ám ennek több oka is van. Csetneki Csaba például kiemelte: sokaknak az a célja, hogy coaching szemléletű vezetőkké váljanak, vagy hogy a mindennapi munkájukat támogassák meg ezzel a tudással, hiszen például az értékesítés vagy a HR, képzés-fejlesztés, ügyfélszolgálat területén dolgozók számára értékes tudást jelenthet a coach-szemléletű működés. Persze a modern kapitalizmus szelleme itt is kísért: nem lehet megspórolni a személyes brand-építést, az okos – tehát bullshit-ektől mentes – közösségi média használatot. Az ügyélkör kialakítása nagy elkötelezettséget és türelmet igényel. Lapunk több olyan coach-csal is beszélt, akik miközben építik ügyfélkörüket, még nem adták föl a főállásukat sem.

Most ennyiért érhető el a coaching

Az eltérő és dinamikus árazás miatt nehéz pontos képet kapni a piac méretéről. Önmagában a képzési díjak is nagy spektrumot fednek le, hiszen azok kétszázötvenezer forinttól akár másfél millió forintig is felmehetnek attól függően, hogy az milyen területet fed le (business vagy life), mit tartalmaz a képzési csomag s azt milyen időtávon adja. A business oktatások jellemzően nagyobb anyagi ráfordítást igényelnek, ám azok erősen érvényesíthetők az óradíjakban is. Csetneki Csaba szerint ahogyan egyre több szakember lép be a piacra, az vélhetően az óradíjakra is hatással lesz. Mindenesetre aki e percben life coaching-ot szeretne, annak ülésenként tíz- és harmincezer forint közötti díjakban érdemes gondolkodnia, ugyanez biznisz-vonalon negyven- és hetvenezer forintra állt be. Malchiner Maximilan Péter százötvenezer forintos árazást is említett, ám hallottunk extrém, eléggé nehezen hihető, akár negyedmillió forintos tételről is. Azt viszont érdemes tudni, hogy a vállalati coaching költségeit minden esetben a vállalat fizetni, ami napjaink munkaerőhiányos világában igencsak jó befektetés, ugyanis a munkavállaló számára pozitív üzenet, ha a vállalat invesztál az ő fejlesztésébe – méghozzá nem is keveset.