Egy térkép, ami mindent elmond a gazdasági növekedésről

Igazságos eloszlás, felzárkózás

A világgazdaság az idén az IMF áprilisban felülvizsgált előrejelzése szerint 3,3 százalékkal fog növekedni, így válságjelenségről, netán lassulásról összességében szó sincs. Az országok, régiók közti eltérés természetesen jelentős, de nagyrészt igazságos: többségében a szegényebb országok növekednek nagyobb ütemben, kontinensünkön pedig egyértelműen az Európai Unió viszonylag új tagállamai és tagjelölt várományosai fejlődnek gyorsabban.

Mondhatjuk, felzárkózás minden szinten, amiből logikusan adódik, hogy a fejlett országok lényegesen lassabban növekednek, de hát ez természetes is, az immár 7,7 milliárd főt számláló világ gazdasága nem növekedhet korlátlan mértékben, hisz így is egyre súlyosabb gondot jelent a környezet-, és klímavédelem, ezekre óhatatlanul egyre inkább oda kell majd figyelnünk.

Nem feltétel a fejlettek húzóereje

A fejlett országok lassabb növekedési üteme az, amitől most leginkább sokan meg vannak ijedve, hisz abból indulnak ki, hogy a fejlett országok növekedése húzza magával a felzárkózókét. Ez azonban nem ilyen egyszerű összefüggés, hisz például az is előfordulhat, hogy egy fejlett ország gazdasága pont azért nő lassabban, mert a beruházások egy részét nem ott, magas munkaerő-költség mellett valósítják meg, hanem alacsonyabb munkabérű országokba viszik.

Önmagában ez egy komoly hajtóereje a felzárkózásnak, és akár magyarázatot is adhat arra, hogy az EU részét képező közép-kelet-európai régió, valamint a nyugat-balkáni országok növekedését miért nem fékezi egyelőre a korábbi évekhez képest szerényebb nyugat-európai, mindenekelőtt német növekedés.

Csoportok

Nézzük ezek után, hogy is oszlik el a világgazdaság növekedése országok, régiók szerint. A térképen növekedési mértékek mentén határozták meg, hogy milyen színnel jelöljenek egy adott országot. Sötétkék szín jelzi a recesszióban lévő országokat, világosabb kép a 3 százalék alatti mértékben növekvőket, világoszölddel a 3-6 százalék köztieket, ennél sötétebb zöld árnyalattal a 6 százalék fölött növekedőeket (elvleg van egy még sötétebb árnyalat a kétszámjegyű növekedőknek, de ilyen idén nincs, a rekorderek a 9 százalékot közelítik).

A gazdasági növekedés mértéke idén a világ országaiban

Csökkenés csak egyedi okok miatt

Kezdjük a recesszióban lévők csoportjával, kitérve arra, hogy miért van náluk csökkenés? Úgy tűnik, hogy lényegében egyedi, jól megmagyarázható esetekről van szó, általános recessziónak nyoma sincs. A legrosszabb helyzetben a teljesen összeomló Venezuela van, ahol negyedével csökken idén a gazdaság, köszönhetően Nicolas Maduro elnök teljesen irracionális gazdaságpolitikájának.

Két másik ország, Argentína (-1,2 százalék) és Törökország (-2,5 százalék) a korábbi túl gyors növekedés, a túlfűtöttség következményeit éli most át: ilyen helyzetből elkerülhetetlen a visszaesés, a reális szint megtalálása. Irán az atompaktum amerikai egyoldalú felmondása következtében bevezetett szankciók miatt került recesszióba (-6 százalék), Nicaraguában és Szudánban a zűrzavaros belpolitikai, időnként polgárháborús helyzet viseli meg a gazdaságot. Zimbabwe még a korábbi diktátor, Robert Mugabe bukása utáni átalakuláson megy át (a rendszerváltás után térségünkben is mindenhol erős visszaesés volt), Ecuador és Eswatini (a volt Szváziföld) estében pedig csak pár tizedszázalékról van szó.

Lassan növekvők

Ami a lassan növekvő országok csoportját illeti, ide tartozik lényegében az összes fejlett ország (25 ezer dollár egy főre jutó GDP fölött): USA, Kanada, Európa fejlett része, Japán, Dél-Korea, Ausztrália és Új-Zéland, de itt vannak a nem kis részben olajexportból élő országok is (Oroszország, az egész Arab-félsziget), a háborús válságban lévő Ukrajna, az elhibázott gazdaságpolitika okozta több éves válságból frissen kikeveredett Brazília, valamint a relatív fejlettebb afrikai országok: Dél-Afrika, Nigéria, Tunézia, Algéria.

A mi csoportunk és az európai felzárkózás

Ezek után elérkezünk ahhoz a csoporthoz, melynek Magyarország is tagja: a 3-6 százalék között növekvőkhöz. A leglátványosabb egyértelműen az európai csoport: a 2004-ben és utána az Európai Unióhoz csatlakozott volt szocialista országok vannak itt (kivéve Litvániát és Horvátországot), valamint a volt Jugoszlávia többi utódállama és Albánia.

Itt rajzolódik ki a legklasszikusabban a kontinens keleti felének felzárkózása a fejlett oldalhoz, ugyanakkor látszik, hogy az EU határait keletről övező Ukrajnában és Belaruszban egyelőre nyoma sincs a folyamatnak. Van ugyanakkor egy kakukktojás a nyugati végen: Írország, ami mindenkinek példa lehet: a múlt század elején még igen szegény ország ma a világ 5. leggazdagabbja, és csodák csodája, még mindig nagy ütemben növekszik.

Más kontinenseken Afrika java van ebben a sávban, Dél-Amerikában az Andok országai, Ázsiában pedig a volt szovjet Közép-Ázsia, Délkelet-Ázsiában pedig Thaiföld és Indonézia, Thaiföld már fejlettebb, mint a többiek, Indonézia esetében pedig 5 százalékos a növekedési ütem, így gyakorlatilag a környezetében lévő nagyobb növekedésűekhez sorolható.

A nagyon gyorsan növekvők

Végül következzenek az igen nagy növekedési üteműek, ők két kontinensen találhatók: Ázsiában és Afrikában. Köztük ott van a világ két legnépesebb országa, Kína és India összesen 2,7 milliárd lakossal, ami a világ lakosságának 35 százaléka. A csoportba tartozik a környék legtöbb országa, közülük a 100 milliós népességű Fülöp-szigetek és Vietnám és a 170 milliós Banglades is, de kis jóindulattal a 280 milliós Indonéziának is megelőlegezzük a megtisztelő címet. Így csak Ázsiában 3,5 millió ember él igen nagy növekedésű országban, az emberiség 45 százaléka.

Az emberiség fele!

Afrikában a középső részen, az Egyenlítőtől kissé északra található a hasonlóan nagy növekedésű csoport, közülük a legnagyobb a 110 milliós Etiópia. Velük együtt az emberiség fele él különösen gyors növekedésű országban, ami lássuk be, igen jó hír a világ szempontjából (miközben a hírek többnyire csak az amerikai és német növekedést vizsgálják, annak viszont minden rezdülését, szinte patikamérlegre téve).

Végül az abszolút győztesek: Ghána és Dél-Szudán 8,8 százalék, Ruanda 7,8, Etiópia 7,7, Elefántcsontpart 7,5, India és Banglades egyaránt 7,3 százalék.