Egy véres felkelés árnyékában – van kiút a politikai fordulat után?

Banglades gazdaságának legerősebb ágazata a készruha gyártás, amelyben kb. 4 millió munkavállaló, elsősorban nő dolgozik.

Ez adja az export jelentős részét, 83 százalékát. A fő felvevőpiacok az USA és az EU, ide irányul az export 68 százaléka. Az USA és az EU gazdasági problémái miatt az igények csökkentek, ami visszavetette a GDP növekedést Bangladesben.

A szolgáltatások iránti igényeket pedig a növekvő infláció fogta vissza. A nemzeti valuta, a „taka” jelentős gyengülése drágította az importot, ami növelte a termelők költségeit, miközben a kereslet visszaesés miatt árat növelni nem tudtak. A növekvő gazdasági problémákról, a változtatás szükségességéről azonban az egyre autokratikusabb vezetés miatt nem volt szabad beszélni.

Aztán a hullámok összecsaptak a vezetés feje fölött.

Kitört a felkelés, amely több, mint 400 halálos áldozattal járt.

A miniszterelnök, Sheikh Hasina, aki 15 éve volt hatalmon, lemondásra kényszerült és Indiába menekült. A halálos áldozatok többsége a kezdetben békésen tűntető fiatalok közül került ki, többségüket a rendőrök lőtték le.  A miniszterelnök asszony maga biztatta a rendőröket, hogy keményen lépjenek fel a „terroristáknak” nevezett diákok ellen.

A diáktűntetéseket, amelyek július elején kezdődtek, az elhatalmasodott korrupció, az emberi jogok semmibevétele, az uram-bátyám rendszer meggyökeresedése váltotta ki. De hozzájárult a romló gazdasági helyzet és a fiatalkorúak magas munkanélkülisége is.

Egyes becslések szerint legalább 18 millió fiatal nem talál magának munkát. A változásokat már nemcsak a fiatalok, de az üzleti világ is sürgette, és annak beindítását Muhammad Yunustól várják.

A Franciaországból augusztus 8-án hazatért Nobel béke-díjas Muhammad Yunus közreműködésével alakított kormányba a tüntetők képviselői is bekerültek. Yunus kijelentette, hogy hozzá szeretne járulni ahhoz, hogy a diákok Banglades jövőjével kapcsolatos álmai megvalósulhassanak.

Nem lesz könnyű a dolga, mert a korábbi kormány tagjai mind eltűntek, és még a rend sem állt helyre.

De ki is Muhammad Yunus?

 A 85 éves közgazdász, bankár és társadalmi vállalkozó elsősorban az általa 1983-ban létrehozott „szegények bankjáról”, a Grameen Bankról ismerik.

Ezt a bankot azért alapította, hogy olyan szegény családoknak adhasson kisebb hiteleket, amelyekkel más bankok nem álltak szóba, viszont a kis induló tőkével esélyük lehet arra, hogy valamilyen vállalkozásba kezdjenek.

Ezt a mikrohitel konstrukciót azóta több, mint 100 országban vezették be.

Egy 2017-ben írott könyvében így érvelt: újra kell tervezni a gazdasági rendszert, hangsúlyt adni a társadalmi vállalkozásoknak, és helyzetbe hozni a társadalmi létra alsó fokán lévőket azzal, hogy vállalkozási lehetőségeket nyitunk meg a számukra.

Muhammad Yunus

A Nobel béke-díjat ezért a kezdeményezésért 2006-ban kapta. Az indoklás így hangzott:  „az alulról jövő gazdasági és társadalmi fejlődés beindításáért tett kezdeményezéseiért.”

Banglades jelenleg a „legkevésbé fejlett” országok csoportjába tartozik. Ahhoz, hogy ebből feljebb tudjon lépni, csökkentenie kell a ruhaipartól való jelentős függőségét.

Beruházásokra és új piacok keresésére is szükség lenne. Javítani kellene az infrastruktúrát is. A három hetes felkelés jelentős kárt okozott a gazdaságnak. Elbizonytalanította a megrendelőket és a beszállítókat egyaránt.

A kormány egy időre megbénította az internet használatot, ami visszaesést hozott az informatikai szektorban. Az elemzők azonban optimisták. Az új kormánytól fejlődésbarát intézkedéseket várnak.

Abban is bíznak, hogy a Nobel béke-díjas szakember széleskörű nemzetközi ismertsége és kapcsolatrendszere segít jó útra terelni a bangladesi gazdaságot és társadalmat. (Az adatok forrása: a Világbank, az „Asian Development Bank” és a Nikkei Asia hírportál).