Milyen lehet az Európa és Ázsia közötti kereskedelmi kapcsolatok jövője?

A Moszkva ellen meghozott gazdasági szankciók a közép-ázsiai országok számára jelentősen megnehezítették a régió országaiban megtermelt áruk és termékek hagyományosan Oroszországon keresztül történő európai exportját. Mivel a közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságok Európával folytatott kereskedelme erősen függött ettől a szankciók által sújtott úgynevezett északi útvonaltól, ezért mind az öt közép-ázsiai ország az Európába irányuló áruszállítások érdekében gyors útvonalkeresésbe kezdett, melynek eredménye a 2017-ben megnyílt Transz-Kaszpi Nemzetközi Szállítmányozási Útvonal (Trans-Caspian International Transport Route, TITR), más néven Középső Folyosóban rejlő lehetőségek újraértelmezése lett.

Egy évvel azt követően, hogy Oroszország elindította katonai offenzíváját Ukrajna ellen, a kezdetben regionális konfliktusként értelmezett és a messzemenőbb globális következményekkel járó háborúnak több jelentős geopolitikai következménye is lett. Ezek közé sorolható az úgynevezett Középső Közlekedési Folyosó (Middle Corridor) „újjáéledése”. 2022 előtt ugyanis a mérsékelten működő kereskedelmi folyosót inkább egy Közép-Ázsiát, a Dél-Kaukázust és Törökországot magában foglaló regionális és gazdasági övezetként jellemezhettük, mintsem egy Európa és Kína vagy Európa és Közép-Ázsia közötti alternatív áruszállítási útvonalként.

Erre a Kelet-Nyugat irányú szállítási útvonalra a világ és a logisztikai szakértők is először 2021-ben figyelhettek fel, amikor a Szuezi-csatornában elakadt konténerszállító teherhajó több napra teljesen megbénította a globális hajózási, s ezáltal a nemzetközi kereskedelmi útvonalakat is. Az Ever Given konténerszállító hajó elakadása a logisztikai cégektől is gyors reagálást kívánt, melynek az eredménye a korábban népszerűtlennek – a logisztikai fejletlenség és a nem megfelelő pénzügyi környezet és földrajzi akadályok miatt – ítélt Középső Folyosó szállítási útvonal „újrafelfedezése” lett.

Megvizsgálva a Középső Közlekedési Folyosó újjáéledésének elsődleges okait azt láthatjuk, hogy az orosz–ukrán háború jelentősen megzavarta az Európa és Ázsia közötti szárazföldi összeköttetéseket és logisztikai útvonalakat, amelyek többsége – 2022 februárja után immár a szankcionált – orosz és fehérorosz területeken – az úgynevezett Északi Folyosón – haladt keresztül. Bár a Középső Folyosó egyelőre nem tudja teljesen helyettesíteni a kelet-nyugat irányú kereskedelmi kapcsolatok tartalmi (áruk, termékek, stb.) és mennyiségi nagyságrendjét, azonban a Kaszpi-tengeren átívelő nemzetközi közlekedési és kereskedelmi útvonal megvalósulása akár hosszú távon is életképes alternatíva lehet.

Mi is az a Középső Kereskedelmi Folyosó?

A Középső Kereskedelmi Folyosó vagy Középső Folyosó, hivatalos nevén a Transz-Kaszpi Nemzetközi Szállítási Útvonal (Trans-Caspian International Transport Route, TITR), amely Törökország, a kaukázusi országok (Azerbajdzsán, Grúzia, Örményország) és a közép-ázsiai országok (Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán) egyfajta Selyemút-perspektíváját tükrözi. A kereskedelmi folyosó (amely inkább egy zöld beruházás, melynek vannak szárazföldi: vasúti, közúti, valamint vízi útvonalai) keleti végpontja Kínából indulva áthalad Kazahsztán síkvidéki (sztyeppei) részén, mielőtt elérné a Kaszpi-tengeri kazah és türkmén kikötőket. Ezt követően az útvonal további részét tengeri kapcsolat köti Azerbajdzsán Kaszpi-tengeri kikötőihez, így haladva tovább Grúzia felé (áthaladva a Dél-Kaukázuson), majd eléri Törökországot és innen az Európai Uniót.

A Transz-Kaszpi Nemzetközi Szállítási Útvonal lehetséges teljes szakasza

Forrás: Google Maps, Saját összeállítás (hozzávetőleges)

A Középső Folyosó többoldalú intézményi fejlesztés tehát összeköti a konténeres vasúti és részben autópályás teherszállítási hálózatokat Kína és az Európai Unió gazdaságai között. A Középső Folyosó leírás alapján ez az útvonal a későbbiekben alkalmas lehetne Mongólia, Dél-Korea, és akár a délkelet-ázsiai országok Európába irányuló áruforgalmának a közvetítésére is, azonban az ilyen irányú célok/törekvések egyelőre jelentéktelenek.

Oroszország Ukrajna elleni háborújának Közép-Ázsiára nézve számos jelentős gazdasági, kereskedelmi és geopolitikai következménye van. Ennek egyike a regionális kereskedelmi integrációként működő úgynevezett Középső Folyosóval kapcsolatos fejlesztések fellendülése, melyek célja egy gyorsan fejlődő szárazföldi és tengeri teherszállítási útvonal létrehozása Kína és Európa, valamint a közép-ázsiai és kaukázusi régió és Európa között, ezáltal biztosítva életképes alternatívát a régió gazdaságai számára az Oroszország-orientált kereskedelmi relációik diverzifikálására. A jelenlegi geopolitikai szituáció azt sugallja, hogy a közép-ázsiai országok számára a Középső Folyosó több hasznot hozhat, mint a korábbi Északi Folyosó, noha azt korábban kevésbé hatékony és költségesebb alternatívának tartották.

Ezenfelül Ankara és a közép-ázsiai köztársaságok szoros kulturális kapcsolatai, valamint az utóbbiak hajlandósága arra, hogy diverzifikálják, de ne szakítsák meg kapcsolataikat Moszkvával (és Pekinggel) Törökország számára nagyobb befolyást biztosíthat a térségben hiszen Ankara kiterjesztheti a külpolitikai ambícióit a türk világra.

A Középső Folyosóval kapcsolatban ironikus módon jelenleg az Európai Unió egyes érdekei is egybeesnek Törökországéival. Ugyanis Ankara és Brüsszel közös érdeke az eurázsiai összeköttetés előmozdítása, a Dél-Kaukázushoz és Közép-Ázsiához való kereskedelmi hozzáférés javítása, az európai ellátási láncok rugalmasságának növelése és az európai energialáncok diverzifikációja. Emellett Európa szemszögéből az ilyen típusú kereskedelmi és gazdasági összekapcsolódása a két régiónak akár Oroszország gazdasági, politikai kiszorulását is előidézheti Közép-Ázsiában.

A közép-ázsiai országok szempontjából az Európa gazdasági és kereskedelmi életébe történő beágyazódás az orosz, a kínai és az iráni (és kezdődő indiai) regionális befolyás egyensúlyának megteremtését szolgálhatja.

Ugyanakkor a Brüsszelben 2024. január 29. és 30. között megrendezésre került az Európai Unió és Közép-Ázsia közötti közlekedési összeköttetésekkel foglalkozó Global Gateway Befektetői Fórumon, ami az Európai Unió és Közép-Ázsia országainak, Törökországnak és a kaukázusi országoknak kormányzati képviselőit, finanszírozó intézményeit és vállalkozásait összekötő platformja a fórumon jelen lévő európai és nemzetközi pénzügyi intézmények mintegy 10 milliárd eurót különítenek el a fenntartható közlekedési kapcsolatok támogatására Közép-Ázsiában. Ez a támogatás egyben azt is jelenti, hogy ilyen összeggel támogatják a Transzkaszpi-tengeri közlekedési folyosó működési hatékonyságát és gazdasági vonzerejét.

Több jelentős világgazdasági szereplő, köztük Kína, Oroszország és az Egyesült Államok is kedvezően viszonyul a Középső Folyosó kezdeményezéshez, ám a projekt körüli bizonytalanság megmaradt. A fő kérdés, hogy a kedvezőbb geopolitikai és geoökonómiai körülmények, illetve az érdekközösségek mellett sikerül-e a feleknek megvalósítani a Középső Folyosót teljes egy működő logisztikai útvonalként vagy csupán egy sikertelen kezdeményezés marad.

A cikk szerzője Veres Szabolcs, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának kutatója.