Egyre elterjedtebb a gyerek nélküli házasság a világ fejlett országaiban 

Emelkedtek egyrészt a gyermekvállalás közvetlen (pl. oktatás, egészségügyi ellátás, lakhatás) és közvetett, alternatív költségei. Utóbbi elsősorban az édesanyákat érinti: a karrier megszakítása, elmaradó (jövőbeni) kereset - olvasható az Oeconomus Gazdaságkutató intézet friss elemzésében.

Mindezeket a költségeket az államok ellensúlyozhatják családpolitikai lépésekkel. Az ország kultúrája, a társadalmi berendezkedése is jelentősen befolyásolja a gyermekvállalást, így egyebek mellett a háztartási munka és a gyermeknevelés megosztásának aránya a háztartáson belül.

Összességében, azokban az országokban, ahol megfizethető(bb) a gyermekgondozás, továbbá ahol a háztartási munka, ill. a gyermeknevelés egyenlőbben oszlik meg a szülők között, ott magasabb a termékenységi ráta.

A DINK-jelenség terjedése a fejlett gazdaságokban súlyosbítja az idősödő társadalom problémáját, hosszú távon a munkaerő-állomány zsugorodásához vezet, így a gazdaság hosszú távú, potenciális növekedését veti vissza.

Magyarországon a népszámlálás adatai szerint 183 344 olyan 15 éves és idősebb, házas nő élt Magyarországon a felvétel időpontjában, akinek nem volt élve született gyermeke. Ők az 1 millió 795 ezer, 15 éves és idősebb, házas nők 10,2%-át tették ki 2022-ben.Ugyanakkor ez az arány nem csupán a tudatos döntés miatt érheti el a 10%-os arányt, az elmúlt évek felmérései alapján közülük sokan meddőséggel is küzdhetnek.

A fiatalabb korosztályokban (15-34 évesek) jellemzőbb, hogy a házas nőknek nem született gyermeke, 34 év felett viszont már jelentősen csökkent (10% alatti) gyermeket nem nevelő házas nők aránya. A magyarországi népesedési folyamatokra kihatnak a globális trendek, ugyanakkor belső társadalmi folyamatok, illetve kormányzati intézkedések egyaránt hatást gyakorolnak a gyermekvállalásra, mely elsősorban és legfőképp az egyének, a párok döntésén alapul.

Termékenységi ráták csökkenése

A termékenységi ráta, vagyis hogy egy nő élete során mennyi gyermeknek ad életet, több magasabb jövedelmű országban (pl. USA, Németország, Egyesült Királyság, Japán, Dél-Korea) évtizedek óta jelentősen mérséklődik és jóval az ún. helyettesítési ráta (2,1 gyermek) alatt jár; ez pedig gyorsan idősödő népességhez vezet, valamint stagnáló vagy akár zsugorodó munkaerőállományhoz.

Több okra is visszavezethető a termékenységi arányszámok zuhanása a fejlettebb országokban, egyebek mellett a magas gyermekgondozási költségekre, az oktatási és lakhatási költségek emelkedésére. Ugyanakkor az elmúlt években egyre több nő választja a karriert a gyermekvállalás helyett.

 A gyermekvállalás megnövekedett alternatív költségei pedig egy új jelenséghez vezettek: egyre több a kettős jövedelmű, gyermektelen pár, akik tudatosan döntöttek emellett (angolul: dual income couples with no kids, röviden DINK). 

Például a népesség szerkezetét vizsgáló Population Reference Bureau adatai szerint a gyermekvállalás mellett döntő párok aránya az 1960-as évek óta több mint a felére csökkent az USA-ban.

Továbbá „a YouGov 2020-as felmérése szerint minden nyolcadik 18 és 24 év közötti fiatal állítja, hogy valószínűleg nem vállal gyereket, a 18 és 55 év közötti gyermektelen nők több mint harmada pedig szintén hasonló véleményen van.

A nők munkaerőpiaci részvétele történelmi távlatból és napjainkban

A Nobel-díjas Claudia Goldin történelmi távlatból tanulmányozta a nők munkaerőpiaci lehetőségeinek alakulását. A nők részvétele a gazdasági termelésben jelentősebb volt az ipari forradalom előtt, amikor is a nők a mezőgazdasági munkában vettek részt.

Az ipari forradalmat követően a 19. század végén és a 20. század elején a férfi kenyérkereső modell vette át a szerepet. A második világháború után a nők munkaerőpiaci részvétele ismét erősödött, egyre több lehetőséget adva a nőknek saját keresetre.

Míg a férfiak munkaerőpiaci részvétele az elmúlt évtizedekben csökkent, a nők részvételi aránya nőtt olyan országokban, mint az Egyesült Királyság és Németország; vagy éppen az USA esetében stagnált, míg a férfiaké jelentősebben csökkent.

Ebből eredően a nők számára egyre inkább megtérül az oktatásba való befektetés, mivel csökken a foglalkoztatásban és a keresetekben megmutatkozó különbség a férfiak és a nők között. Így például magasabb a női diplomások aránya az OECD-országokban, mint a férfiaké.

Ahogy a fenti ábrán is látható, jelentősen csökkent a kereseti különbség a férfiak és a nők között, de nem tűnt el teljes mértékben.

A fennmaradó, keresetek közötti különbség a gyermekvállalásnak is köszönhető, vagyis hogy a nők a gyermekvállalás és gyermeknevelés (esetleg egyéb gondozási feladatok) miatt átmenetileg kiesnek a munkaerőpiacról. 

Egy tanulmány szerint a magas jövedelmű országokban a nők és a férfiak munkaerőpiaci részvételi aránya közötti különbség 80%-át magyarázza ez.

• Az EU-ban a nők felülreprezentáltak az alacsonyan fizetett ágazatokban és alulreprezentáltak a jól fizetett ágazatokban: a nők inkább az olyan alacsony fizetésű gazdasági ágazatokban koncentrálódnak, mint az oktatás és az egészségügy, míg a férfiak inkább a pénzügyi és az IT-ágazatban dolgoznak;
• A férfiak nagyobb valószínűséggel kerülnek előléptetésre vezetői pozíciókba, mint a nők. Az „üvegplafon” kifejezést egy olyan láthatatlan akadály leírására használják, amely megakadályozza, hogy a nők egy bizonyos szintnél magasabbra emelkedjenek a vállalati hierarchiában.

DINK-jelenség a világon

A nők munkaerőpiaci lehetőségeinek bővülésével az „anyává válás” alternatív költségei megugrottak,

mivel a szülés miatt kiesnek a munka világából (a gyermekvállalás egy pár számára gyakran egy második fizetésről való lemondást is jelenthet). Továbbá a gyermekvállalás közvetlen költségei is emelkedtek a fejlett országokban, úgy mint az oktatás, egészségügyi ellátás, lakhatás, stb. 

Az édesanyák átlagos életkora első gyermekük születésekor jelentősen emelkedett az 1980-as évek óta.

A karrierépítés, biztos anyagi háttér megteremtése miatt egyre későbbre tolódott a gyermekvállalás ideje a fejlett gazdaságokban, ami szintén a születési ráták csökkenéséhez vezet.

A DINK-jelenség egyre inkább terjed a világon, különösen az olyan nagyvárosi területeken, mint New York, Los Angeles, London. 

Ezeken a területeken általában alacsonyabb a termékenységi ráta, mivel itt sok a fiatal DINK mellett érvelő munkavállaló. Továbbá a gyermekgondozási és lakhatási költségek különösen magasak ezeken a helyeken, miközben a fiatalok fizetése meghaladja az ország többi részén megkereshető összeget, vagyis a gyermekvállalás alternatív költsége alapvetően magasabb.

Így nem meglepő módon néhány fejlett ázsiai gazdaságban, például Japánban és Dél-Koreában a termékenységi arányszámok alacsonyak, ahol is a nőknek sokkal több időt kell fizetetlen munkával tölteniük, mint a férfiaknak.

A példaként hozott ázsiai országok mellett az alacsony termékenységi arányszám Dél-Európában is jellemző, ahol az alacsonyabb születésszámhoz hozzájárulhat az is, hogy az elmúlt másfél évtized gazdasági válságai súlyosabban érintették a térséget.

Forrás: Recruitonomics.com

Magyarország

A KSH 2022-es népszámlálási adatai szerint 183 344 olyan 15 éves és idősebb, házas nő élt Magyarországon a felvétel időpontjában, akinek nem volt élve született gyermeke. Ők az 1 millió 795 ezer, 15 éves és idősebb, házas nők 10,2%-át tették ki 2022-ben.

Természetesen a statisztikai adatokban nem látszik, miért nem neveltek a házaspárok gyermeket: a statisztikai adatok és adatfelvétel általánosítással él, egy-egy szám a mögöttes folyamatokat, okokat nem mutatja meg, így érdemes a mélyebben az adatok mögé nézni. A gyermek nélküli házaspárok között vannak, akik maguk döntöttek úgy, nem vállalnak gyermeket (ők a „DINK”-párok), míg másoknak nem lehet saját gyermekük.

A fiatalabb korosztályokban jellemzőbb, hogy a házas nőknek nem született gyermeke: a 20-24 éves házas nők 43,3%-ának, a 25-29 évesek 37,8%-ának, illetve a 30-34 évesek 23,4%-ának nem volt gyermeke a népszámlálási felvétel időpontjában. 34 év felett viszont már jelentősen csökkent (10% alatti) azon házas nők száma és aránya, akiknek nem született gyermeke.

A magyar nők (és párok) helyzetét többféle hatás is árnyalja gyermekvállalás tekintetében.

• Hatnak egyrészt a globális trendek, így például a fejlett világ tendenciájával párhuzamosan Magyarországon is egyre későbbre tolódott a gyermekvállalás. Az édesanyák átlagos életkora első gyermekük születésekor 2022-ben 29 év volt, míg 1980-ban 22,86 év.
• Pozitív tendencia ugyanakkor idehaza, hogy az élve született gyermekek 25%-a született házasságon kívül 2022-ben Magyarországon, míg 2013-2016 között közel 50%-uk.
• Továbbá a teljes termékenységi arányszám (egy nő élete folyamán hány gyermeknek adna életet) is javuló tendenciát mutat hazánkban – míg több fejlett gazdaságban csökkenőben van: mélypontjáról, a 2011-es 1,23-ról 2021-re 1,59-re emelkedett, majd a koronavírus-járvány nyomán 2022-ben 1,52-re mérséklődött. Ugyanakkor a reprodukciós, 2-es számot még nem értük el.
• Korábbi kutatások azt mutatják, hogy 2008-ról 2018-ra háromszorosára emelkedett a meddő párok száma. Az időszakban Magyarországon mintegy 300 ezer pár küzdött meddőségi problémákkal. Az esetek 25 százaléka minden segítség ellenére gyermektelen maradt. Az elmúlt években módosultak a hazai meddőségkezelési eljárások, és a közellátás keretein belülre kerültek. A változtatásoktól azt remélik, hogy több gyermek születik Magyarországon.
• Értékrend tekintetében két, egymással ellentétes hatás is érződik a magyar társadalomban az elmúlt években, mely megjelenik akár a főváros és a vidék viszonylatában is (témával kapcsolatos elemzésünk itt olvasható). Az egyik a nyugati típusú életforma és szemlélet, amikor is a házasság és gyermekvállalás időpontja kitolódik, vagy épp tudatosan döntenek a párok amellett, hogy nem vállalnak gyermeket (DINK-jelenség). Emellett viszont szintén erős a hagyományos családmodell melletti elköteleződés is, kettő vagy annál több gyermek tudatos vállalása hazánkban, mely a 2022-es népszámlálási adatokban is meglátszik - írja az Oeconomus Gazdaságkutató.