Trump meglepőt húzott: már a kisebbségek is egyre nagyobb számban állnak az oldalára

Hogy látja: kinek van nagyobb esélye a győzelemre most ősszel az amerikai elnökválasztáson: Bidennek vagy Trumpnak?

Nehéz jóslatokba bocsátkozni, mivel még nyolc hónapra vagyunk az amerikai elnökválasztástól. Az látszik, hogy jelen pillanatban Trump esélyei jobbak. Országos szinten a közvélemény-kutatók jellemzően 3-4 százalékos előnyt mérnek a volt republikánus elnöknek, ráadásul az úgynevezett billegő államokban is többnyire ő vezet.

Trump a kulcsfontosságú demokrata választói csoportokban is javított a helyzetén.

A latinók körében Biden még 2020-ban 21 ponttal győzött, most viszont a kutatások szerint a spanyol anyanyelvűek 46-40 arányban inkább Trumpot támogatják. A feketék is egyre kisebb számban állnak ki Biden mögött: ebben a társadalmi rétegben 90 százalékról úgy 70-76 százalékra zsugorodott a támogatók köre.

A nők és a kékgalléros munkások között is apad a regnáló elnök népszerűsége. Különösen sokan pártoltak el Bidentől az arab-amerikai szavazók közül. Ők főleg a Fehér Ház izrael-politikájával elégedetlenek.

Jelenleg az látszik, hogy a többség úgy véli, hogy a legtöbb fontos témában, így a bevándorlás, az infláció vagy a közbiztonság terén Trump eredményesebben tudna fellépni.

Viszont hangsúlyozom, hogy ez a mostani márciusi állapot. Hogy mi lesz még novemberig, azt nagyon nehéz kiszámítani.

Forrás: elte.hu

Minek köszönhető, hogy a latinók és a feketék egyre jobban elpártolnak a demokratáktól?

Egyrészt ezekben a társadalmi csoportokban sokan, ha vallásról vagy családról van szó, konzervatív értékeket vallanak, ezért egyre kevésbé érzik úgy, hogy a demokraták képviselik őket a legjobban.

Másrészt a patrióta gazdaságpolitika, amely Trump alatt érvényesült, kedvezett nekik. Amikor a republikánusok védővámokkal igyekeztek hazahozni a munkahelyeket a tengerentúlról, annak főleg a fizikai munkások örültek, akik között arányaiban sok a kisebbségi.

Ráadásul a latinók 45 százaléka nagyon puhának találja a jelenlegi Biden-kormányzat bevándorlás-politikáját.

Az utóbbi három évben úgy 8 millió illegális határátlépő érkezett az Egyesült Államokba. Az USA-ban lakó latinók pedig úgy érzik, hogy mindez a munkahelyeiket veszélyezteti.

Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a megélhetési költségek növekedése a kisebbségeket sújtja a legjobban. Az infláció pedig hiába javult, még mindig magasabb, mint Trump elnöksége alatt.

Biden a kutatások alapján most kifejezetten rosszul áll. A Demokrata Párt miért tart ki mégis mellette? Most ősszel miért nem jelölnek mást elnöknek?

Úgy szokás, hogy az első ciklus után a hivatalban lévő elnök újra szokott indulni, már csak azért is, mert ha más lépne a helyére, azzal beismernék, hogy nem teljesített jól. A gyengeség jele lenne.

Ráadásul a párton belül nincs senki, akit az elmúlt években sikerült volna „felépíteni”. Pedig Biden 2020-as győzelménél többször utaltak rá, hogy ő egy átmeneti elnök lesz, hisz a koránál fogva nem biztos, hogy két ciklust ki tud tölteni.

Ha Biden valami miatt kiesik, Kamala Harris venné át a helyét, ám a mostani alelnök, mint politikus roppant gyengén szerepelt. A népszerűsége még Bidenét is alulmúlja. Igaz, pont az egyik legnehezebb területet, a bevándorlás kezelését osztották rá.

Biden lehetséges utódaként felmerültek olyan kormányzók is - így Gretchen Whitmer, Gavin Newsom és Josh Shapiro -, akik a saját államukban sikeresnek számítanak. Viszont ők országosan még nem igazán ismertek.

Jelenleg úgy tűnik, hogy két roppant megosztó elnökjelölt között fog eldőlni ősszel az elnökválasztás. Azt hihetnénk, hogy egy ilyen helyzetben felbukkanhat egy nevető harmadik, de egyelőre ennek semmi jele. Az amerikai politikában miért nem tud a két óriáspárt mellett igazán megerősödni egy másik politikai tömörülés?

Valóban, hiába van több elnökjelölt és sok kis párt, a két nagy mellett más nem tud labdába rúgni. Amerika történetében mindig is ez a fajta kétpártrendszer működött.1861 óta csak republikánus és demokrata elnökei voltak az USA-nak.

Előtte pedig a föderalisták és az antiföderalisták, majd a demokraták és a whigek versengtek egymással a politikai porondon.

Egy harmadik párt előre törése rengeteg akadályba ütközik. Eleve egy földrésznyi országról van szó. Hihetetlen költséges fenntartani egy pártszervezetet, amely kiterjed az USA mind az 50 államára. Már önmagában a kampányok is csillagászati összegeket kóstálnak.

A Fehér Házba a „belépő” idén akár már 1 milliárd dollár is lehet.

Ráadásul mind a demokrata mind a republikánus párt néppártnak számít: rengeteg különféle társadalmi csoportot szólítanak meg. Például, hiába van külön Zöld Párt, a környezetvédelmet, mint eszmét a Demokrata Párt is felkarolta és rengeteg szavazó, akinek fontos a „zöld eszme” a demokratákra szavaz a Zöld Párt helyett.

Hogy látja a Trump-Orbán találkozó jelentőségét?

Magyarországon keveset beszélünk róla, de Amerika nem homogén se politikailag, se földrajzilag, se ideológiailag.

Orbán Viktor most, akár csak 2016-ban úgymond „Trumpra tett”. Akkor ez bejött: a magyar-amerikai kapcsolatok Trump alatt sokkal kiegyensúlyozottabbak voltak. Már csak azért is, mert a Fidesz és a Republikánus Párt politikájában sok az átfedés,

pláne a bevándorlás politika, a családpolitika vagy a gazdaságpolitika terén, míg a magyar baloldal inkább a Demokrata Párthoz áll közelebb.