Egyre jobb állapotban vannak az európai bankok – kifejezetten kedvező az OTP helyzete

Elemzések2019. okt 9.Növekedés.hu

Átfogó banki vizsgálatok, stressztesztek – sokszor halljuk ezeket a kifejezéseket, amelyek arról szólnak, milyen helyzetben vannak a bankok, illetve miként reagálnának, ha a külső körülmények hirtelen extra rosszra fordulnának. Ha jön a recesszió, jó ha tudjuk melyik bank biztonságos.

Nemrég két nagyon fontos riportot is publikált az EBA (European Banking Authority – Európai Bankfelügyelet). Ezek azt vizsgálták, hogy a vezető európai bankok miként állnak az úgynevezett Basel III. tőkeegyezmény követelményeinek teljesítésével (leegyszerűsítve milyen a tőkemegfelelésük), illetve milyen a likviditási helyzetük, amit az úgynevezett LCR mutató (Liquidity Coverage Ratio – likviditási fedezet ráta) mér. Rögtön lelőhetjük a poént, a bankok helyzete szerencsére folyamatosan javul, igaz ez a legfrissebb vizsgálat, még a 2018. december 31-i adatokon alapul.

Mi jellemez egy bankot?

Amikor a laikus bankokról beszél, akkor el tud képzelni bizonyos fogalmakat, amelyek leírnak egy ilyen intézményt, hány országban van jelen az adott bankcsoport, hány fiókja van, mennyi nyereséget termel, mennyi hitelt folyósított, mennyi betétet gyűjtött. 

Ám a szakember azt is tudja, hogy amikor baj van, akkor nem pont ezek számítanak, vagyis nem abból van baj, hogy egy banknak túl sok a hitele, vagy túl sok országban van jelen.

  • Inkább az, hogy nincs elegendő tőkéje, nem jó a tőkemegfelelése (túl bátran bankolt, túl sok hitelt adott ahhoz képest amennyi saját pénze, tőkeereje volt).

  • Vagy az, hogy valamilyen likviditási problémába került, például volt ugyan pénze, de azok lejárati illeszkedése nem volt megfelelő, vagyis a felhasználhatóság nem egyezett a szükségletekkel.

A 2008-as válság

A 2008-as pénzügyi válság megtépázta a bankokat. Emlékezhetünk, volt ingatlanválság, amiből azért lehetett pénzügyi válság, mert az ingatlanpiac összeomlott, a bankhitelből megvalósított projektek életképtelenné váltak, bedőltek, sokan nem tudták visszafizetni a hiteleiket.

A „nagy bajra”, a stresszre nem volt felkészülve a szabályozó, nem voltak felkészülve a bankok, de azóta ezt megpróbálják orvosolni különféle szervezetek, az említett EBA, illetve az Európai Központi Bank (ECB) és a sok nemzeti társszervezet, például a Magyar Nemzeti Bank (MNB). 

A cél röviden: legyünk óvatosabbak, tegyük ellenállóbbá a bankokat, már jó előre készüljünk a negatív forgatókönyvekre.

A „nagy” vizsgálat

A mostani kisebb vizsgálat mellett az EBA két évente egy nagy stressztesztben ellenőrzi a nagyobb bankokat, de ezek között is vizsgálódik, hogy miként áll a tőkemegfelelés, mekkorák a kockázatok, milyen a likviditás.

A jó hír az, hogy amióta ezek a vizsgálatok elindultak, vagyis 2011 óta minden lényeges mutató folyamatosan javult. 

A két nagy csoportba sorolt bankoknál, mind az úgynevezett Group 1-ben, mind a Group 2-ben nő a tőkemegfelelés, a likviditási fedezettség, csökkennek a mérgezett állományok.

A kezdetekben nem így volt

Mindez korántsem magától értődő. Amikor a legnagyobb ilyen összetett vizsgálat elindult még a 130 vizsgált bankból 25 megbukott. Ez mindig részben a múltról szól, ez az úgynevezett európai eszközminőség-vizsgálat (AQR), részben pedig a jövőről, ez a stresszteszt. 

A bukás természetesen nem azt jelentette, hogy ezek a bankok bedőltek, de a tulajdonosoknak erős figyelmeztetés volt, hogy intézkedni kell, több milliárd euró összesített értékben kellett megemelni az érintett bankok alaptőkéjét. 

Sokak számára ez nagyon fájdalmas volt, a világ legrégebbi bankja, az olasz Banca Monte dei Paschi di Siena például csak állami segítséggel maradt fenn a csődje után, a görög Eurobanknak pedig el kellett adni a külföldi leányait, de több más olasz, illetve ciprusi bank is megbukott.

Szerencsére a Magyarországon is jelen levő bankok mindig jól szerepeltek, a legtöbben anyabankjukon keresztül méretődtek meg, de egészen extra volt az OTP helyzete.

Az OTP

A magyar döntésközpontú és székhelyű bankok közül egyedül az OTP részese az ilyen vizsgálatoknak. Tegyünk fel egy furcsa kérdést: ki az, aki önként szeretne a nyakába egy adóvizsgálatot? Valószínűleg senki, hiszen még a legtisztább lelkiismerettel is kényelmetlen egy ilyen levetkőztetés.

Nos, az OTP-t az ECB eredetileg nem vizsgálta volna (a vizsgálat alá vonás szempontjai szerint nagyobb esélye van a vizsgálatnak minél nagyobb egy bank, minél nemzetközibb, ha állami támogatást kapott, illetve, ha euróövezetben van a székhelye).

Az, hogy az OTP részt vesz ezeken a vizsgálaton vélhetően valamifajta reputációs okból kezdődhetett. Amikor ugyanis lezárul egy fontosabb stresszteszt, akkor a nagy bankok büszkén jelentik be, hogy átmentek, biztonságosak. 

A magyar bank a vizsgálatok után szintén megmutathatja, hogy egy független szerv szerint is biztonságos.

Legutóbb a nagy EBA-stresszteszt után például az OTP azt jelenthette be, hogy az elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutatója (CET1) 2020 végén az alappálya mentén 15,8 százalék lenne, vagyis nagyon biztonságos (a megelőző vizsgálaton 14,9 százalékos CET1 érték jött ki). Az OTP azt is bejelenthette, hogy a stressz szcenárió esetén is 12,4 százalék lenne a mutató.

A valóság aztán még szebb lett, legalábbis a 2019. féléves adatok alapján az OTP CET1 mutatója 15,9 százalék lett. Összehasonlításképpen a szintén teljesen biztonságos Erste-csoporté 13,5, míg a Raiffeisen-csoporté 13,8.

A többi itthon is aktív nagy bankról első negyedéves adatot találtunk, azóta vélhetően enyhén javult az érték, de ekkor a KBC 16,66 százalékos, az UniCredit 12,25 százalékos, míg az Intesa Sanpaolo (CIB) 11,85 százalékkal állt. Fontos jelezni, hogy azért itt nem feltétlenül a minél nagyobb szám a kedvező. Ez azt jelzi, hogy a bank nagyon biztonságos, de ha túl magas a szám akkor arra is utal, hogy nem feltétlenül használja ki a hitelezési (üzleti) lehetőségeit.

Az ilyen bejelentések után a jellemző reakció az, hogy a befektetők megnyugodnak, a részvényár általában emelkedik, mindenki örül a sikeres vizsgának.

De hogy néz ki egy ilyen vizsgálat? 

A vizsgálatok első döntése az, hogy mely bankok vegyenek benne részt. Melyek a legnagyobbak, melyek a legnemzetközibbek?

Az eszköz-minőség vizsgálat sokrétű, adatbázisokat, belső szabályokat néz át, de a legérdekesebb eleme az, hogy a vizsgáló áttekinti a lakossági csoportokat, majd valamilyen metódus szerint kiválaszt több száz konkrét vállalati hitelügyletet és azokat is értékeli.

Maga a stresszteszt pedig azt nézi, hogy különleges (extrém rossz) külső makropályára hogyan reagálnak a bankok. Vagyis

  • ha eltűnik a növekedés, és jön a recesszió
  • ha megnő az infláció, 
  • ha a biztosnak hitt állampapír mégsem kockázatmentes, 
  • ha nagyon elmozdul egy árfolyam.

Egy konkrét vállalati hitel esetén a vizsgáló azt nézi, hogy extrém rossz körülmények között miként változik meg a cég cash-flow-ja és tud-e abból hitelt fizetni a banknak.

Friss megállapítások

Most kifejezetten jól vizsgáztak a bankok, mindössze négy (publikusan nem nevesített) banknál jelezték, hogy több tőkére lenne szükség.

A 2018. decemberi adatok alapján az átlagos LCR 149 százalékra nőtt (az adat 100 százalék felett már megnyugtató).

A Bázel III-nak megfelelés minden fontos alkategóriában (működési kockázat, tőkeáttételi mutatók keretrendszere, hitelminősítési kiigazítások és az új piaci kockázatok) megfelelő volt.