Az Egyesült Államokban él a legtöbb vagyonos, de számos európai ország is bekerült a tízes elitklubba a dollármilliomosok számát tekintve. Globális szinten a társadalom leggazdagabb tíz százalékának jövedelme körülbelül a legszegényebb tíz százalék keresetének kilencszeresével egyenlő – az OECD és a Credit Suisse adatai szerint.
A világ dollármilliomosainak 43 százaléka az Egyesült Államokban él, hét százalékuk Japánban, hat százalékuk pedig az Egyesült Királyságban. Több euróövezeti ország - mint például Franciaország az ingatlanok felértékelődése miatt, vagy Olaszország, ahol a tőkepiac fellendülése következtében nőtt meg a milliomosok száma - is feltűnik a top tízben.
Ausztrália idén egyébként 200 ezer új milliomost avatott, ez ugyanannyi újonc, mint amennyit Kína és India együttvéve mutat fel. Ugyanakkor a britek a brexit és a gyengülő font hatásaként 34 ezer milliomost vesztettek, Japán pedig a jen átváltási árfolyamában bekövetkezett értékcsökkenés hatásaként 300 ezret.
Gyorsan növekvő vagyoni egyenlőtlenségek
Az OECD azon listája, amely a vagyoni egyenlőtlenséget vizsgálta, azt mutatja, hogy a szakadék a gazdag és szegény rétegek között még sosem volt ilyen nagymértékű. Ugyan a gazdasági válság ráébresztette a politikai vezetőket az egyenlőtlenség kezelésének szükségességére, a társadalom polarizációja számos országban már elérte a középosztályt is.
A tagországokon belül végzett kutatás szerint a társadalom leggazdagabb tíz százalékának jövedelme körülbelül a kilencszerese a legszegényebb tíz százalék keresetének. Mindössze Törökországban, Chilében és Mexikóban csökken a vagyoni egyenlőtlenség, ugyanakkor az utóbbi két országban a leggazdagabbak jövedelme továbbra is több mint a huszonötszöröse a legszegényebbekének.
A vagyoni egyenlőtlenség komoly kockázati tényező az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban is. Ezzel párhuzamosan a nagy feltörekvő gazdaságokban, mint például Kína és India, az erős gazdasági növekedés több millió embert emelt ki a teljes szegénységből. A legkisebb vagyoni egyenlőtlenség az észak-európai államoknál látható, főként Izlandon. Magyarország viszonylag jó helyen áll, körülbelül a német és az osztrák színvonal között.
Az elátkozott generáció
A Credit Suisse jelentése egy, a jövőben meghatározó témára is kitér. Az Y-gereneráció már nem lesz olyan szerencsés, mint például a Baby Boom korosztály, akik 1945 és 1964 között születtek. Az Y-generációs fiatalok döntő veszteségeket szenvedtek a 2008-as válság miatt, amely hatalmas mértékű munkanélküliséghez vezetett a fiatal korosztály körében, elsősorban a dél-európai uniós országokban. A diákhitel, a magas ingatlanárak és a vagyoni egyenlőtlenség mind szerepet játszik egy úgynevezett gazdasági "szupervihar" kialakulásában, amely visszatartja ezt a réteget attól, hogy a vagyonukat növelni tudják.
Amerikában és Németországban például a 20-29 évesek körében 37 százalékának van már diákhitele, és míg az Egyesült Államokban élő 1940-es születésűek 90 százalékkal többet kerestek szüleiknél, ez a szám a ’80-as években születetteknél 50 százalék alá csökkent.