Egyre többen javasolják a Facebook és a Twitter feldarabolását

Az elnöki rendelet nem sokkal azután született, hogy Trump két posztját is megjelölte a Twitter, és arra hívta fel a felhasználók figyelmét, hogy ellenőrizzék a helytállóságát. Donald Trump szerint posztjainak felülvizsgálata politikai cselekedet volt, illetve azzal gyanúsítja a Facebook, az Instagram, a Twitter és a Google platformjait, hogy a „radikális baloldal” irányítja őket. 

Önmagában a rendelet miatt még nem változik a közösségi szolgáltatások élete, egyelőre pontosan ugyanúgy folytathatják működésüket, mint eddig. A rendelet azonban arra kötelezi az amerikai jogi intézményeket, hogy indítsák meg a sokat vitatott, a média vállalatokat védő törvényi előírás, a Kommunikációs Tisztességről szóló törvény 230-as cikkelyének módosítását vagy törlését.

A 230-as cikkely ugyanis arról szól, milyen felelősséggel bír a felhasználók által közzétett tartalmakért az ezeket megjelenítő felület. A közösségi oldalak üzemeltetőit jelenleg nem lehet beperelni a felületükön megjelenő tartalmak miatt, mivel a  230-as cikkely néhány extrém esettől eltekintve mentesíti őket a felelősség alól. Ezt a kérdést szeretné újraszabályozni Trump.

Az igazságügyi minisztérium már dolgozik a törvénytervezeten, erről William Barr, az Egyesült Államok főügyésze számolt be nemrég.

A Big Tech megregulázása

A Facebook ellenőrzéséről zajló vitában már eddig többször is felmerült a Facebook és a Twitter monopóliumának feldarabolására tett felhívás.

- Erre a felhívására a lehető legmegfelelőbb pillanatban kerül sor, mivel az amerikai kongresszusban éppen most folyik kétpárti alapú vizsgálat a digitális piacon tapasztalható gyönge versenyállapotokról - véli Dobozi István közgazdász, a Világbank volt vezető közgazdásza. A Washington Postban megjelent cikkében hangsúlyozza, sajnos fennáll annak a veszélye, hogy

a mai túlfeszített tarsadalmi helyzet politikai színházzá változtathatja a vizsgálatokat és az azzal kapcsolatos vitákat.

Mint írja, parancsoló szükség van arra, hogy a kongresszus új monopóliumellenes törvényeket és szabályokat fogadjon el annak biztosítása érdekében, hogy az óriás techcégek ne korlátozzák szabálytanul a versenyt a digitális piacokon -- függetlenül attól, hogy online kereskedelemről vagy közösségi média platformokról van szó.

Valóban komolyan meg kell fontolni a digitális oligopólium feltörését mint lehetséges alternatívát.

“A verseny az alapvető nemzeti gazdaságpolitikánk” - jelentette ki az amerikai Legfelsőbb Bíróság fél évszázaddal ezelőtt irányadó elvként. Az utóbbi évtizedekben azonban a kialakult gyakorlat inkább sutba dobta ezt az elvet, mintsem hogy tiszteletben tartotta volna. A közpolitika nem tudta biztosítani, hogy a óriásvállalatok a piaci versenyt ne korlátozzák és gyengítsék olyan mértékben, amely már káros a közjólétre és a politikai demokráciára. Ideje már az amerikai kapitalizmus régen bevett szabályai szerint játszani a piacokon. Mindegyik "túl nagy, ahhoz, hogy megbukjon" (too big to fail) vállalat a közpolitikák kudarcát testesíti meg - húzza alá Dobozi István.

Feldarabolási kísérletek

Nem ez az első kísérlete Trumpnak a közösségi média vállalatok megregulázására. Már 2018-ban is olyan rendeletet fontolgatott, amely az amerikai versenyhatóságot utasította volna arra, hogy folytasson vizsgálatot a technológiai óriásoknál. Amerikában létezik is olyan mozgalom – amelyet a kormányzat is támogat –, amely a Facebook feldarabolását eszelte ki, hogy a vállalatot több cégre szétbontva, lényegében korlátok közé terelve lehessen felügyelni, elsősorban a felhasználói adatokat érintő botrányok miatt.

Tavaly ugyancsak a Facebook feldarabolását szorgalmazta a közösségi óriás egyik alapítója, Chris Hughes is a New York Times-ba írt cikkében. Szerinte Mark Zuckerberg részben a szabályozás hiányosságainak köszönheti óriási hatalmát, ami túlmutat bárki befolyásán a magán- vagy kormányzati szektorból. A politikusok többségét valóban aggasztja, hogy méretük és hatalmuk folytán mennyire véleményformálóvá váltak ezek a közösségi platformok. Ezek ugyanis már nem pusztán olyan felületek, ahol a felhasználók kommunikálhatnak, hanem emberek millióinak befolyásolják a mindennapjait. 
A technológiai óriáscégeket egyébként nem csak az Egyesült Államokban éri támadás: Európában a Facebook elsősorban az adatkezelése, a Google pedig a versenykorlátozó viselkedése miatt került a célkeresztbe.

Az USA mellett Európában, Kanadában és Ausztráliában is egyre több bírságot kapnak ezek a cégek. Európában a Google-t például rekordösszegű, 2,42 milliárd eurós versenybírsággal sújtották, mert riválisainak oldalait hátrább sorolta a találati listáján. A Cambridge Analytica ügyben pedig az angol adatvédelmi hatóság is már kiszabott egy félmillió fontos bírságot a Facebookra.