Egyre többen követelik a békét Európában  

Európa-szerte hónapok óta zajlanak a tiltakozások az orosz-ukrán háború ellen, egyre többen követelnek békét, mert a növekvő energiaárak tovább emelik az amúgy is rég nem látott magasságokba emelkedett inflációt. Az utóbbi időben felgyorsultak a folyamatok.

Nem csupán tüntetéseken, utcai megmozdulásokon követelnek hatékony lépéseket a béke megteremtése, illetve a nemzeti érdekek határozottabb képviselete érdekében, hanem már politikusok, pártok is kiállnak a háború mielőbbi befejezése mellett. 

Olasz politikai megosztottság a fegyverszállítások kérdésében

Október végén Sergio Mattarella, olasz köztársasági elnök egy római békekonferencián arról beszélt, hogy a fegyverszállítások erőltetése helyett a tárgyalásokat és a diplomáciai erőfeszítéseket kellene előtérbe helyezni az orosz-ukrán háború mielőbbi befejezése érdekében.

November első hetében újabb lendületet vett a tiltakozás, minden korábbinál aktívabbak voltak a békét, és az infláció megfékezését követelők. 

November 4-én ezrek vonultak utcára az olasz fővárosban, hogy az infláció miatti béremelést követeljenek, mert az egekbe emelkedő megélhetési költségek ellehetetlenítik az életet. A tüntetők a pénzromlás mellett a háború hatására jelentősen megnőtt energiaárak ellen is szót emeltek. A jelek szerint az olaszok nehezen viselik a drágulást, pedig az országban az uniós átlag alatti, mindössze 7,5 százalékos volt a pénzromlás októberi értéke. 

Alig két nappal később a frissen megválasztott olasz miniszterelnök, Giorgia Meloni állt ki Ukrajna mellett. A kormányfő a mielőbbi béke elérése érdekében az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások mellett tett hitet, mert véleménye szerint békét akkor lehet kötni, ha egyensúly alakul ki a harcoló felek között. 

Székfoglaló beszédében többek között a következőket mondta:

Hacsak nem akarjátok azt állítani, hogy a békét megadással lehet elérni, a békét Ukrajna támogatásának folytatásával lehet elérni, lehetővé téve számára a védekezést.

Majd hozzátette, „azon dolgozunk, hogy igazságos béke szülessen, de meg kell értenünk, hogy az miként érhető el: békét nem lehet teremteni szivárványszínű zászlók lobogtatásával a tereken”. Giorgia Meloni ezzel a szivárványos zászlókkal tüntetőkre utalt.

Azokról a tüntetőkről van szó, akik múlt vasárnap éppen Meloni Ukrajna melletti kiállását nehezményezték, azonnali tűzszünetet és a fegyverszállítások leállítását követelve. A tiltakozók  a harcok befejezését és a béketárgyalások megkezdését sürgették, miközben azt hangsúlyozták, hogy az értelmetlen halálok senkinek sem szolgálják az érdekét.

Az első politikai párt az Öt csillag MOzgalom volt, mely a háború kezdetétől fogva kételkedett a fegyverszállításokban, sokkal inkább a béketárgyalásokat szorgalmazták.

Német megosztottság

Ugyanezen a napon Németországban is tömegek vonultak az utcára a keletnémet tartományokban – a türingiai Sonnebergben, Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Szászországban – azt követően, hogy egy hónappal ezelőtt a megemelkedett energiaárak és az élelmiszerek drágulása miatt ezrek lepték el Berlin utcáit.

A keleti tartományokban tiltakozók szintén a magas energia- és élelmiszerárak miatt tiltakoztak, és a német politikusoknak felrótták, hogy részben az elhibázott lépéseik, a szankciók miatt emelkedtek megfizethetetlen magasságba az energiaárak, illetve arról beszéltek, hogy a megoldás a háború mielőbbi befejezése lenne. A mostani hét sem maradt tüntetések nélkül, hiszen csütörtökön a görög fővárosban szintén ezrek tiltakoztak az Oroszország ellen hozott szankciók, és a háború miatt soha nem látott magasságokban emelkedett energiaárak ellen. A tüntetők a sokszorosukra emelkedett energiaárak letörésének legjobb módját a háború befejezésében látják.

Erős támogatók a britek, de itt is vannak törésvonalak

Jeremy Corbyn, a brit munkáspárt korábbi elnöke például augusztusban egy bejrúti tévének nyilatkozva kijelentette: „Azzal, hogy a nyugat önti a fegyvereket Ukrajnába, semmilyen módon nem mozdítja előre a megoldást, éppen ellenkezőleg, csak évekkel elhúzza a háború végét”. Az egykori pártvezér arról is beszélt, nagy csalódás számára, hogy a világ vezetői még véletlenül sem ejtik ki a béke szót, háborúról viszont előszeretettel beszélnek, majd hozzátette, sem az oroszoknak, sem az ukránoknak nem jó a háború, ezért a harcoknak mielőbb véget kell vetni, és békét kötni.

Csehországban tümegek tüntettek

Egy hónappal később Csehországban vonult az utcára hatalmas tömeg, hogy tiltakozzon a 20 százalékos infláció és az ukrajnai fegyverszállítások ellen. Prágában a felszólalók arra hívták fel a figyelmet, hogy miközben a kormány fegyverekkel támogatja Ukrajnát, a cseh lakosság érdekeit elhanyagolja.

Érvelésük szerint a kormány antiszociális, képtelen megbirkózni az energiaválsággal, a növekvő inflációval, hibás politikájával szegénységbe taszítja a lakosságot, és katasztrófába sodorja az országot. Követelték az ország semlegességét, és hogy a kormány állapodjon meg Moszkvával az orosz gáz behozataláról.