Elért minket a német lassulás?

• Júniusban 1,4 százalékkal csökkent éves alapon az ipari termelés volumene hazánkban
• A legnagyobb mértékű visszaesés Észak-Magyarországon volt megfigyelhető, Budapesten még kismértékű bővülés tapasztalható
• Jelentősen esett az export megrendelés állomány, elkezdődhetett begyűrűzni a német lassulás

Idén júniusban 1,4 százalékkal mérséklődött az ipari termelés volumene éves alapon – derül ki a KSH által közzétett részletes statisztikákból. A hónap során azonban két munkanappal kevesebb volt, ami torzítja az adatokat.  A munkanaphatástól megtisztított adatok alapján a termelés 4,1 százalékkal nőtt, amely már sokkal jobban néz ki, ugyanakkor ez a szám is elmarad az elmúlt hónapokban tapasztalt jellemzően 6-8 százalékos értékektől.

Budapesten még nőtt a termelés

Magyarország területi egységei közül az ipari termelés háromban, Budapest régióban (1,7 százalék), Pest régióban (1,6 százalék), valamint Észak-Alföldön (0,3 százalék) nőtt.

A másik öt régióban már 0,9 és 6,7 százalék közötti visszaesés figyelhető meg, a legnagyobb mértékű Észak-Magyarországon látható.

Exportvezérelt lassulás

Az ipari export már gyakorlatilag stagnált, csupán 0,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 11,9 százalékkal kisebb volt a tavaly júniusinál. Az új belföldi rendelések 4,6, míg az új exportrendelések már jelentősen, 13,0 százalékkal estek vissza.

Az összes rendelésállomány június végén ugyan 2,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, ez azonban már egy sokkal szerényebb növekmény az előző hónapok értékeihez képest.

A visszafogottabb ipari termelési adatok egyértelműen összefüggésben vannak a gyengébb exportszámainkkal, valamint az eurózóna, és legfőképp Németország lefulladó feldolgozóiparával.

Utóbbit jól szemlélteti, hogy nemrég az Audi is kifejezetten negatív számokat tett közzé. Európában 13,3 százalékkal kevesebb, 68,7 ezer autót értékesített az Audi júliusban. Ezzel egyidejűleg Németországban 17,0 százalékkal 26,9 ezerre csökkentek az eladások.

Egyelőre ellenállóak lehetünk

A magyar ipar mindazonáltal rövidtávon viszonylag ellenálló lehet a külső hatásokkal szemben. Ezt alátámaszthatja, hogy a hazánkban gyártott autómodellek iránti kereslet fokozatosan növekszik, az új beruházások és az exportkapacitásaink rendületlenül bővülnek, kiugróan magas a működő tőke beáramlás, illetőleg az erős belső kereslet is sokat kompenzál.

Ezenfelül rendkívül konzervatív a jövő évi költségvetés, amely csupán egy százalékos hiánycéllal számol, illetve további egy százalékos tartalékot halmoz fel. Ez jelentős mozgásteret biztosít a kormány számára, hogy szükség esetén kibővítse a gazdaságvédelmi akciótervet, ami tovább fűtheti az amúgy is erős belső keresletet, ez pedig részben kompenzálhatja a külső lassulást.

Emellett akár monetáris politikai oldalról is érkezhet segítség, amire ráadásul egyre nagyobb tér nyílhat, ugyanis az inflációs mutatók már két hónapja mérséklődnek, illetve az Európai Központi Bank és a Fed is egyre nagyobb lazításba kezdhet.

Hogy teljesítettek a nagyobb alágazatok?

Az ipari termelés mérséklődése a 96 százalékos súlyú feldolgozóipar számlájára írható.

A legnagyobb súlyú - a feldolgozóipari termelés 30 százalékát képviselő - járműgyártásban lassult a növekedés üteme, júniusban a kibocsátás csupán 1,5 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest.

A feldolgozóipari termelés mintegy 12 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 3,0 százalékkal csökkent.

A feldolgozóipari termelésből közel 11 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 0,9 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához viszonyítva, elsősorban a hazai eladások növekedésének köszönhetően, miközben a külpiaci eladások mérséklődtek.

A legnagyobb mértékben kisebb súlyú fémalapanyag és fémfeldolgozási termékek gyártása esett vissza, esetükben 10,3 százalékos volt a csökkenés mértéke éves alapon.

Láthattuk a csúcsot az első negyedévben

A lassuló külső környezet, az olvadó külkereskedelmi mérleg többletünk és a hazai makrogazdasági mutatók arra engednek következtetni, hogy az első negyedéves kiugróan magas 5,3 százalékos GDP adat után fokozatosan elkezd lassulni a magyar gazdaság növekedési üteme, mindazonáltal magas szinten stabilizálódhat.

Ez összhangban van egyébként az MNB előrejelzéseivel is. A jegybank erre az évre, jövőre és 2021-re 4,3, 3,3 és 3,3 százalékos GDP növekedést prognosztizál.