Elfogadta a kormány a digitális élelmiszeripari stratégiát - Mit jelent ez?
ElemzésekAkár 25 százalékos hatékonyságnövekedés is remélhető néhány éven belül a digitális élelmiszeripari stratégiától (DÉS), amelyet a közelmúltban fogadott el a kormány. A hardver- és szoftverberuházások mellett szó van az iparági szakképzés felpörgetéséről, illetve digitális élményközpontok és mintaüzemek kialakításáról is, de az elhatározott fejlesztésekhez szükséges támogatási programot még nem dolgozták ki.
Határozatban deklarálta a kormány október elején, hogy az utóbbi időszakban lefolytatott társadalmi egyeztetés után
elfogadta a digitális élelmiszeripari stratégiát, és meghatározta a végrehajtásához szükséges legfontosabb lépéseket.
A DÉS illeszkedik a mezőgazdaságra vonatkozó Digitális Agrár Stratégiához (DAS), amelyről már 2019-ben kormánydöntés született.
A most jóváhagyott digitális élelmiszeripari stratégia kidolgozását az Agrárminisztérium koordinálta,
és a munkában – érdekképviseleti és szakmai szervezetek mellett – a Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. is részt vett.
A DÉS deklarált célja, hogy olyan támogatási, szabályozási és képzési környezetet teremtsen, amelynek révén
a hazai élelmiszeripari vállalkozások hatékonysága és versenyképessége növekedhet.
Bár a kormány helyzetértékelése szerint az élelmiszeripar stabil lábakon áll, a mára kialakult globális válság az iparágat is megviseli.
Ezért a minőségi élelmiszertermelés és az exportképesség fokozásához
most különösen fontos lehet az elérhető digitális technológiák, illetve automatizált és robotizált megoldások, vállalatirányítási rendszerek alkalmazására.
A mezőgazdasághoz hasonlóan az élelmiszeriparban is probléma, hogy
a digitális fejlesztésekhez nincs elegendő forrás és hiányoznak a XXI. század követelményeihez igazodó digitalizációs ismeretek is.
A DÉS-t megalapozó helyzetfelmérés például azt igazolta, hogy a magyar élelmiszeriparban működő mikro-, kis- és közepes vállalkozások meghatározó hányadában
a digitális technológiák alkalmazása sok esetben alig haladja meg egy jobban felszerelt háztartás szintjét.
Ezért a DÉS alapvetően két területre, az élelmiszeripari üzemek konkrét digitális korszerűsítésére, illetve az oktatási feltételek megteremtésére koncentrál. A digitalizációval leegyszerűsítve elsősorban azt kívánják elérni, hogy
hardveres és szoftveres fejlesztések után az adatok gyűjtése és a minőség mérése a cégeknél átfogóbb és precízebb legyen, így a termelés nyomon követhetőbbé váljon.
Ennek pedig végső soron a hatékonyság növekedéséhez kell vezetnie, illetve piaci sikerekben kell megmutatkoznia.
A mai elképzelések szerint a hardveres és a szoftveres fejlesztésekhez az uniós és hazai finanszírozású Vidékfejlesztési Programból különítenének el támogatásokat, és ezek elnyeréséhez
már 2023-ban célzott pályázatot jelentetnének meg, amely minden vállalati méretre és szakágazati szereplőre kiterjedne.
Hosszabb távon pedig további lépéseket is tennének annak érdekében, hogy az iparági cégek digitális fejlesztéseket hajthassanak végre.
Egyik lényeges változtatásként a felsőoktatási intézmények bevonásával programokat dolgoznának ki digitalizációs élelmiszaripari szakemberek képzésére. Emellett
egyetemi élelmiszeripari digitális pilot laboratóriumi rendszer is létrejöhet
annak érdekében, hogy az egyes iparági technológiák digitalizálhatóságát modellezni lehessen.
Erre digitális élmény- és kompetenciaközpontok épülnének, ahol bemutatnák a vállalkozások fejlesztési és átalakítási lehetőségeit.
Ezen kívül – például a húsfeldolgozásban, a sütőiparban vagy a szeszesital-előállításban - mintaüzemeket is létrehoznának, amelyek gyakorlati például szolgáló, magas szintű digitalizációs technológiákat alkalmaznának.
A kormány a stratégia végrehajtásától azt várja, hogy
az élelmiszeripari üzemek digitalizációs körülményei 2025-2028-ra érzékelhetően javulnak.
Öt év múlva például a középfokú szakképesítéssel rendelkező és felnőttképzésben részt vett élelmiszeripari digitalizációs szakemberek száma elérheti a 4 ezret, a végzett élelmiszerdigitalizációs mérnököké pedig az 50-et.
Jóval nehezebben határozható meg viszont, hogy a fejlesztések mekkora tényleges eredményt hozhatnak a cégek működésében. Egyes korábbi szakértői kalkulációk azt mutatták ki, hogy
a termelésben, a beszerzésben, a készletgazdálkodásban, a nyomon követésben és a minőségbiztosításban négy-öt év alatt 25-30 százalékos, míg a vállalatirányítási rendszerek alkalmazásában 45 százalékos javulás következhet be.
Az előzetes elképzelések szerint szintén komoly mértékben, 25 százalékkal nőhet az iparági üzemek termelési hatékonysága is, de a kormány elé került előterjesztések a legtöbb helyen már nem nevesítenek konkrét mértékeket.
Az óvatosság nem alaptalan, mivel az utóbbi időszak robbanásszerű piaci változásai, illetve az orosz-ukrán háború hatásai időközben akkora bizonytalanságot okoztak, hogy az élelmiszeripar jövője is jószerével kiszámíthatatlanná és modellezhetetlenné vált. Jó példa erre, hogy
az iparág folyó áras termelési értéke a 2020-as 3800 milliárd forintról látványosan, 4440 milliárd forintra ugrott 2021-ben,
de ez csak részben magyarázható a termelés növekedésével, mivel az eredményekben az élelmiszerszektort is elérő, világméretű rendkívüli drágulási hullám is szerepet játszott. A hatékonysági mutatókat pedig egyre inkább befolyásolja/rontja az is, hogy az iparágnak is súlyos költségemelkedéseket kell elviselnie.
A kormányzati szándékokkal kapcsolatban egyelőre kérdéses az is, hogy
a célul tűzött digitalizációs fejlesztésekre mekkora támogatási összegek állnak majd rendelkezésre.
A kabinet DÉS-ről szóló határozatában Nagy István agrárminisztert bízta meg azzal, hogy a szükséges támogatási programot 2023. március 31-ig kidolgozza.
Az élelmiszeripari cégek esélyeit növeli, hogy 2027-ig a korábbiaknál jóval nagyobb összeg – a kormányzati kommunikáció szerint 4265 milliárd forint – használható fel vidékfejlesztésre, amelyből
az iparágnak 750 milliárd forintot szánnak.
Bár a keret egy részt az agrártárca már 2021-2022-ben felhasználta, a vidékfejlesztési kasszából juthat pénz a következő évek élelmiszeripari digitalizációs beruházásaira is.
A támogatási és a képzési szempontok mellett lényeges kérdésként merül fel, hogy
a digitalizáció kapcsán létrejöjjön-e egy Élelmiszeripari Adat és Innovációs Központ (ÉAIK) is.
Két fő feladata az adatkezelés és az adatfeldolgozás lehetne, de egy adatszolgáltatási programot is működtethetne, amelyben a résztvevő vállalatok a központnak adatokat adhatnának át, míg ennek ellentételezéseként gazdasági jellegű támogatásokat - könyvelést, aktuális termelési adatokat, különböző piaci elemzéseket, készletnyilvántartókat – kaphatnának.
Ezzel kapcsolatban problémaként vetődik fel azonban, hogy az ÉAIK működése átfedésben lenne a más szervezeteknél lévő, már létrejött hasonló nyilvántartásokkal, ezért
előbb a különböző tevékenységek összehangolására lenne szükség.
A kormány ennek érdekében az illetékes tárcákat most felkérte arra, hogy a Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft., az Állatorvostudományi Egyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, illetve más szakmai partnerek bevonásával az év végéig tekintsék át az adatközpont iránti igényeket, majd a létrehozásról készítsenek intézkedési terveket.
