Hatalmas fejlesztési pénzek érkeznek a hazai élelmiszeriparba

Csúcsteljesítményként értékelte Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter a Pick Szeged Zrt. szalámiüzemi beruházásának közelmúltbeli bejelentésén azokat az adatokat, amelyek az élelmiszeripar idei teljesítményére vonatkoznak.

A miniszter a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) folyó áras kimutatásai alapján arra hívta fel a figyelmet, hogy az ágazat az év első nyolc hónapjában 12 százalékkal növekedett, így termelési értéke meghaladta a rekordnak számító 2700 milliárd forintot.Az eddigi eredményekből kiindulva szinte biztosra vehető, hogy éves szinten is rekord születik, mivel az élelmiszeripari vállalkozások tavaly összesen csaknem 3800 milliárd forintnyi termelési értéket produkáltak, így az év végéig nagyjából még 1000 milliárd forintnyi különbözetet kellene ledolgozni.

Ez havonta átlagosan 250-260 milliárdos termelési értéket jelentene, miközben az eddigi idei ágazati teljesítmény jóval meghaladta a havi 300 milliárd forintot.

Sokkal árnyaltabb képet mutatnak ugyanakkor azok adatok, amelyek mennyiségi értelemben, a termelés volumenindexeivel fejezik ki az élelmiszeripar termelési eredményeit. A KSH itt az első nyolc hónapban 5,9 százalékos bővülést állapított meg 2020-hoz képest, míg a teljes iparban sokkal nagyobb, 15,3 százalékos növekedést mért.

Tény viszont, hogy az élelmiszeripar produktuma a koronavírus-járvány hatására nem esett vissza tavaly, hanem a 2019-es bázison stagnált, miközben a hazai ipar összteljesítménye 6 százalékkal csökkent.

Így az erőteljesebb idei növekedés összágazati szinten most kompenzálhatja az elmúlt évi visszaesést, és az egész ipar, illetve ezen belül az élelmiszeripar nagyjából hasonló mértékű termelésbővülést érhet el 2019-hez viszonyítva.

Ezt támaszthatják alá a napokban napvilágot látott szeptemberi legfrissebb adatok is, amelyek szerint a teljes ipari termelés volumenindexe 12,8 százalékkal, az élelmiszeriparé 6,8 százalékkal növekedett 2020 azonos időszakához képest.

Eszerint az élelmiszeriparnál ma az állapítható meg, hogy a termelési értéknél látható folyó áras rekordbeállítás részben tudható csak be tényleges termelésbővülésnek, és abban legalább akkora szerepet játszik az általános világpiaci élelmiszerdrágulás miatti termékáremelkedés is.

Ez utóbbi értékesítési szempontból kedvező lehet, de összességében nem biztos, hogy a cégek jól jönnek ki az új piaci helyzetből.

Szembe kell nézniük ugyanis azzal, hogy alapanyag-, energia-, munkabér és egyéb költségeik is nőnek, így ezek együttesen felemészthetik többletbevételeiket.

A jelenlegi körülmények között fennáll a veszélye annak, hogy a vállalkozások jelentős része a magas élelmiszerárak mellett is veszteséget termel, ha nem tudja továbbhárítani pluszköltségeit, ami az általában tapasztalható kereskedői ellenállás miatt mindig kétséges. Különösen nehéz lehet a helyzet az elsődleges mezőgazdasági alapanyagokat feldolgozó iparágakban – így például a malom-, a hús-, a baromfi vagy a tejparban -, ahol a költségek és az árak a cégeket könnyen présbe szoríthatják.

A mai válságtünetek a korábbiaknál is jobban ráirányítják a figyelmet azokra a hatékonyságbeli problémákra, amelyek megoldásához az elmúlt években nem voltak megfelelő források.

Az uniós agrárszabályozás sajátossága, hogy az agrárium hiába kap egy-egy EU-s költségvetési ciklusban több ezermilliárd forintnak megfelelő támogatást, a brüsszeli pénzeket nagyrészt csak a vidékfejlesztési kasszából lehet felhasználni korszerűsítési célokra, amelyek között az élelmiszeripar fejlesztése csak az egyik szempont lehet.

Ennek tulajdonítható, hogy az agrártárca a 2013-2020 közötti, most kifutó 1300 milliárdos Vidékfejlesztési Programban (VP) csak 200 milliárd forintot különített el az élelmiszeripar támogatására. Az előző uniós költségvetési ciklusban ez számított a legnagyobb ágazati fejlesztési csomagnak, amelyet a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) további 100 milliárd forint egészített ki.

E keretekre azonban mikro-, kis- és közepes vállalkozások pályázhattak, ezért a kormány tisztán hazai költségvetési forrásokból az élelmiszeripari nagyvállalatok számára egyedi döntésekkel folyósított további támogatásokat.

Így az agrártárca összesítései szerint az elmúlt években együttesen 460-470 milliárd forint áramlott az ágazatba.Továbbra is probléma maradt azonban, hogy az agrárium, ezen belül pedig az élelmiszeripar fejlesztési igényei különböző elemzések szerint ezermilliárdos nagyságrendet tesznek ki.

A 2021-2027-es jelenlegi EU-s költségvetési ciklusban ugyanakkor a támogatási mozgásteret növeli, hogy a kormány az uniós vidékfejlesztési forrásokhoz nyújtott magyar társfinanszírozás arányát az eddigi 17,5 százalékról 80 százalékra emelte. Bár Brüsszelből most kevesebb vidékfejlesztési pénz érkezik, a társfinanszírozás bővítésével összességében jóval több támogatás áramolhat az agrárszektorba, mivel a vidékfejlesztési pénzkeret 1300 milliárdról több mint 4200 milliárd forintra duzzad.

A nyilvánosságra hozott kormánytervek szerint a bővülő forrásokból az élelmiszeripar összesen 750 milliárd forintot kaphat, így VP-s fejlesztési támogatásai csaknem megnégyszereződnek, de összességében is több mint másfélszeresére bővülnek az előző pénzügyi ciklusban folyósított 460-470 milliárdos forráshoz képest.

Ennek révén – 50 százalékos támogatásintenzitással számolva – az ágazatban legalább 1500 milliárd forintnyi fejlesztés valósulhat meg, ha a pénzeket sikerül felhasználni a következő években. A „felvevőképesség” javítása érdekében az agrártárca a vidékfejlesztési pályázási lehetőség a mikro- és a kisvállalkozások mellett mostantól a nagyobb ágazati szereplőknek is biztosítja, illetve szélesíti azt a feldolgozási termékkört, amellyel részt lehet venni a kiírásokban.

Némileg bonyolítja a helyzetet, hogy a vidékfejlesztési források elosztását is meghatározó új uniós Közös Agrárpolitika (KAP) kétéves csúszással, 2023-tól lép csak életbe.

A 2021-es és a 2022-es év átmeneti időszaknak számít, amikor alapvetően még az előző KAP-szabályozás van érvényben, de a következő pénzügyi ciklus terhére is ki lehet írni pályázatokat.

Így a minisztérium a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” elnevezésű programban már az idén új élelmiszeripari tendereket tehetett közzé, amelyekkel a mikro- és a kisvállalkozások – főként eszközbeszerzéseikhez – 50 milliárd forinthoz, míg a nagyobb vállalatok - beruházásaikhoz - 200 milliárd forinthoz juthatnak.Az ágazati érdeklődést mutatja, hogy a 200 milliárdos új kiírást nemrég fel kellett függeszteni a beérkezett pályázatok nagy száma miatt.

Ezért valószínűsíthető, hogy nagy lesz az igény arra az 500 milliárd forintos fennmaradó összegre is, amelyet az élelmiszeriparnak szánt 750 milliárdos forrásból a következő években hirdethetnek meg. Az agrártárca az év végéig alakítja ki azokat a stratégiai célokat, amelyek a további támogatások elosztásánál meghatározók lehetnek, és a későbbi vidékfejlesztési kifizetések érdekében (is) a jövő évben el kell fogadtatni Brüsszellel.