Elindult a felmérés: mennyi magyar élelmiszer van az áruházakban
ElemzésekTöbb tízezer élelmiszerre kiterjedő felmérést indított augusztusban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) annak megállapítására, milyen ma a hazai és a külföldi termékek aránya az üzletekben. Az agráriumban 80-20 százalékos mértékkel lennének elégedettek, de becslések szerint most legjobb esetben is 70-30 százalékos megoszlásról beszélhetünk.
2014 után az idén újra felméri a Nébih, mekkora részarányt foglalnak el a hazai és a külföldi élelmiszerek a boltokban. Az augusztusban kezdődött vizsgálat több tízezer termékre terjed ki, és várhatóan az év végére fejeződik be.
A hivatal azokban a kiskereskedelmi üzletláncokban vizsgálódik, amelyek Magyarországon a legnagyobb forgalmat bonyolítják le.
Így a mostani felmérést tíz élelmiszerhálózatban, az Aldiban, az Auchanban, a CBA-ban, a Coopban, a Lidlben, a Metroban, a Penny Marketben, a Reálban, a Sparban és a Tescoban bonyolítják le.
Kizárólag olyan termékkategóriákat vesznek szemügyre, amelyeket a magyar agrárium és élelmiszeripar hagyományosan elő tud állítani a hazai lakosság számára megfelelő mennyiségben.
Tehát nem vizsgálják például az egzotikus gyümölcsöket, a tengeri halakat és az egyéb olyan importtermékeket, amelyeket a magyar agrárgazdaság – elsősorban éghajlati és földrajzi okokból – nem termelhet meg.
A felmérés így termékcsoportos bontásban a friss sertés- és baromfihúsokra, a húskészítményekre, a tejféleségekre, a tojásra, a mézre, a gyümölcsökre és a zöldségekre, a lekvárokra, a száraztésztákra és a konzervekre koncentrál.
Hetven százalék magyar élelmiszer
A kapott adatok az élelmiszerpiaci folyamatokról visszajelzést adhatnak a szakpolitikával foglalkozó intézmények számára, valósabb képet tárhatnak a piaci szereplők elé, illetve viszonyítási pontul szolgálhatnak a tárgyalásokhoz és üzleti döntésekhez is.
A korábbi eredmények nyilvánosságra hozatalát például gyakran követték olyan beszállítói és marketingprogramok, amelyekben a kereskedelmi láncok magyar partnereiket részesítették előnyben – tette hozzá a Nébih.
Ágazati információk szerint a 2014-es felmérés nagyjából 70-30 százalékos hazai-külföldi élelmiszerpiaci arányt állapított meg, és nem valószínű, hogy azóta sokat javulhatott a helyzet.
Ennek egyik legnyomósabb oka, hogy egyre nagyobb teret hódítanak a diszkontláncok, amelyek elsősorban olyan élelmiszeripari és kereskedelmi vállalatokkal állnak kapcsolatban, amelyek nagy termékmennyiségeket gyártanak és azokat jelentős távolságokra szállítják. Így nem véletlen, hogy partnereik között a meghatározó külföldi élelmiszer-beszállítók nagyobb arányban találhatók meg, ez pedig az élelmiszerimport „malmára hajthatja a vizet”.
Hazai élelmiszeripari szereplők – a nyitott gazdasági működés, illetve a már említett, hiánypótló választékbővítés miatt – hosszabb távon sem tartják lehetségesnek, hogy az élelmiszerimportot minimalizálni lehessen, de arra látnak esélyt, hogy a megoszlás 80-20 százalékosra javuljon.
Ezt az ágazati vállalkozások zöme is elfogadhatónak tekinti, ezért korábban történtek is erőfeszítések annak érdekében, hogy a 80-20 százalékos mértéket valamilyen hivatalos formában is rögzíteni lehessen.
Élelmiszer kódex nincs napirenden
Még 2009-ben született meg az az „élelmiszer-termékpálya kódex”, amely azt is tartalmazta, hogy a kiemelt jelentőségű hazai élelmiszerekből az elsődleges és a másodlagos kihelyezési polcfelületeken el kell érni a 80 százalékot azokban az időszakokban, amikor a termékeket Magyarországon is jelentős mennyiségben állítják elő.
Gondot okozott azonban, hogy a kódex nem írhatta elő a benne foglaltak kötelező betartását, és egyes pontjait a versenyhivatal is megtámadta, így életbe léptetése, illetve gyakorlati alkalmazása végül lekerült a napirendről.
A kódexes kudarc óta több mint egy évtized telt el, de ma is nagy a bizonytalanság abban, hogy az élelmiszerekre vonatkozó konkrét arányszámot meg lehetne-e jelenteni bármilyen „hivatalos jellegű” dokumentumban, vagy akár jogszabályban.
Ezért a kormány láthatóan arra törekszik, hogy az élelmiszerekpiacon más módszereket vessen be. Ilyenek például a különböző, időszakonként meghirdetett fogyasztásösztönző állami (marketing)kampányok, amelyek egyértelműen a belföldi áruk helyzetbe hozására irányulnak, így hozzájárulhatnak az import visszaszorításához is.
A közelmúltban éppen a koronavírus-járvány következményeként indult egy újabb, „Válaszd a hazait!” elnevezésű projekt, amely a vásárlókat arra sarkallja, hogy itthoni előállítású élelmiszereket vegyenek. Nagy István agrárminiszter a kampány beharangozójakor is azt emelte ki, hogy a hazai termékek megvásárlására irányuló tudatos fogyasztói döntések védhetik a gazdaságot és megélhetést biztosíthatnak az itteni piaci résztvevőknek.
A tárcavezető szerint a járvány egyébként is azt igazolta, hogy az önellátási képességnek a korábbiaknál is jelentősebb szerepe lehet, ezért a belföldi élelmiszerek előnyben részesítése a jövőben még hangsúlyosabb feladattá válhat.
Élelmiszerkereskedelemben kevés a magyar tulajdon
ha lesz 80 százalékban nemzeti kézben lévő feldolgozóipar, akkor el lehet mondani, hogy az elfogyasztott élelmiszerek 80 százaléka magyar eredetű lesz.
Az iparági becslésekből viszont az derül ki, hogy tulajdonlás szempontjából ma sokkal rosszabb a helyzet, mivel a teljes hazai élelmiszeripart tekintve a hazai-külföldi tőkearány 50-50 százalékot érhet el.
Az utóbbi időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy egyes cégek esetében „oda-vissza” irányuló változások egyaránt bekövetkezhetnek, de általában véve a jelenlegi szerkezet stabilnak tűnik.
Ebből kiindulva ma nem igazán látszik a realitása annak, hogy a hazai élelmiszeriparban a magyar tulajdonlás belátható időn belül látványosan előretörhetne.
