Elindult a MOL gigaberuházása
ElemzésekPénteken letették a 2021-ben elinduló tiszaújvárosi poliol üzem alapkövét. Az 1,2 milliárd euróból megvalósuló projekt a MOL eddigi legnagyobb organikus beruházása, amelyhez állami támogatást is igénybe vesznek.
A MOL új komplexuma évente mintegy 200 ezer tonna poliolt fog előállítani. A kémiában kevésbé járatos emberek első kérdése nyilván az, hogy mégis mi az a poliol? Ez ma az egyik legkeresettebb petrolkémiai termék, mivel az alapanyaga a poliuretánnak, amely az ipar svájci bicskája: szine mindenhol hasznosítják az építőipartól a bútorgyártáson és az autóiparon át a textiliparig.
A poliol üzem 2021-ben kezdi majd meg a működését.
A kiviteli tervezést illetően, közel 300 mérnök dolgozik a projekten négy különböző helyszínen: Németországban, Thaiföldön, Indiában és Magyarországon.
Az építésnél a szükséges berendezések közül a legnagyobbak vízi úton érkeznek majd a külföldi kikötőkből – amelyek közül a legtávolabbi Thaiföldön van – egészen a Duna torkolatáig, ahonnan uszályon a Dunán, majd a Tiszán kerülnek Tiszaújvárosba. Az építkezés csúcsán, azaz 2020-ban körülbelül 2500 munkavállaló fog dolgozni az üzemegység felhúzásán.
Most pénteken Varga Mihály, miniszterelnök-helyettes és pénzügyminiszter, Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója, dr. Sami Pelkonen, a thyssenkrupp Industrial Solutions Vegyipari és Folyamattechnológiai üzletág vezérigazgatója, valamint Koncz Ferenc országgyűlési képviselő tette le a létesítmény alapkövét.
A poliol-projekt 200 embernek kínál majd hosszútávú munkalehetőséget.
A várhatóan 2021-ben induló üzem a MOL történetének eddigi legnagyobb organikus beruházása, összesen 1,2 milliárd euróból valósul meg. A magyar kormány 131 millió euróval (társasági adókedvezménnyel és beruházási támogatással) segíti a projektet.
A MOL számításai szerint az üzem évente közel 150 millió euróval járul majd hozzá a MOL-csoport pénzügyi eredményéhez. A tiszaújvárosi üzemben a ma elérhető egyik leghatékonyabb és környezetkímélő módszerrel állítanak majd elő poliolt, a thyssenkrupp és az Evonik által használt HPPO (hidrogén-peroxidból propilén-oxid) eljárással.
„A beruházással a MOL-csoport a régiós vegyipar egyik legfontosabb szereplőjévé lép elő, hiszen a MOL lesz az egyetlen vállalat Közép-Kelet-Európában, amely a nyersolaj kitermeléstől a poliol előállításáig a teljes értékláncot felöleli.”
– mondta el Hernádi Zsolt.
