Pár éven belül a maastrichti kritérium alá eshet a magyar államadósság

Elemzések2019. okt 2.Fellegi Tamás

Folytatódik a magyar államadósság GDP-hez képesti gyors csökkenése, és ezt már nem csak a magas ütemű gazdasági növekedés, hanem az egyre alacsonyabb költségvetési hiány is segíti.

70 százalék alatt

Fontos adatok láttak napvilágot egyrészt az államháztartás első féléves helyzetéről, másrészt az államadósságtól. Utóbbi immár stabilan a GDP 70 százaléka alá esett: az Eximbank adósságát is figyelembe vevő, úgynevezett maastrichti adósságráta a GDP 68,2 százalékát tette ki. A kedvező csökkenési ütem folytatódása esetén immár belátható közelségbe kerül az időpont, amikor az adat alulmúlja a 60 százalékot, és ezzel Magyarország ismét teljes mértékben meg fog felelni a maastrichti kritériumoknak.

Erős gazdasági növekedés

A csökkenés a magas ütemű gazdasági növekedésnek köszönhető, hisz a GDP sokkal gyorsabban növekszik, mint az államadósság (az államadósság maga nominálisan egész addig növekszik, amíg az országnak költségvetési hiánya van). Most azonban úgy tűnik, hogy a gyors gazdasági növekedés mellett erős csökkenésnek indult a költségvetési hiány a tavalyi 2,3 százalékról, jövőre pedig eleve csak egy százalékos hiányt tervezett a kormány a költségvetésben.

Javuló költségvetési egyenleg

A KSH előzetes adatai szerint a kormányzati szektor az első félévben nemcsak, hogy megszabadult a hiánytól, de egyenesen komoly, a GDP 1,3 százalékát kitevő többlet keletkezet. Felmerül a kérdés, hogy ha így van, nem lehet-e egész évre többletes a költségvetés? Nos, az előző éves adatok szerint az első félév mindig erősebb, és a negyedik negyedévben jelentkezik a jelentős hiány, amint ezt a KSH ábrája is mutatja.

Tavalyhoz képest mindazonáltal igen erős a javulás: 530 milliárd forinttal, a GDP-arányosan 2,4 százalékponttal lett jobb az egyenleg, így alakult ki a tavaly első félévi hiánnyal szemben idén jelentős többlet (2016-ban és 2017-ben is többletes volt az első félév).

Első féléves adatok

Ami a részleteket illeti: az idei első félévben a kormányzati szektor bevétele, 9843 milliárd, kiadása 9548 milliárd forint volt, ennek 295 milliárdos különbsége lett a többlet. A bevételek 869 milliárd forinttal, 9,7 százalékkal növekedtek, míg a kiadások csak 338 milliárd forinttal, 3,7 százalékkal nőttek. A bevételeken belül 186 milliárd forinttal, 9,7 százalékkal nőttek az áfabevételek, a jövedelemadó-bevételek 196 milliárd forinttal, 14,1 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. A társadalombiztosítási hozzájárulások 222 milliárd forinttal, 8,6 százalékkal emelkedtek.

Mindezek alapján biztosra vehető, hogy teljesül az idei évre tervezett 1,8 százalékos hiánycél, sőt, jó esély van rá, hogy a végső adat ennél lényegesen kisebb is lehet (ha nem így lenne, a félévihez képest romlana, azaz növekedne a GDP-hez viszonyított államadósság adat).

Várható adósságcsökkenési pálya

Az adatok ismeretében megpróbáljuk megbecsülni, hogy mikorra csökkenhet az államadósság a bűvös 60 százalék alá. Abból indulunk ki, hogy a következő években is átlagosan 4 százalékos lesz a gazdasági növekedés, és 1 százalék az államháztartási hiány, ahogy ezt 2020-ra tervezték. Nagyjából hasonló helyzet adódik, ha ennél kisebb, 3 százalékos növekedés adódik, de a kormány egyensúlyi, hiány nélküli költségvetést alkot.

Ilyen adatokkal számolva a jövő év közepére 66,2 százalék, 2021-ben 64,3 százalék, 2022-ben 62,2 százalék lenne az adat, majd 2023-ban 60,6 százalék. A hibahatárokat is figyelembe véve így az adódik, hogy öt év múlva, 2024-ben sikerülne alulmúlna a 60 százalékos szintet, megfelelve ezzel a maastrichti kritériumoknak.

Uniós összevetés

Ami a többi uniós országot illeti, a 28-ból összesen 13 ország adóssága haladja meg a 60 százalékot, közülük 3 esetében ez csak kis mértékű. A magyar szintet meghaladó adósság 10 tagállam esetében figyelhető meg, közülük 5 országé 100 százaléknál is magasabb, két országé alig valamivel van 100 százalék alatt. Két országé, Ausztriáé és Horvátországé alig több, mint a miénk, az Egyesült Királyságé pedig 85 százalék, de ez az ország kilépési időpontjának függvényében rövidesen érdektelenné válhat. Ami viszont érdekesség: a legalacsonyabb, 8 százalékos adattal Észtország rendelkezik.