Elképesztő versenyt hozott az Aldi és Lidl – kínlódnak a beszállítók
ElemzésekAz élelmiszer-árak alacsonyan tartására irányuló, erőteljes nyomás miatt csőd fenyegeti a brit szupermarketek több ezer beszállítóját. A kiskereskedők, részben az angol font gyenge árfolyama miatt, inflációs nyomással küszködnek. Ha a világ egyik legnagyobb csomagolt élelmiszerszállítója nem képes érdemi áremelést elérni a legnagyobb brit szupermarketlánccal szemben, mekkora esélye lehet az ágazat többi szereplőjének ? Két évvel ezelőtt a brit-holland konglomerátum, az Unilever járt hasonló cipőben. Az Unilever, amelynek a Knorr levesektől kezdve a Walls fagylaltig számos márka van a birtokában, közölte a Tesco-val, hogy 10 százalékkal szeretné emelni az árait. A lépést azzal indokolta, hogy az angol font árfolyama az EU-tagság ügyében tartott népszavazás miatt gyengült. Az ezt követő, úgynevezett Marmite-háború után, amely során a Tesco visszavonta a népszerű Unilever termékre adott megrendeléseit, a két fél gyorsan megegyezett. Hozzásegített a megállapodáshoz a vitát övező közfelháborodás is.
Az alku eredményét soha sem hozták nyilvánosságra.
Az Unilever 2016. évi pénzügyi beszámolója azt mutatja, hogy brit beszállítóitól csupán 3,6 százalékos áremelést fogadott el, ami az elemzők számára kérdésessé teszi, hogy ő maga érdemi áremelést ért volna el a Tesco-val szemben. A két nagy vitája élénken él annak a több ezer kis és közepes nagyságú élelmiszertermelő emlékezetében, akik kiszolgálják az olyan szupermarketeket, mint a Sainsbury, az Asda, az Aldi és a Lidl. Tudják, hogy nekik jóval kevesebb eszköz áll rendelkezésükre. Ők azok, akik évek óta panaszkodnak amiatt, hogy a nagy láncok a lehető legalacsonyabb árakat kényszerítik rájuk. Mára már sok ilyen cégnek a puszta fennmaradása is kétségessé vált. 2018 harmadik negyedévében közel 10 ezer brit élelmiszertermelő vállalkozás működik kiélezett pénzügyi helyzetben. Az Egyesült Királyság vezető független felszámoló vállalkozása, a Begbies Traynor szerint az elmúlt két évben az élelmiszerellátók körében 60 százalékkal növekedett a csőd közeli cégek száma. Az élelmiszer beszállítók körében tapasztalható csődök valószínűsége az egyik legfőbb probléma a britek EU-ból való, 2019 márciusában esedékes távozásának folyamatában, és komoly a megállapodás nélküli Brexit lehetősége. Lisa Jack a brit professzor, a téma szakértője olyan brit és spanyol beszállítókkal készített interjúkat, amelyek élelmiszerforgalmuk 50 százalékát brit kiskereskedőknek adták el.A megkérdezettek szerint a szupermarketek nemcsak az árakat szorítják le, de jellemző rájuk „a profit elhappolása” is.Ha egy beszállító a saját termelési folyamatában valamiképpen képes megtakarítást elérni, a szupermarketek ragaszkodnak ahhoz, hogy a megtakarítást ossza meg velük ahelyett, hogy azt saját vállalkozásába fektethetné be. Az University of Portsmouth professzora egy tanulmányában arról írt, hogy a szupermarketek „kérik, gyakran megkövetelik beszállítóiktól, hogy egyes értékesítési mennyiségek elérésekor adjanak további árkedvezményt, vagy vállaljanak részt a kártérítés címén tett kifizetésekből.
Ez a taktika a beszállítók profitját gyakorlatilag lenullázza”.
A Leeds városában működő jogi iroda, a Gordons szerint a szupermarketek ilyen erőszakos fellépése tette lehetővé, hogy a brit élelmiszerárak, az amerikai és a szingapúri árszint mögött, a harmadik legalacsonyabbak a világon. Az egyre olcsóbbá váló élelmiszerek miatt alakították ki a nagy láncok hipermarket jellegüket,ahol a szükséges profitot az elektromos, ruházati és háztartási cikkeken keresik meg.
A Gordons Iroda egyetért azzal, hogy a szuperek „keményen alkusznak” és rámutatott: a német diszkont-láncok, az Aldi és a Lidl növekvő részesedése „jelentős” nyomást gyakorol a már korábban is versengő élelmiszerpiacra.„Az Aldi és a Lidl piaci részesedése, amely 2008-ban 3 százalék körül volt, ma 13,1 százalékra tehető”.A szupermarketek gyakorlatában szerepel a késedelmes fizetés, valamint a friss termékek szállítási szerződéseinek utolsó pillanatban történő felmondása is, ami miatt farmerek és élelmiszertermelők a közelmúltban az Európai Parlament strasbourgi székháza előtt tüntetést rendeztek. A beszállítók termékeinek kifizetésére vállalt határidő átlagosan 45 napra emelkedett, derül ki a Funding Options pénzügyi honlap múlt hónapban közölt felméréséből, de gyakran ennél is sokkal hosszabb. A 2016-os évben Nagy-Britannia élelmiszer-kereskedelmi ombudsmanja élesen bírálta a Tesco-t, mert saját pénzügyi helyzetének javítása érdekében az szándékosan,
akár egy éven át halasztotta beszállítóinak kifizetését.
Ezeket a praktikákat annak ellenére alkalmazzák, hogy 2010-ben valamennyi nagy szupermarket aláírta a tisztességes kereskedésről szóló eljárási rendet, amely a beszállítói kifizetésekre 30 napos határidőt írt elő. Az eljárási rend rögzíti, hogy a beszállítóknak a továbbiakban nem kell kártérítést fizetniük a szállítás közben keletkezett károkért, nem kell hozzájárulniuk a termékek marketingjéhez, az el nem adott termékek megsemmisítésének költségeihez és a fogyasztói panaszok miatt felmerült büntetésekhez sem. A Gordons Iroda elemzése szerint a szabályozási szigor növekedése a beszállítói panaszok nagymértékű csökkenéséhez vezetett: a 2014. évi 79 százalék idén 43 százalékra mérséklődött. Az Iroda szerint a mutató valószínűleg tovább csökken a Co-op szupermarket lánc tisztességtelen eljárásának vizsgálata miatt: ha itt büntető intézkedésekre kerül sor, a többi kiskereskedő magatartása tovább javul”. Az élelmiszer-kiskereskedelem beszállítói hangot adtak aggályaiknak a második és harmadik legnagyobb szupermarket lánc tervezett összeolvadása miatt is. A Sainsbury és az Asda fúziójának értéke 14,1 milliárd fontra tehető. Az új csoport, amennyiben a versenyhatóság a tranzakciót jóváhagyja, az Egyesült Királyság élelmiszer-kiskereskedelmének 30 százalékát birtokolhatja, és már most bejelentette: további 10 százalékkal csökkenti majd az élelmiszer árakat. A beszállítók szerint ez bizonyára ki fogja szorítani őket az üzletből. A kíméletlen üzleti gyakorlat persze nem áll meg Európa határain. A múlt hónapban az Oxfam jótékonysági szervezet a külföldi beszállítókkal szemben folytatott elbánásmódja miatt élesen bírálta a négy nagy szupermarketet, valamint az Aldi-t és a Lidl-t.Azzal vádolta őket, hogy olyan mértékben zsigerelik ki Afrika, Ázsia és Dél-Amerika élelmiszer termelőit, hogy azok képtelenek kitörni a szegénységből, munkakörülményeik pedig „brutálisak".https://www.dw.com/en/supermarket-price-wars-leave-uk-food-suppliers-close-to-bankruptcy/a-46043183
