Nem átlátható, milyen hatékonysággal használhatják fel a Helyreállítási Alap pénzeit
ElemzésekAz Európai Unió Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköze (RRF) a Covid-19 világjárvány utáni gazdasági helyreállítás és ellenállóképesség növelésének egyik kulcsfontosságú pénzügyi alapja, amelynek célja a tagállamok támogatása a fenntartható és ellenálló gazdaság megteremtésében. Ugyanakkor a nem teljesített mérföldkövek, valamint a jogi keret kétértelműségei akadályokat jelentenek az eszköz hatékony működésében. Az RRF pénzügyi hátteréről és a felmerülő kihívások kezeléséről számolt be szakértő a Magyar Közgazdasági Társaság fórumán.
Az Európai Tanács és az Európai Bizottság által létrehozott RRF fő célja, hogy a 21. századi kihívásokra adott válaszokat támogassa. Magyarország számára különösen fontos az oktatás fejlesztése, a hátrányos helyzetű térségek támogatása, az energiafüggetlenség növelése, valamint a klímaváltozás hatásainak csökkentése. A források egy része a digitális technológiák alkalmazására, az egészségügyi szolgáltatások fejlesztésére és a körforgásos gazdaságra való átállásra is irányul.
Az RRF alapja eredetileg 723 milliárd euró volt, amelynek az egyik része uniós költségvetési támogatásból, a másik része pedig EU-s kölcsönkibocsátásból származott. Azonban 2024 végére az összeg 650 milliárd euróra csökkent, mivel egyes tagállamok nem vették igénybe a kölcsönalapú finanszírozást, így a tervezett 385 milliárd eurós kölcsön 291 milliárdra esett. A program sajátossága, hogy nincs kofinanszírozási követelmény és az egyes országok igényeire szabva, közvetlen jóváhagyási mechanizmussal működik.
Az RRF hat fő szakpolitikai területre épül, amelyek mind az Európai Unió hosszú távú céljait szolgálják. Ezek közé sorolható a zöld átállás, a digitális transzformáció, a fenntartható és inkluzív növekedés, a társadalmi és területi kohézió, az egészségügy fejlesztése, valamint a gazdasági és intézményi reziliencia.
Elégtelen ellenőrzési folyamatok és hiányos kockázatkezelési háttér
A források felhasználásának ellenőrzése azonban számos problémát vetett fel. Az első lehívások idején nem álltak rendelkezésre megfelelő ellenőrzési mechanizmusok, így az átláthatóság és a kockázatkezelés hiányosságai felszínre kerültek. A Bizottság végső felelőssége mellett az ellenőrzés tagállami szinten zajlik, ami nagy eltéréseket eredményezhet az egyes országok között.
A következő probléma az, hogy a program jelentős részben hatalmas hitelfelvételből valósult meg. Annak érdekében, hogy ez ne rójon túlzott terhet az EU költségvetésére, egyértelmű adósságkezelési célkitűzések meghatározására lett volna szükség, azonban ez teljesen elmaradt.
-hívta fel a figyelmet az alap pénzügyi hiányosságaira Pelczné Gáll Ildikó, az Európai Számvevőszék tagja, korábbi európai parlamenti képviselő, az MKT Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezetének alelnöke.
Bár a program előrehaladását és a célkitűzések teljesítését folyamatosan nyomon követik, az nem egyértelmű, hogy ezek a fejlesztések milyen hozzáadott értéket képviselnek például a GDP növekedésében vagy más gazdasági mutatókban. Hiányzik egy olyan átfogó mérési rendszer, amely pontosan értékelné a források felhasználásának hatékonyságát.
A Helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) szóló teljes előadást az alábbi linken tekintheti meg.
