Nézze meg, mennyire függünk a külföldi vállalatoktól a régiós országokhoz képest

Csökken az FDI aránya

Véget értek azok az idők, amikor a hazánkba áramló működőtőke állománnyal fel lehetett tölteni a jegybanki devizatartalékot. Ugyan a kilencvenes évektől az országba érkező FDI segített fenntartani a fizetési képességet, illetve javította a folyó fizetési mérleget, ám az elmúlt 3-4 évben ez a lehetőség megszűnt, mivel csökkenésnek indult a működőtőke beáramlás GDP-hez viszonyított aránya. Így jelenleg egyedül az európai uniós források képesek érdemben javítani a folyó fizetési mérleget az államadósság növekedése nélkül – fogalmazott Becsey Zsolt, a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) oktatója, korábbi külgazdasági államtitkár, a KRE Állam- és Jogtudományi Karának Külgazdasági Konferenciáján. 

Jó példa a cseh korona

A folyó fizetési mérleg a 2000-es évekig egyébként folyamatosan mínuszban volt a térségben. Innen a legtöbb ország ki tudott törni. Az idei évben a szlovák a román és a magyar mérleg sajnos újra mínuszba fordult, míg az észt és szlovén érték várhatóan idén is pozitív lesz – tette hozzá.

Kiemelte, a folyó fizetési mérleg hiányát a nemzeti valuta leértékelésével pótolni versenyképességi problémát jelez. Pozitív példaként a cseh fizetőeszközt említette. A cseh korona még a kétezres években jelentősen felértékelődött, azóta pedig sikeresen tartja az értékét.

A nemzeti valuta euró árfolyamának alakulása
térségünkben 2000-2021 ( 2000=100):

Magas a külföldi cégek részesedése

Mint mondta, jó hír, hogy lassan csökkenésnek indult a külföldi cégek aránya a nemzeti hozzáadott értéken belül. Azokban az országokban, például Ausztriában és Szlovéniában, ahol a ’90-es évektől nem egy FDI-tól függő modellt alakítottak ki, ez az érték eleve jóval alacsonyabb volt mint a V4 országokban, köztük hazánkban is. Tavaly ez az arány még 40 százalék fölött volt Magyarország esetében, de ez már mérséklődést mutat a korábbi évek értékeihez képest.

Külföldi cégek aránya a nemzeti hozzáadott értéken belül (%)

Jövőre javulhat a mérleg

Sajnos az elmúlt években rendre pozitív magyar külkereskedelmi mérleg a koronavírus járványt követően tavaly már csak nullszaldóra jött ki, míg idén már mínuszba fordult, a magyar aktívum elfogyott. Jövőre ez a negatívum remélhetőleg csökkenésnek indul. Ilyen szempontból érdemes odafigyelni a szolgáltatási mérlegre is, mivel egy jó turisztikai szezonnal bíró évben jobb eséllyel tudjuk tartani a mérleget – hangsúlyozta.

Még mindig nagy a szakadék

Továbbra is problémát jelent, hogy az Európai Unió keleti és déli perifériája az innovációs listán még mindig lemaradásban van - sorolta.

Az uniós kohézió nem hozta közelebb az innováció szempontjából a fejlettebb és a kevésbé fejlett tagállamokat. Így csupán a relatív fejlett országok tudtak kitörni. Pozitív kivételt jelent Észtország, amely az innovációs listán napjainkban már eléri az uniós átlagot – húzta alá.

Domináns a gépipari export

Becsey Zsolt szót ejtett a magyar külkereskedelem földrajzi és termékcsoport koncentrációjáról is.

Mint mondta, a magyar kivitelre jellemző a gépipari export, illetve az európai uniós célpiacok jelentős dominanciája. Ez jelenleg is igaz, habár az utóbbi években némileg mérséklődött ezek súlya. Míg 2019-ben a gépipari export a teljes kivitel 57,5 százalékát tette ki, addig 2021-ben valamivel kevesebbet 55,1 százalékot. Ehhez hasonlóan, míg 2019-ben az EU14-be irányult a teljes magyar export 54,5 százaléka, addig 2021-re ez az arány 53 százalékra csökkent - ismertette. Mindeközben a korábbi várakozásokkal ellentétben Kína szerepe továbbra is csak mérsékelten erősödött, míg a Brexit ellenére Nagy-Britanniáé nem csökkent érdemben – tette hozzá.