Előnybe kerülhetnek az energiaválság hatására a magyar üvegházi zöldségek 

Rengeteg új üvegház épül

A FruitVeb alelnöke kiemelte, hogy az elmúlt években a hajtatott zöldségtermesztés ágazatban területi bővülés és technológiai fejlődés is történt. Egyaránt nőtt az árualap mennyisége és az előállított termékek minősége. Ez utóbbi tényezőknek köszönhetően, mostanra az exportpiacokra is ki tudtak jutni a hazai hajtatott zöldségek, de jelentősebb exportmennyiségről csak 2020 óta beszélhetünk. Mindenképpen elmondható tehát, hogy 2015-2016 óta történt egy jelentős előrelépés, a szektorban. Az azóta eltelt időszak alatt, 2023 év végével bezárólag megközelítőleg 120 hektár üvegház fog megépülni. Ezek mindegyike modern, technológiailag fejlett üvegház – ismertette.

Fóliasátrak már csak elvétve épülnek újak, mert elenyészővé vált az árkülönbség a fóliasátor és az üvegház építése között, a belső technológia pedig mindkét esetben azonos. A kisebb fóliasátrakban egyébként jórészt dísznövényeket termesztenek, a zöldségtermesztés többnyire üvegházakban történik - mondta.

Főképp paradicsomot termelnek

A hazai üvegházakban 85-90 százalékban paradicsomot termelnek, emellett jelentős a részesedése a TV paprikának, illetve a kaliforniai paprikának is. Épp ezért a paradicsom esetében beszélhetünk igazán jelentős árualap növekedésről, így a magyar hajtatott zöldségtermesztésnek is ez a fő exportcikke – fogalmazott azzal kapcsolatban, miért épp a paradicsom kivitelt növelte meg az üvegházi termesztés fejlődése.

Az export növelése mellett az üvegházak az importot is csökkentik azáltal, hogy általuk kitolható a termelési időszak. Így ugyanis a téli időszakban is kevesebb importra szorul az ország, hiszen egyre inkább rendelkezésre áll helyette a hazai áru is – tette hozzá.

Mint mondta, jelenleg az importot többnyire EU-n kívüli harmadik országból hozzák. Jelentős mennyiség érkezik Egyiptomból, Marokkóból, Tunéziából, Albániából, Észak-Macedóniából, valamint Törökországból is. Nagy mennyiséget képvisel EU-n belülről a spanyol behozatal is, ám ez utóbbi visszafele fejlődik.

Növelni kell az árualapot

Az ágazaton belül ahhoz, hogy egy adott vállalkozás versenyképes legyen a fejlesztések során figyelnie kell rá, hogy növelni tudja az árualapot. Ahhoz ugyanis, hogy egy áruházláncba be tudjon kerülni az adott termelő a termékeivel megfelelő mennyiségű, stabil árualapra van szüksége. Ez elérhető úgy is, hogy a vállalkozások termelői csoportokba szerveződnek. Habár ezeknek a száma még nem kifejezetten jelentős, de már van több olyan termelői csoport is, ahol 3-5 vállalkozás adja a csoport árualapjának a gerincét. Így a közös munka sikerének a kulcsa, hogy legyen elegendő méretű termő felület – hangsúlyozta.

High-tech üvegházak

A termőterület növelése mellett fontos a technológiai fejlődés is. Az új üvegházak már többnyire modern technikával épülnek ki, de a meglevőket is fejlesztik. Egyre magasabbak lesznek, az utóbbi időben így inkább az 5,5-6 méteres oszlopmagasság számít bevettnek, sőt megjelentek a 7 méteres üvegházak is. Az oldalfal már polikarbonátból készül, ennek köszönhetően télen kisebb a hőveszteség. Elkezdett elterjedni, a dupla energiaernyő alkalmazása. Uborka esetében pedig már párásítórendszert is építenek be az üvegházba. Termesztő közegnek kőzetgyapotot használnak, (ez azonban nem azonos a ház szigetelésére használt anyaggal), sőt ennek alternatívájaként megjelent a környezetbarátabb kókuszpaplan termőközeg is. Szintén kezd elterjedni a víz-visszaforgató rendszer, amivel 30 százalékkal csökkenhető az öntözővíz mennyiség, azáltal, hogy újra felhasználható az öntözővíz egy része – sorolta a jellemző fejlesztéseket.

Mindemellett a fejlett üvegházak építése nem csupán a magasabb terméshozam elérését szolgálja, hanem a termésbiztonságot is javítja, ami az éghajlat változás következtében egyre lényegesebb szemponttá vált, hiszen az üvegházas termesztés esetén nem okoz problémát az aszály, illetve a különböző kártevők, gombás, vírusos betegségek is kivédhetőek – tette hozzá.

Előnyt jelent a termálvíz

A technológiai fejlesztések kapcsán kiemelte, hogy a hazai üvegházak többnyire termálvízzel vannak fűtve. Magyarország termálvíz kincse nagy mennyiségben áll rendelkezésre. Mivel sok a folyóvíz, így a termálvíz elvezetése is megoldott. Sokan azt hiszik, hogy termálvíz környezetszennyező, ez azonban nem állja meg a helyét.

Az első termálvízzel fűtött hazai üvegházakat évtizedekkel ezelőtt kezdték el használni, az utóbbi 10 évben azonban számos cég mutatott fel jelentős fejlődést a termálvízzel fűtött üvegházak mennyisége terén - ismertette.

Az elmúlt 5-6 év fejlesztéseinek köszönhetően annyira felgyorsult ez a folyamat, hogy már egész komoly, exportra is jutó árualappal rendelkezünk, így a TV paprikával és a paradicsommal májustól novemberig kint vagyunk az exportpiacokon. Ezen a téren gyakorlatilag a régió összes országát megelőzzük. A termálvízzel fűtött üvegházak száma hazánkban jóval nagyobb, mint Romániában, Horvátországban, Szlovákiában, Csehországban, vagy akár Ausztriában. Mivel Nyugat-Európában jellemzően földgázzal fűtik az üvegházakat, így a termálvizes fűtés most előnyt jelenthet a hazai termelők számára – húzta alá.

Egész évben termelnek

Viszonylag új trend, hogy a hazai üvegházakban is egyre inkább terjed a megvilágítás mellett történő termesztés, ami az export növekedéséhez is hozzájárult.

A megvilágítás abban segít a termelőknek, hogy a megvilágított termőterületeken szét lehet húzni általa az értékesítési időt, így akár télen, szezonon kívül is értékesíthet paradicsomot. Ez azonban ilyenkor soha nem azt jelenti, hogy az összes termőterületét megvilágítja egy termelő, ehelyett jellemzően csupán egy részét szokták ellátni ezzel a technológiával. Mindemellett ez egy költséges technológia, így csak magasabb értékű termékek esetén éri meg alkalmazni. Ebből fakad, hogy a paradicsom esetében például megvilágítással jellemzően cherry paradicsomot termelnek, míg az olcsóbb fürtös paradicsom esetében nem szokás megvilágítást alkalmazni. Ennek oka, hogy a fürtös paradicsom piacán jelentős az importnyomás, ami túlzottan lenyomja az árakat ahhoz, hogy megtérülő legyen kifizetni a megvilágítás költségeit. Ezzel szemben, ha egy vállalkozás rendelkezik egy különleges, saját cherry paradicsom fajtával, azt jövedelmező egész évben termelni, hiszen a termék ára fedezi a plusz költségeket, ezért van az, hogy a boltokban télen a magyar paradicsom az esetek nagyrészében koktél paradicsom, a nagyobb fürtös paradicsom pedig valamilyen import – fogalmazott.

Az utóbbi időszakban jelentősen befolyásolja a megvilágított üvegházak terjedését az energiaárak alakulása. A megvilágításnak ugyanis jelentős energiaigénye van. Nem véletlen, hogy jelenleg elenyésző azoknak a száma, akik ilyen üvegházakat telepítettek - hangsúlyozta.

Magyarországon egyébként még nem jelentős a megvilágított üvegházi termőterületek aránya, ezzel szemben Hollandiában kifejezetten magas, ott az üvegházak területének 25 százalékát is megvilágítják. Ez azonban a mostani energiaárak mellett Hollandia esetében szinte nullára redukálódhat. A benelux országban töredékére csökkent a megvilágított termőterületek mérete és a maradék esetében is kérdésessé vált, hogy megéri-e.

Nem nőttek annyit a termelői árak, mint amit a boltokban látunk

Gubacsi Zoltánt az áremelkedésről is kérdeztük.

Mint mondta, a koronavírus járvány alatt kezdődtek azok a folyamatok, amelyek az értékesítést megzavarták. A költségek növekedése folyamatossá vált. Drasztikus áremelkedés azonban csak tavaly következett be. Így megnövekedtek a termelői árak és vele együtt a fogyasztói árak is. Mindez magasabb árbevételt generált a termelőknél, de ez nem mutatkozott meg a profit növekedésében, hiszen csak a megemelkedett költségek kompenzálására volt elegendő. Ezen túl fontos kiemelni, hogy a termelők nem tudják befolyásolni a kiskereskedelmi árréseket, így végső soron nagyban függ a boltláncoktól, hogy milyen fogyasztói árral kerül ki a termék a polcokra. A termelői árak ugyanis nem emelkedtek olyan mértékben, mint a fogyasztói árak. Utóbbinak köszönhetően már 2021-ben is érezhető volt, hogy a magasabb ár csökkentette a fogyasztást. Most viszont egész Európában tapasztalható egy 20-30 százalékos zöldség – gyümölcs fogyasztás csökkenés. Ez viszont többnyire nem azt jelenti, hogy valóban kevesebbet fogyasztanak az emberek, a csökkenés inkább abból fakad, hogy tudatosabban vásárolnak, kevesebbet pazarolnak, kevesebbet dobnak ki.

A műtrágya jelent nehézséget

Jelen pillanatban az üvegház tehát energia- és víztakarékos, magas termésbiztonsággal, kinyújtott értékesítési idővel és magas hozammal bíró termelési technológiának számít. Egyetlen komolyabb nehézségnek most a műtrágyával való ellátást lehet megnevezni – fogalmazott.