Komoly kihívások előtt áll az agrárium - megbolygatta a piacot a háború

2022 újabb sokkhatást hozott

Számos nehézséggel kellett szembenéznie az elmúlt két évben az agráriumnak. 2020-ban és 2021-ben a sertéspestis, a madárinfluenza és a brexit okozta sofőrhiány, a koronavírus járvány és a folyamatosan emelkedő műtrágya árak állították új kihívások elé az ágazatot.

A 2022-es év azonban újabb sokkhatást hozott a mezőgazdaság és az élelmiszeripar számára. Az orosz-ukrán háború miatt komoly változások történtek a piacon, drasztikusan megnövekedtek az energiaárak, folyamatosan emelkednek az input anyagok árai és fokozódtak az agrárlogisztikai nehézségek. Ezek pedig együttesen szinte minden termékpályán éreztetik a hatásukat a kilátásokra – hangzott el az MKB Bank Nyrt. és a Takarékbank Zrt. Agrár és Élelmiszeripari Üzletága által szervezett minikonferencián, amelyen bemutatták az Agrárláz 2022 című szakmai könyvet és ismertették a Takarék AgrárTrend Indexet.

Csökkent az AgrárTrend Index

A tavalyi 2021-es 31,7 pontos szinthez képest 31,1 pontra csökkent az AgrárTrend Index a 2022-es évre vonatkozóan. Ez az érték hozzávetőleg azonos azzal, amelyet 2020 harmadik negyedévében, a koronavírus-járvány második hulláma idején mutatott a bank agrárpiaci felmérése. A helyzetértékelés minden termékpályán romlott a 48 pontos skálán a 2021 októbertől decemberig tartó időszakhoz képest, ami elsősorban a február óta tartó háború hatásainak tudható be a Takarékbank és az MKB Bank szakértői szerint.

Forrás: az MKB Bank Nyrt. és a Takarékbank Zrt. Agrár és Élelmiszeripari Üzletága

Az egyes mezőgazdasági ágak helyzetét Hollósi Dávid, a Takarékbank és az MKB Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója, Wagenhoffer Zsombor a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója, Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke, Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója, Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatója és Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke ismertette.

Hollósi Dávid, a Takarékbank és az MKB Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója, Wagenhoffer Zsombor a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója, Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke, Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója, Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatója és Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke

Növekszik a műtrágya ára

A januártól márciusig vizsgált időszakban alapvetően befolyásolta Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja az agrárgazdaság szereplőinek kilátásait, az index értéke így továbbra is elmarad az egyensúlyi szintnek tekintett 35-től. A szántóföldi növénytermesztők a tavalyinál akár háromszor magasabb áron jutnak műtrágyához. Ennek oka, hogy rendkívüli mértékben megemelkedett a földgáz ára, ami több helyen a műtrágyagyárak leállásához vezetett.

Nem állt helyre a termelés jövedelmezősége

Az állattenyésztési termékpályákon végbementek az év eleji átárazások, de a magas takarmányárak miatt az áremelések nyomán sem állt helyre a termelés jövedelmezőségi szintje. Az élőállat és az állati termékek átvételi ára 25-40 százalékkal nőtt, ez az emelkedés azonban a takarmányárak tavalyi emelkedésének beárazását jelenti, a jelenleg tapasztalható energiaár-robbanás hatását jövedelmi szinten még nem fedezi. Emellett problémát jelent, hogy az európai sertéságazatban továbbra is túlkínálat jellemző – tudtuk meg. Talán egyedüliként a juhtenyésztők számára változott kedvezően az utóbbi időben a piac. A felvásárlási árak ebben a szegmensben kedvezően alakultak.

Eddig kedvezőtlen volt az időjárás

A gyümölcstermesztőknek is számos problémával kell szembenéznie. Az idei tavasz eddig nem volt kedvező a gyümölcstermesztés szempontjából és már most lehet látni, hogy valamennyire károsodott a termés. Kockázatot jelenthet ezen a téren, ha eközben Európa többi részén jó lesz az idei termés, hiszen akkor a magas kínálati szint miatt alacsonyan maradnak a felvásárlási árak, miközben a megnövekedett input anyagárak is sújtják a gazdálkodókat – hangzott el a konferencián. A hazai gyümölcságazat problémáira az jelenthet megoldást, ha a mostaninál homogénebb lesz a termelői oldal és a gazdálkodók minél hatékonyabban lesznek képesek termelni, például ültetvény fejlesztések által.

Előnyhöz juthatnak a hazai üvegházak

Jobb helyzetben vannak azok a zöldségtermesztők, akik üvegházakban termelnek. A hajtatásos zöldségtermesztés alapvetően kiszámíthatóbb, mint a szabadföldi zöldségtermesztés, a szántóföldi növénytermesztés, vagy a gyümölcs termesztés. A hazai üvegházi termelők számára piaci előnyt jelenthet a gáz árának az emelkedése. Ennek az az oka, hogy a hazai üvegházak túlnyomó többségét termálvízzel fűtik, így nem érinti őket úgy a gáz-áremelkedés, mint a többi európai termelőt. Ha hosszabb távon is fennmarad ez a helyzet, abból piaci előnyt is kovácsolhatnak a hazai szereplők.

Nincs túlkínálat a tejpiacon

A magyar tejipar is jó időszakot tudhat maga mögött – tudtuk meg. Mostanra az európai tej piacon megszűnt a túlkínálat, nőtt a hazai termelés és csökkent az import nyomás a magyar tej és tejtermék piacon. Kedvező helyzetben indult tehát neki az idei évnek a magyar tejágazat, azonban a jelenlegi problémák ezt a szektort is jelentősen érintik, így komoly kihívásokkal kell megküzdenie a termelőknek.

Az egyes alapvető élelmiszerekre februárban bevezetett hatósági ár termelői és feldolgozói szinten nem fejtett ki érdemi hatást, az előrejelzéseknek megfelelően inkább egyfajta tartós akcióként érzékelhető a piacon. Az élelmiszerárstop hamarosan lejár, a piaci szereplőket ezzel kapcsolatban elsősorban az foglalkoztatja, meghosszabbítják-e az intézkedést.

Hiányzik az ukrán gabona a piacról

Meghatározóak az agrárlogisztikai kérdések, erre még inkább rávilágított az orosz-ukrán háború. Az elemzés szerint jelenleg az előző évi készletek fedezik a világ élelmiszer-szükségletét. A szállítási útvonalak elérése korlátozott és egyre drágább, ami a kapacitások szűküléséhez vezetett. A kínai kikötőkben például a koronavírus-járvány nyomán bevezetett szigorú lezárások miatt jelentős késések tapasztalhatók, az ukrán kikötők a háború miatt nem működnek, a gabona nem tudja elhagyni az országot – emelik ki a bank szakértői. A beszerzési és értékesítési csatornák diverzifikálása lassú folyamat: részben lehetséges az alkalmazkodás, a szűk kapacitások rövid távon azonban nem bővíthetők. Ukrajna a tengeri kikötők lezárására válaszul ugyan elkezdett vasúton exportálni, de az lényegesen lassúbb, mint a tengeri szállítás a megszokott célországokba. Friss hírek szerint a környező országok ugyanakkor segíthetnek az ukrán gabona piacra jutásában. Külön problémát jelent az ukrán kukorica export esetleges kiesése a piacról. Habár a világ megközelítőleg egymilliárd tonnás kukorica termelésének csupán 2-3 százalékát adja az Ukrán termelés, a világ kukorica exportjának már a 10-15 százalékát, ami már jelentősebb szint. Vannak azonban olyan országok, amelyek kifejezetten függenek az ukrán kukorica exporttól.

Ezek az országok a következők:

A fentiekből látható, hogy több ország kukorica ellátásában különösen fontos szerepe van az ukrán kukoricának, így ha az kiesik azt máshonnan kell pótolni, ami ár növekedéshez vezethet a piacon. Kínát külön ki kell emelni, mivel Kínában elkezdték intenzíven visszaállítani a sertéspestis alatt megtizedelt sertésállományt, ami miatt Kína kukorica éhsége folyamatosan növekszik.

Az agrárlogisztika vonatkozásában a növekvő olajárról is fontos szót ejteni. Az elmúlt években a sofőrhiány és a sofőrök béreinek az emelkedése miatt gyorsabban növekedtek a fuvarozási költségek, mint az üzemanyagárak. A sofőrhiány továbbra is negatívan befolyásolja a termények szállítási költségeit, azonban a mostani jelentős olajár emelkedés miatt az üzemanyagár a korábbi évekhez képest jelentősebben emelheti a fuvarköltségeket. Ez a magyar agrárium számára azért is problémás, mert a hazai terményfuvarozásban nagyon jelentős a közúti fuvarozás részesedése. A gabonaszállításoknak például 60 százaléka közúton történik, míg a vasúti- és a vízi szállítás részesedése csupán 20-20 százalék.

Számos kihívás előtt áll tehát a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar, azonban ezek a kihívások nem megoldhatatlanok. Ahogy Hollósi Dávid, a Takarékbank és az MKB Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója a rendezvényen bemutatott Agrárláz 2020 című kiadványban fogalmazott:

A mezőgazdaság jó néhányszor megélt már hasonló időszakokat.

A konkrét kiváltó okok esetenként ugyan eltérők voltak, a mezőgazdaság azonban mindig túl tudott ezeken lendülni, sőt, a kihívások és az ezt követő alkalmazkodás révén az adott ágazat meg is erősödött – teszi hozzá. A jelenlegi turbulens környezetben sem fognak eltűnni a hazai mezőgazdaságból az átmenetileg nehezebb helyzetbe kerülő alágazatok, hiszen – mint írja –

adottságaink, a szükséges szaktudás és a követendő legjobb gyakorlatok mind rendelkezésre állnak.

Az Agrárláz szakmai könyveket, amelyeket már 2020-ban és 2021-ben is kiadtak épp azért hozták létre, hogy összefoglalják és átláthatóvá tegyék egy-egy év kihívásait és agrárpiaci trendjeit. A 2022-es kiadvány a 2021-es év folyamatait foglalja össze. A könyvben a Takarékbank és az MKB Bank Agrár és Élelmiszeripari Üzletágának szakértői mindemellett felvázolják az idei évre vonatkozó várakozásokat, hangsúlyozva, hogy a magyar agrárszektorban minden rendelkezésre áll a sikeres alkalmazkodáshoz és a megújuláshoz.

Az Agrárláz 2022 című szakmai könyv

A ma bemutatott, a Pannon Értéktár gondozásában megjelenő Agrárláz a piacon egyedülálló módon vizsgálja, hogyan hatnak az élelmiszeripari termékpályák globális függőségei, többek közt a külkereskedelmi kapcsolatok, a fehérjeforrások, az energia- és műtrágyaellátás függőségei, a szállítási kapacitások és költségek vagy épp a készletezési hatások az ágazat hazai helyzetére – tudtuk meg a könyv bemutatója során.

Hangsúlyos pontja a kiadványnak, hogy a termelők és a feldolgozók több olyan sokkhatással is szembesültek, amelyek azonnali alkalmazkodást követeltek meg. Ezek közül elsősorban az élelmiszeripari termékpályák sérülékenységére rámutató afrikai sertéspestist és a koronavírus-járványt emeli ki, de foglalkozik olyan tényezőkkel is, mint a baromfi-influenza, a műtrágyahiány, a világszerte meglóduló infláció vagy a brit európai uniós tagság megszűnése után felerősödő sofőrhiány. A kiadvány egyediségét mutatja az is, hogy vizsgálja az időjárási hatási hatásokat is, külön figyelmet fordítva az El Nino és a La Nina jelenségekre - tudtuk meg. A függőségek és a sokkhatások számbavétele után pedig ismerteti, miként alkalmazkodtak a körülményekhez a főbb értékláncok, és várhatóan melyek lesznek a hosszabb távon is fennmaradó, strukturális jellegű hatások. A Takarék AgrárTrend Index szisztémáját és a felmérés eddigi eredményeit alapul véve mindezt kiegészítették az első kézből – ügyfelektől – származó helyzetértékelésekkel. A kötet szakmai tartalmának lezárását követően tört ki az orosz-ukrán háború, a Takarékbank és az MKB Bank szakértői azonban röviden összefoglalják azt is, hogy milyen hatásai lehetnek az árupiacokon jelentős két ország közötti harcoknak.

A vidék és az agrárium vezető bankjaként számunkra alapvető fontosságú az agrárszektor támogatása, ügyfeleink legmagasabb szintű kiszolgálása. Célunk, hogy stratégiai partnerként előmozdítsuk tartós sikerüket, ezáltal hozzájárulhassunk a vidék és az élelmiszer-ágazat fenntartható fejlődéséhez. Ezt szolgálja az Agrárláz című évkönyvünk sorrendben harmadik, 2022-es kiadása is. Azt hangsúlyozzuk, hogy globálisan kell gondolkodnunk, átfogóan kell látnunk a világ dolgait, de helyi szinten kell megoldásokat találnunk és cselekednünk

– mondta a könyvbemutatón Szabó Levente, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója, az MKB Bank egyedi kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese.

A kiadvánnyal a Takarékbank és az MKB Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága segíteni akarja a tájékozódást a világ élelmiszer-termelési viszonyaiban, amire még nagyobb szükség van az idén, miután mind a nemzetközi árupiacok és termelési viszonyok, mind pedig a kedvező finanszírozási környezet esetében lezárult egy békésebb és jobban kiszámítható időszak. Ez alatt elsősorban nem is az összjövedelem visszaesését értik a bank elemzői, hanem azt, hogy a helyzet sokkal kiszámíthatatlanabb lett, jobban kell figyelni a piacokra és a beszerzési forrásokra, folyamatosan nyomon követni akár a tengerentúli termelési eredményeket vagy épp a kínai belpiaci fejleményeket. Az árviszonyok átmenetileg – egyes ágazatokban vélhetően tartósan – megváltoztak, ami az üzleti stratégiák átgondolásával, továbbá azzal jár, hogy azonosítani kell azokat az értékteremtő tényezőket, amelyek a megváltozott körülmények között is fennállnak – derül ki a kötetből.

A magyar mezőgazdaság azonban tovább léphet a jelenlegi helyzeten, mivel rendelkezik az ehhez szükséges adottságokkal.