Elszállhat-e az infláció? Mutatjuk, hogy mi áll a drágulás hátterében

Elemzések2018. okt. 11.Növekedés.hu

Öt éves csúcsra, 3,6 százalékra emelkedett ugyan az infláció szeptemberben, ez azonban átmeneti lehet, és tartósan három százalék körüli drágulásra lehet berendezkedni. Mutatjuk, miért magasabb most az infláció, és mi foghatja vissza a drágulást.

 Szeptemberben a fogyasztói árak öt éve nem látott szintre, éves alapon 3,6 százalékra emelkedtek, ez a drágulás azonban várhatóan lecseng, és idén 2,8 százalékos éves szintű inflációra, jövőre pedig három százalék körüli szintre lehet berendezkedni. Elemzők és a jegybank szerint sincs ok a pánikra, összeszedtük a legfontosabb indokokat. forrás: MNB

Mi okozza a drágulást?

  • A pénzromlás felgyorsulása részben az élelmiszerszektornak (főként a friss zöldségek drágulásának) köszönhető – ahol az árak átlagosan 4,6 százalékkal nőttek –, de még inkább az üzemanyagok 14,9 százalékos, illetve a dohányáruk 7 százalékos áremelkedésének.
  • Az üzemanyagok drágulása az olajárak jelentős emelkedésének köszönhető, a nyers élelmiszerek kiugró drágulása pedig a rossz időjárás számlájára írható.
  • A tartós fogyasztási cikkek közül az új és használt személygépkocsik árának emelkedése is felhajtotta az inflációt.
  • A múlt hónapokban látott forintgyengülés hatását mutatják a tartós fogyasztási cikkek kisebb drágulása.
  • A gyorsuló bérköltségek és a belső kereslet emelkedése is felhajtotta az árakat.
forrás: MNB

Miért nem kell tartani az infláció felgyorsulásától?

A jelentősebb banki elemzők egyetértenek abban, hogy a vártnál ugyan minimálisan gyorsabb volt a pénzromlás üteme, jelentős áremelkedéstől azonban nem kell tartani. Konszenzus mutatkozik abban is, hogy az év hátralévő részében marad a három százalék fölötti infláció, éves összesítésben azonban három százalék körül lehet a pénzromlás mértéke. Az elemzők által idénre várt értékek 2,8-3 százalék között szóródnak.
  • Az előző hónaphoz képest szeptemberben csak 0,3 százalékos volt az emelkedés, ami a drágulás lassulását mutatja.
  • Az éves maginfláció 2,4 százalék volt, csakúgy, mint az augusztust (2,2 százalék) megelőző négy hónapban.
  • A keresletérzékeny és ritkán változó árú termékek és szolgáltatások éves inflációja érdemben nem változott augusztushoz képest.
  • Amennyiben a jelenlegi szint körül stabilizálódik az olaj árszintje, akkor az év végére 3,3 százalék közelébe mérséklődhetne a pénzromlás üteme.
  • Mivel a forint némileg visszakorrigált, ezért további infláció növelő hatás nem várható.
  • A tartósan alacsony importált infláció, és jövőre a bér- és vállalkozói terhek csökkentése fékezhetik az árak emelkedését.
forrás: MNB

Mire számítanak a piacok?

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője úgy véli, a piac számított az infláció gyorsulására, az mégis a várakozásokat meghaladó mértékű volt. Megítélése szerint az infláció gyorsulása továbbra is elsősorban kínálati sokkokra vezethető vissza. Egyedül a dohányáruk drágulása jelenik meg a maginflációs mutatóban, így nem meglepő módon az továbbra is jóval alacsonyabb, mint a fő mutató, és a maginfláció minimális emelkedését a szolgáltatások további drágulása is elősegítette.

Az idei utolsó negyedév inflációs kilátásait Virovácz Péter az olajárak világpiaci alakulásától tette függővé. Ha tovább tart a nyersolaj drágulása, akkor könnyen lehet, hogy az év végéig 3,5 százalék fölött marad az inflációs mutató.Összességében idén 2,8 százalékos átlagos inflációval kalkulálnak az ING Banknál, míg jövőre 3,3 százalékos lehet az átlagos drágulás mértéke.

A többi banki elemző is hasonló értékekkel számol az elkövetkező esztendőben: várakozásaik azt mutatják ugyan, hogy búcsút lehet mondani a kettessel kezdődő éves inflációs értéknek, aggodalomra azonban nincs ok, hiszen legfeljebb 2,9-3,3 százalékos áremelkedést várnak jövőre.

Szabó Anna - Hajdú Péter