Elszállnak az olajárak az új szankciók miatt?

Hétfőn kivetették az EU-s embargót a tengeren szállított orosz olajra és bevezették az ársapkát, amelynek értelmében az orosz olaj hordónkénti árát 60 dollárban maximalizálták. Ezt az értéket kéthavonta felül fogják vizsgálni.

A lépésnek az oroszok mellett Kijev se örül. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az új szankciók komolytalanok és képtelenek elzárni azokat az orosz pénzcsapokat, amelyek segítenek Moszkvának a háború finanszírozásában.

Zelenszkij szerint a világ nem mer valódi energetikai lefegyverzésbe fogni.

Abban az elemzők is egyetértenek, hogy túl nagy csodát nem érdemes várni a mostani ársapkától. Vandana Hari, egy elemzőcég a Vanda alapítója és vezetője úgy látja, hogy az új intézkedések arra voltak jók, hogy az Unió politikai értelemben ne veszítsen arcot. Viszont Moszkva olajbevételeit nem fogják tudni leverni. Ahhoz eleve túl magas értéken lett megállapítva a plafon szintje.

Hari szerint az olajpiacon sokkal fontosabb az, hogy mi történik Kínában. Az ázsiai óriás a második legnagyobb olajfogyasztó a világon az Egyesült Államok után. Peking az utóbbi időben elkezdte fellazítani a szigorú COVID szabályai egy részét.

De ezen a fronton még sok a kérdőjel. Nem egyértelmű, hogy Kína miként befolyásolja majd az olajpiacot.

Az biztos, hogy mivel hónapok óta lehetett rájuk számítani, a piacot nem érték váratlanul a mostani Oroszországot sújtó szankciók. Hétfőn egy minimális növekedés látszott csak az olajárnál, de kedden kora reggel már esés volt: a Brent olaj így 83 dollárba került.

Az olajárat kedd reggel már inkább a kínai járványkorlátozások alakulása és a kínai gazdasági kilátások mozgatták.

Kérdés azonban, hogy az oroszok el fogják-e szánni magukat egy komolyabb ellenlépésre.

Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes azt már korábban leszögezte, hogy az árplafont Moszkva nem fogja elfogadni. Csak olyanokkal fognak együttműködni, akik piaci feltételek mellett kereskednek. Ehhez akkor is tartják magukat, ha emiatt csökkenteniük kell az olajkitermelést.

Hétfőn az árplafon bevezetése után a Kreml azt is jelezte: válaszolni fognak a korlátozásra. A témában már előkészítik a döntéseket, de hogy pontosan mire szeretnék elszánni magukat azt egyelőre nem tisztázták.

Meglepő lenne, ha komoly ellenlépésekbe fogna Moszkva, hisz az ukrán háború roppant költséges és épp a napokban derült ki, hogy novemberben a költségvetés olaj- és gázipari többletbevételei a vártnál 90,2 milliárd rubellel kisebbek voltak. Viszont ha Moszkva mégis súlyos válaszokat ad az EU-s intézkedésekre, az boríthatja az olajárakat.

Az USA és Japán mindenesetre már hónapok óta nem vásárol orosz olajat. Moszkva legnagyobb vevője Kína, India és Törökország, amelyek nem léptettek érvénybe szankciókat Oroszország ellen az invázió kezdete után.

A Financial Times információi szerint Moszkva idén több mint 100 olajszállító tankerhajót vásárolt külföldről, elsősorban Irántól és Venezuelától, hogy a megnövekedett olajrendeléseket teljesíteni tudja.

Magyarországot egyébként se az ársapka se az uniós embargó nem érinti.

Az energiahordozók mennyiségének növelésére lenne szükség, mert az csökkentené az árakat. Az olajársapkáról szóló tárgyalások során sokat küzdöttünk a magyar érdekekért, és végül sikerrel jártunk: Magyarország mentességet kapott az olajársapka alkalmazása alól

– írta ki Facebookra Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Közben Románia is jelezte, hogy az új embargó miatt Bukarest nem fog rosszul járni. Virgil Popescu román energiaügyi miniszter elmondása szerint az országukban működő olajcégek már nem hoznak be orosz kőolajat.