Elszámíthatta magát az EU – a gázszámlánkkal játszanak

Ennek egyik markáns eleme a gázpiac átstrukturálódása, melynek során egyre hangsúlyosabb szerephez jut a cseppfolyósított földgáz, azon belül is az Amerikai Egyesült Államokból érkező.

Ez önmagában a 2023-as teljes EU gázimport közel 20 százalékát tette ki és Hollandiába, Franciaországba, valamint Spanyolországba érkezett a legnagyobb mennyiségben.

Az amerikai LNG export infrastruktúra nagy része a Mexikói-öböl mentén összpontosul, melynek földrajzi és történeti okai egyaránt vannak.

Az LNG értékláncára számos kihívás leshet annak teljes vonalán.

Noha akár ezek közé tartozhat a 2024. januárjában bejelentett jövőbeli export jóváhagyásokat érintő ideiglenes szüneteltetés is, az elsősorban közép és hosszú távon fejthet ki hatást, aminek értékét egyelőre legfeljebb becsülni lehet, azt is elsősorban a jövőbeli fejlemények tükrében lesz érdemes, pl. miután az USA Energiaügyi Minisztériuma előállt új tanulmányával.

Mivel a döntés ugyanakkor nem vonatkozik a jelenleg is folyó exportra, sem pedig a már jóváhagyott, illetve épülő projektekre, rövid távon nem látszik meghatározó befolyásoló tényezőnek az exportvolumen vonatkozásában.

Az USA-ban jelenleg öt projekt áll építés alatt, melyek a tervek szerint kb. 2030-ig közel megkétszerezik majd az amerikai LNG aktuális exportvolumenét. Hozzávéve ehhez az EU oldalán szintén növekvő fogadó kapacitásokat, illetve, az EU gázfogyasztásnak és importjának csökkenő ívét, a trendek inkább az ellátásbiztonság növekedése irányába vélnek mutatni.

A döntés így önmagában, rövid távon nem látszik az ellátásbiztonságot markánsan befolyásoló tényezőnek.

Az ellátási lánc biztonságát azonban más tényezők is befolyásolhatják, melyek közül néhány az amerikai LNG infrastruktúrára jellemző koncentráltságban és csomópontiságban rejlik. A jelenleg működő hét export létesítmény közül öt a Mexikói-öbölben található.

Ebből kifolyólag bármely olyan esemény, ami az onnan való kijutást megnehezíti vagy ellehetetleníti, az exportot is kimagasló mértékben befolyásolhatja.

Ilyen események lehetnek például a hurrikánok, melyek korábban is okoztak már fennakadásokat az amerikai LNG exportban. Egyes előrejelzések erős hurrikánszezont prognosztizálnak az atlanti-térségre, ami azért lehet fontos kérdés, ugyanis az EU-ban általánosságban augusztus környékén indul meg az LNG behozatal volumenének növekedése.

Mivel ez közel egybeesik a hurrikánszezonok átlagos szeptemberi tetőzési időszakával, így egy erős hurrikán(szezon) hatásai stratégiailag érzékeny pillanatban érhetnék az EU-t.

Bár az USA hatalmas gázkitermeléssel és hálózattal rendelkezik, az LNG export ehhez képest “csupán” hét, csomóponti helyről tud kiindulni. Ezek közük a Mexikói-öbölben található öt létesítmény mindegyike 10-30 százalékos részesedéssel bír a teljes amerikai LNG exportban.

Bármely olyan esemény hatására tehát, ami miatt ezek közül akár csak az egyik is részlegesen, vagy teljesen kiesik a rendszerből az potenciálisan ellátási zavarokhoz és/vagy tovagyűrűző hatásokhoz vezethet, ahogy történt ez például a Freeport terminál tűzesete kapcsán is.

Az LNG ugyanakkor az EU ellátásbiztonságán túl belpolitikai szempontból is meghatározó kérdéskör az USA-ban, ahogy az látható a döntés okai és hatásai körüli versengő elképzelésekben, melyek rávilágítva a témakör tágabb politikai, gazdasági és környezetei aspektusaira egyaránt.

Az LNG tehát összességében mind az amerikai belpolitika, mind külpolitika fontos eleme, így az azzal kapcsolatos fejlemények követése uniós érdek, annál is inkább mivel egyrészt az USA jelenleg az első számú exportőre, másrészt, mivel a gáz egyelőre úgy tűnik, belátható ideig fontos eleme marad az uniós energiamixnek, így ellátásbiztonsága kulcskérdés.

Az EU-nak ugyanakkor körültekintően kell rendeznie gázimportját és annak diverzifikációját, nehogy kialakítson egy olyan új függőségi viszonyt, ami, bár jelen pillanatban előnyösnek tűnhet, az koránt sem biztos, hogy mindig az is marad, az USA-ból érkező LNG pedig az által, hogy kimagasló hatást gyakorol az európai ellátásbiztonságra, akár átcsatornázódhat az USA-EU kapcsolatok egyéb területeire is.

A szerző a Magyar Külügyi Intézet kutatója.