Engedjük a kütyüket az iskolákban? 

Szűkebb és tágabb komfortzónák

A 2022-es PISA kutatást koordináló OECD riportja szomorúan jegyzi meg, hogy 2018-hoz képest példa nélküli esést produkált a résztvevő országok közös átlaga a diákok ismeretei terén – a COVID akkora elmaradást okozott, mintha a diákok kilenc hónapig egyáltalán nem jártak volna iskolába.

Mindeközben viszont Magyarország és néhány másik résztvevő a COVID alatt produkált ugyan enyhe (statisztikai hibahatáron belüli) visszaesést önmaga előző eredményéhez képest, azonban láthatóan zárja az ollót az OECD átlaghoz képest, azaz jobban viselte a járvány sokkhatásait, mint a többiek.

Digitális forradalom az oktatásban

A PISA mérés rendkívül részletes társadalmi és gazdasági háttéradatokat is gyűjtött a fiatalokról, iskolákról melyekből a piaci szereplők számára is igen érdekes trendek olvashatók ki.

Kiderült például, hogy a járvány nem csak Magyarországon hatott látványosan a digitális oktatás fejlődésére: globális trend, hogy, a technológia végképp helyet követel magának az osztályteremben, sőt, maga az osztályterem, mint koncepció is egyre inkább veszít kizárólagosságából.

Az OECD országok diákjainak háromnegyede érzi úgy, hogy magabiztosan kezeli az oktatást támogató technológiai eszközöket,eszközöket, és ki is használják az ebben rejlő előnyöket: azon diákok, akik naponta legalább 1 órát töltenek digitális oktatási eszközökön, 14 ponttal többet értek el matematikából.

Mit keverjünk egy hatékony oktatást támogató COVID-oltásba?

Az OECD a tudásról szóló eredményeket összevetette a diákokról és iskolákról gyűjtött társadalmi-gazdasági háttéradatokkal, és ez alapján megfogalmazott néhány sejtést, hogy mely tényezők lehettek döntők az egyes oktatási rendszerek hatékonysága terén a COVID alatt.

1. Értelemszerűen, ahol rövidebb időre kellett bezárni az iskolákat, ott jobb eredményeket értek el a tanulók.(A rövidebb bezárás feltételezi például a hatékony szűrést, fegyelmezett maszkviselést, átoltottságot stb.)
2. A diákok képessége, hogy önállóan is tanuljanak, nem születik magától: az egy fontos tényező, hogy a nebuló tudja-e kezelni a digitális felületeket, de erre épülve az is lényeges, hogy vajon akarja-e gyengébb felügyelet mellett elsajátítani ugyanazt a tudást? Meglátszott az eredményeken, hogy a tanárok mely országokban igyekeztek online elérhetőnek maradni a diákjaik számára.
3. Szintén nem meglepő, hogy ahol a diákok jóllakottan és biztonságban tanulhatnak, ott nagyobb sikerrel oldották meg a PISA tesztet is.Sajnos az OECD országok diákjainak 10%-a még mindig csak elégtelen élelemhez jut, és 10-20% között szórt azon tanulók aránya, akik valamiért nem érezték biztonságban magukat az iskolában.
4. A 2020-as évek dilemmája: engedjük-e kütyüzni a diákokat az iskolákban? Sokféle érv létezik pro és kontra, de a PISA elemzés készítői nem foglalnak állást: csak annyit jegyeznek meg, hogy a tiltás egyik oldalról valóban kiiktatja a figyelemelterelő faktort, másrészt viszont a diákok nehezebben tanulják meg, hogy saját maguk önállóan korlátozzák, tartsák normális mederben a készülékeken töltött időt.
5. Gondoltuk volna, hogy ahol gyakrabban vacsorázik együtt a család, és közben néha megkérdezik, hogy mi történt az iskolában, ott magasabb pontszámot kap a gyerek a PISA teszten? A szülő-gyermek és szülő-pedagógus kapcsolat minősége nagyban kihat a tanulmányi eredményre, sőt, a gyermek boldogságérzetére.
6. Azokban az országokban, ahol a gyermekeket később terelik specifikus képzési irányokba és intézményekbe, a diákok szociális háttere kevésbé nyomja rá a bélyegét a teljesítményre. Egy jó iskola(rendszer) ezek szerint valóban előmozdíthatja a társadalmi esélyegyenlőséget.
7. Minél kevesebb az évismétlés egy iskolarendszerben, annál jobbak a PISA eredmények (pedig egy laikus lehet, hogy ennek pont az ellenkezőjét várná). 
8. A nemzetközi átlag iskolaigazgató 2022-ben a korábbiaknál nagyobb eséllyel jelzett tanárhiányt, viszont ritkábban talált problémát az elérhető taneszközökben. Mindkét tényező befolyásolja a PISA eredményeket, melyek összességében romlottak 2018-hoz képest.
9. Azokban az oktatási rendszerekben, ahol nem csak a tanárok foglalkoznak a diákokkal, hanem a diákok egymással is (’peer-to-peer tutoring’), a diákok jobban otthon érzik magukat, és ez kihat a teljesítményükre is.
10. Minél nagyobb autonómiát kap az iskola, annál jobban teljesítenek a diákok matematikából, de főleg akkor, ha az iskola és a tanügy egymás partnerei a minőségbiztosításban.

A PISA kutatásról

A 2022-es nemzetközi, OECD által koordinált PISA kutatás hagyományosan három fő területen, a matematika, a szövegértés és a természettudományok terén mérte össze a résztvevő országok 15 éves fiataljainak ismereteit.

A kutatások 2000 óta 3 évente zajlanak, ezért az eredmények nem csak a többi országhoz vagy azok átlagához, de a korábbi saját PISA kutatási adatainkhoz is mérhetőek.

A 2022-es kutatásban 81 ország, földrajzi régió vett részt, melyek közül 37 OECD tagország. 2022-ben a magyar eredmények mindhárom tématerületen az OECD országok átlagához illeszkednek, ami a teljes, 81 országot/régiót tartalmazó mintához képest a felső középmezőnyt jelenti: matematikából a 28. helyet, szövegértésből a 32. helyet, természettudományból 27. helyet szereztük meg.

A 2022-es adatok azért is nagyon értékesek, mert megfigyelhetjük rajtuk a COVID járványnak az oktatási rendszerekre, sőt társadalmakra gyakorolt hatását – az OECD ugyanis az ismeretek mellett rákérdezett a diákok, tanárok, iskolák szociológiai körülményeire is.