Erős a béremelkedés, mégis lassult a felzárkózás
ElemzésekMiközben a KSH adatai szerint a bérnövekedés továbbra is 10 százalék fölötti, az utóbbi hónapokban megszűnt a fejlett európai országokhoz való közeledés a forint leértékelődése miatt. Mikor segítheti vajon a forint árfolyama is a felzárkózási folyamatot?
Forintban hasít
A közfoglalkoztatottak nélküli júniusi bruttó átlagkereset a KSH adatai szerint 341 700 forint volt, ami immár stabilan meghaladja az ezer eurót, függetlenül az árfolyam ingadozásoktól. A nettó összegnél azonban már más a helyzet: a családi kedvezmény figyelembe vétele nélkül 219 200 forint, azonban kiszámoltuk a közmunka nélküli összeget, ez 227 ezer forint, ha pedig a családi kedvezményt is figyelembe vesszük, nagyjából 235 ezer forintot kapunk.Euróban elakadt
Ezek a számok forintban igen nagy előrelépést jelentenek, közel 12 százalékos emelkedést, ugyanakkor az euróban számított összeg hónapok óta 700-725 euró között stagnál, attól függően, hogy figyelembe vesszük-e a családi kedvezményt. Ez pedig kedvezőtlen, hisz a gyors béremelkedés legfőbb célja az, hogy csökkenjen a munkavállalók által preferált célországokhoz képesti jelentős lemaradásunk. Márpedig az eltérés a legnépszerűbb Ausztria és Németország esetében több mint 3-szoros, mivel ott a megfelelő adatok 2300-2320 euró, ráadásul náluk most a fejlett országok szintjén robusztusnak tekinthető, 2-3 százalékos bérnövekedés mutatkozik.Előttünk járnak
A visegrádi országok legfrissebb adatai még nem állnak rendelkezésre, a biztos összehasonlítási alap Szlovákia, ahol nem merül fel az árfolyam kérdése: északi szomszédunknál 860 euró a nettó átlagbér, és ez az elmúlt hónapokban még növekedhetett. Csehországban 930, Lengyelországban 800 euró az adat, a valutaárfolyamok gyengülése itt is szerepet kaphatott, bár náluk fel sem merült, hogy az árfolyam a mélypontok közelébe kerüljön, míg a forint örökös mélypontot ért el, és jelenleg is gyengébb, mint az elmúlt 2-3 évben jellemző szint.Miért gyenge a forint?
Sokszor felmerült már a kérdés, hogy ha hatalmas kereskedelmi mérleg többletünk van, miért nem erősödik a forint, hisz masszív devizatöbblet keletkezik a piacon. Nos, a már eddig is sejtett választ Nagy Márton, az MNB alelnökének tanulmánya adta meg: a kereskedelmi, illetve fizetési mérleg többlete fedezi az államadósság devizában fennálló részének gyors csökkentését. Az állam nem bocsát ki új eurókötvényeket, a lejárókat a lakosságnak értékesített forintkötvényekkel helyettesítik. Az elmúlt években így óriási devizaösszeget igényelt a szinte teljes lakossági devizahitel állomány átváltása, valamint az államadósság devizahitel hányadának közel 50 százalékról 20 százalék alá csökkentése. Felmerül a kérdés, hogy ha elértük ezt a kedvező szintet, miért nem állunk le egy kicsit, miért nem hagyjuk, hogy a hatalmas mérlegtöbblet felértékelje a forintot, akár 10-20 százalékkal, ami az euróban mért keresetek ugyanekkora növekedését vonná maga után, a forintban mért növekedésen felül?Adósságkonverzió
A válasz az lehet, hogy ebben az esetben a fizetési mérleg többlete csökkenni kezdene, hisz a piacok az egyensúly felé törekednek: a forint addig erősödne, amíg túlkínálat van euróból, az pedig értelemszerűen addig lenne, amíg érdemi mérlegtöbblet van. Ez önmagában nem is lenne baj, viszont kétségtelen, hogy ha ez a folyamat most indulna, később nem lehetne folytatni az adósság devizahányadának csökkentését. Ha viszont most tovább folyik a jelenlegi gyakorlat, akkor az állam devizaadóssága szinte teljesen megszűnhet, akár már 2020-ban. Nos, ha ezt követően még mindig magas a fizetési mérleg többletünk, jöhet a forint felértékelődés, hisz másra már nem kell a devizatöbblet. Az egyetlen negatívum, bár az nem kicsi, hogy addig az árfolyam nem segíti a bérfelzárkózást, igaz, ha nem trendszerű a forintgyengülés, nem is gátolja azt.Két év múlva
Ebben az esetben viszont azzal kell számolni, hogy a következő két évben a felzárkózás mértéke annyi lehet, amennyi a nettó keresetek forintban mért emelkedése. Feltételezzük, hogy a még mindig túl nagy bérkülönbség és az egyes ágazatokban erős munkaerőhiány miatt marad a 10 százalékos vagy akár ennél magasabb ütem, így két év múlva 850-880 euró közti nettó átlagkeresettel számolhatunk. Utána következhetne a forinterősödés által segített nagyobb növekedés: feltételezzük, hogy a forintban számolt béremelkedés már kisebb lesz (mondjuk, 16-17 százalék két év alatt), viszont a forint is erősödhetne gond nélkül 15 százalékot.Ekkor 2022 közepére a nettó átlagbér 1150-1200 euró közé kerülne, ami a mostani német és osztrák érték fele. Ez lehet az a szint, ahol a munkaerő távozása már lelassul, sőt a visszatérés is jelentős lehet.Az sem mellékes persze, hogy mennyire lesz erős a nyugat-európai béremelkedési ütem, hisz ha fennmarad az évi 2 százalék 4 éven keresztül (ilyesmi ritkaság a magas bérű országokban), akkor 8-10 százalékkal feljebb kerül az elérendő szint is.
Torzulás
Kérdés, hogy a fent felvázolt esetben a következő két évben hogy lehet kezelni a munkaerőhiány okozta feszültségeket. Valószínűsíthető, hogy azokban az ágazatokban, ahol a legnagyobb hiány mutatkozik, még magasabb lehet a béremelkedés, ami átmenetileg torzulásokhoz is vezethet az egyes szakmák bérezése között. Ennek hátránya lehet, hogy más szakmában jól képzett emberek bolti eladónak vagy buszsofőrnek állnak, ami eredeti szakmáikban vezethet hiányhoz, ahol ráadásul nehezebb is őket pótolni, mivel képzettségre lenne szükség.Hosszabb távon
Összességében úgy tűnik, hogy rövidtávon az állam devizaadósságának teljes leépítése fontosabb prioritás, mint a bérfelzárkózásnak az árfolyam általi segítése, gyorsítása.Ezt követően azonban vélhetően helyreáll az egyensúly, hisz a forint alulértékeltségének gazdasági fejlődésünkkel párhuzamosan úgyis csökkennie kell. Az Eurostat adatai szerint átlagos árszínvonalunk az EU átlagának 62 százaléka, miközben a német szint 105, az osztrák 108 százalék. Feltételezzük, hogy pár évi gyors gazdasági felzárkózás után esetünkben is a most jellemző portugál és szlovén 85 százalék körüli érték lenne reális, de legalább 80, ami 20-25 százalékos forinterősödést indokolna még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy az inflációnk évi egy százalékkal magasabb lesz, mint az eurózónában.
