A szokatlan meleg miatt már az Északi-sarkkör is kereskedelmi útvonal lett

 

A világ legnagyobb hajózási vállalata, a dán Maersk kihasználja az Északi-sarkkör vidékének kivételesen magas, néhol 30 fok feletti időjárása miatti kedvező hajózási helyzetet, és még a héten elindítja Vlagyivosztokból Szentpétervárra tartó konténerhajóját. Az északi útvonalon egy hónap alatt érhet célba a rakomány, ami akár két hét előnyt jelenthet a hagyományosan a Szuezi-csatornán áthaladó forgalomhoz képest – értesült a Financial Times.

A meleg miatt megolvadt jég ugyan segíti az utat, azonban sok helyen még mindig jégtörőkre van szükség, ami ugyan drágítja az Ázsiát Európával összekötő utat, de az időnyereség összességében csökkenti a költségeket.

A felmelegedéssel megnyíló útvonalak nemcsak a globális kereskedelemben játszhatnak nagy szerepet, de természeti erőforrásokban is igen gazdagok - olvasható a Pallas Athéné Geopolitikai Kutató Intézet elemzésében. Mivel a hajózás számít a szállítás legolcsóbb formájának, ezért a világ kereskedelmének 90 százaléka még mindig vízi úton történik. A U.S. Geological Survey (USGS) szerint

a szárazföld mintegy hat százalékát kitevő Arktisz rejti a világ legnagyobb még felfedezetlen olaj- és gáztartalékát.

Feltételezések szerint 90 milliárd hordó kőolaj, jelentős mennyiségű földgáz és 44 milliárd hordó cseppfolyósított földgáz található az Északi-sarkon. Ez a világ még fel nem tárt olajforrásainak a 13 százalékát, a földgázok 30 százalékát és a cseppfolyósított földgáz 20 százalékát jelenti. 

 

Kína éppen ezért igyekszik részt venni a régió ügyeiben és vezető szerepet kialakítani a térséget érintő szabályalkotásban, mivel így lehetősége nyílik, mint új nagyhatalomnak, hogy részt vegyen benne és ne csak az eddigi szabályalkotó nagyhatalmak alakítsák azt.

Az Északi-sarknak egyre fontosabb szerep jut a nagyhatalmi viszonyokban, mivel eddig még fel nem tárt erőforrásokban gazdag terület. Főként ennek köszönhetően a régióban új kereskedelmi útvonalak alakultak ki, amelyek energia és időmegtakarítás mellett fontos biztonság- és geopolitikai szempontot is képviselnek.

Kína évek óta a térségbeli ambíciói kiépítésén munkálkodik és 2018 elején kiadta az Északi-sarki stratégiáját, amelyben ezt a régiót is be szeretnék kapcsolni az Új Selyemút projektbe. 

2013-ban amikor először tette meg az Északi tengeri utat kínai hajó, akkor Yang Huigen, a Kínai Északi-sarki Hajózási Intézet igazgatója elmondta, hogy optimista becslések szerint

2020-ra Kína kereskedelmének 5-15 százaléka ezen az útvonalon fog zajlani.

A kínai hajózási vállalatok között végzett felmérés azt mutatja, hogy inkább abban érdekeltek a cégek, hogy hozzáférést nyerjenek az erőforrásokhoz, mint a nagy kockázattal és költséggel járó északi-sarki hajózást.  

Mivel jelenleg a legjobban járható hajózási útvonal az Északi-sarkkörnél az orosz partok mentén halad végig, így Kína csakis Oroszországgal együttműködve érhet el sikereket és valósíthatja meg ambícióit. Az Északi-sarkkör az egyik olyan Kína számára stratégiai fontosságú terület, amelyen gyenge pozícióban van Oroszországgal és Amerikával szemben is. Ezért a régió kisebb hatalmaival kezdett jó kapcsolatokat kiépíteni és befolyást szerezni.

Oroszország a Krím elcsatolása előtt, még ellenezte a kínai térnyerést a térségben, azonban a nyugati szankciók bevezetése és hatása után, már Kínát fontos partnernek nevezte az északi-sarki projektben

az erőforrás, kutatás és technológia terén. Várhatóan amíg Vlagyimir Putyin marad Oroszország elnöke és Hszi Csin-ping Kínáé, addig a két ország a jó kapcsolatot fenntartására fog törekedni, és együttműködő lesz az északi térségben is.