Erős hónapokat zárt a konferenciaturizmus, de újra jön a feketeleves 

Októberben 1,1 millió vendég volt a szálláshelyeken, 340 ezer külföldi, közel 740 ezer belföldi A belföldi vendégéjszakák száma 16 százalékkal nőtt egy év alatt, és meghaladta a 2019-est is. A külföldi vendégek egymillió vendégéjszakája a tavalyi négyszerese - osztotta meg nemrég az adatokat Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója hozzátéve, vidéken a járvány előtti szint visszaépült.

A belföldi forgalomnak köszönhetően 2 millió vendégéjszakát regisztráltak a fővároson kívüli szálláshelyek. Körbekérdeztünk, hogy ezen belül mennyire teljesített jól idén a hazai konferenciaturizmus, és mire számíthatunk a negyedik hullámtól. A kép egyszerre örömteli és lesújtó.

A járványügyi szabályozások miatt, szállodáink nagy része 2020. novemberétől idén május-júniusig zárva tartott.  A rövid látótávolság ez idő alatt nagyban megnehezítette a rendezvények szervezést, melyet mi rendkívüli rugalmassággal és folyamatos kapcsolattartással igyekeztünk könnyíteni

– mutat rá Liptai Judit, a Danubius Hotels központi értékesítési és marketing igazgatója hozzátéve, ez alól kivételt csak a sportrendezvények jelentették, melyek megvalósítása buborék rendszerben, a legszigorúbb előírások mellett végig kísérték ezt az időszakot.

Az újranyitáskor, a harmadik hullám elcsendesedésével az elmaradt eseményeket igyekezett mindenki megvalósítani.  Nagyobb konferenciák, rendezvények megszervezésére azonban ennél jóval hosszabb idő kell, így ezek esetében az őszben bíztak a szervezők.

- Nyáron hirtelen, gyorsan pörgött fel a piac. Megnőtt az érdeklődés, sokszor nagyon rövid határidővel, hibrid megoldásokat keresve jelentkeztek a megrendelők, nagy kihívás elé állítva a munkatársainkat.

A szeptember, október várakozás felül teljesített és szépen alakultak az események év végére is. Ez idő alatt elsősorban kisebb céges eseményeknek adtunk otthont, de megfigyelhető volt a „gyorsan, most még tartsuk meg” szemlélet nagyobb események tekintetében is

– mondja Liptai Judit, ugyanakkor a negyedik hullám erősödésével ismét megnőtt a bizonytalansági faktor, érezhetően lelassult a foglalások üteme, az év végi rendezvények esetében sorra érkeznek a lemondások, noha az igény a személyes együttlétre erősen érezhető, vannak, akik kitartanak a karácsonyi események mellett.

- Idén szeptemberben és októberben gőzerővel elkezdtünk rendezvényeket szervezni, a Hungexpónál például az árbevétel 2019-es szintet is megközelítette. Nagyon látszott, hogy igény van az élő rendezvényekre, megtapasztaltuk, hogy mennyire dübörgött ez a két hónap - mondja a Növekedés.hu-nak Ganczer Gábor.

A Magyar Rendezvényszervezők Szövetség elnöke hozzátette, mind a nemzetközi, mind a belföldi konferenciaturizmust gyakorlatilag lenullázta tavaly a koronavírus.

Idén augusztustól lehetett észlelni a fellendülést. Ám azt sem rejti véka alá, hogy ez a szárnyalás kérészéletűnek bizonyult.

Elsősorban a belföld mozdult meg, a külföldiek utazási hajlandósága az óvatosság miatt még nem állt helyre.

- Jól látszott ez a tendencia az Eucharisztikus Világkongresszuson is, míg a belföldi létszám nagyon szépen alakult, a külföldi látogatók száma viszont messze nem hozta azt, amire számítani lehetett. Egész kontinensek maradtak távol, például Dél-Amerika, vagy Afrika.

De európai szinten sem állt helyre a konferenciaturizmus, sorban maradtak el a nagy gyógyszergyártó cégek kongresszusai, és egyéb corporate rendezvények, szerintem ezek 2023 harmadik negyedéve előtt nem is fognak érdemében elindulni - véli a szakértő.

A negyedik hullám miatt ugyanis a november és december ismét a leállásról fog szólni, pedig ez a két hónap a konferenciaturizmus szempontjából hagyományosan nagyon erősnek számít.

- Óvatosabbak a szervezők, sorban próbálják meg jövő évre átütemezni a céges rendezvényeket, vagy teljesen le i s mondják. A belföldi vidéki turizmusnak egy nagyon komoly szeletét adják az egészségüggyel kapcsolatos konferenciák, a különböző orvosszövetségek, gyógyszergyártó cégek rendezvényei.

Az, hogy két hete megtiltották az egészségügyi dolgozóknak a rendezvényeken való részvételt, hatalmas pofon volt, majd jöttek az egyre romló járványügyi adatok, a kettő együtt gyakorlatilag lenullázta a vidéki rendezvényturizmust, hasonló a helyzet, mint tavaly volt - mutat rá Ganczer Gábor.

És bár lehetett sejteni, hogy baj lesz, de ilyen drasztikus végre - csak az elmúlt tíz napban több száz rendezvényt mondtak le - senki nem volt felkészülve. 

Márpedig a magyar szállodákat nagyon meg fogja viselni ez a kiesés, hiszen egy hotel, főleg vidéken, a hétköznapokon elsősorban a rendezvényekre építi a forgalmát, erre készít üzleti tervet.

De nagy érvágás lesz ez azért is, mert egy konferenciaturista legalább kétszer annyit költ egy szállodában, mint egy szabadidejét töltő vendég, Ganczer Gábor szerint nyugodtan mondhatjuk, hogy a két és félszeresét is ott hagyja, sőt, ha az összes járulékos bevételt hozzáadjuk, amit mondjuk a hostess és az audiovizuális szolgáltatásokért kap a hotel, akkor inkább háromszoros  szorzóról beszélhetünk.

A nemzetgazdaság szintjén is jelentős kiesésről beszélhetünk, 2019-ben csak a rendezvényturizmus országosan 1000 milliárd forint árbevételt produkált, miközben egy járványmentes évben nagyjából százezer embernek ad munkát. Ennek tavaly és idén is a nyolcvan százaléka elúszott.

Ganczer Gábor ugyanakkor a fényt is látja az alagút végén. Magyarország a nemzetközi konferenciaturizmus szempontjából mindig is kiemelt, remek desztináció volt, főleg Budapest, most, hogy megépült a  HUNGEXPO kongresszusi központja is, amelynek 2024-25-re és 26-ra is vannak már szerződése, és minden esély megvan arra, hogy amint a pandémia alábbhagy, elinduljon a visszarendeződés.

A szakember szerint 2022 második felében ez el is kezdődhet, egy év múlva, de legkésőbb 2024-ben pedig a 2019-es rekordév szintjét is el lehet érni.