Erősödik a fegyverkezési verseny Ázsiában
ElemzésekA kardcsörtetés ellenére nem áll Peking érdekében egy Tajvanért folyó háború kirobbantása, Afganisztánban pedig a gazdasági és humanitárius katasztrófaközeli helyzet miatt nem akar terjeszkedni Kína. Ugyanakkor a kínai befolyási övezet növekedése több nagy államot is fegyverkezésre sarkall, elsődleges céljuk azonban nem egy új konfliktus, sokkal inkább az elrettentés.
A Kínától való kölcsönös gazdasági függés és az amerikai biztonságpolitikához tartozás kettőssége uralja továbbra is az ázsiai nagyhatalmak biztonságpolitikai lépéseit. Ebben a gazdasági érdekek, vagyis a Kínától való kölcsönös függés azonban sokszor nem írják felül a biztonságpolitikai kérdéseket Kína kapcsán - hangzott el a Külügyi és Külgazdasági Intézet Ázsia biztonságpolitikai helyzete című kerekasztal-beszélgetésén, ahol
- Kína fegyverkezését,
- a tajvani kérdést,
- az észak-koreai atomprogramot,
- az AUKUS együttműködést, és
- az afganisztáni helyzetet is érintették.
Kardcsörtetés Tajvannál
Összességében Pekingnek sem érdeke, hogy a közeljövőben Tajvanon háborús konfliktus alakuljon ki, a Tajvannál az utóbbi hetekben kialakult kardcsörtetés ellenére sem. Kínának ugyanis nem elsősoban a területi terjeszkedés a célja, hanem azt tartja inkább veszélyesnek, hogy a szigetország a kínai lét egyik alternatívája lehet. A sziget esetleges elfoglalása rengeteg kockázatot rejt, anyagilag ugyanakkor nem olyan nagy lehet nyereség, mint amekkora nemzetközi arcvesztést és konfliktusgócot jelenthet.
Kína és Tajvan között nagyon erősek a gazdasági kapcsolatok, sok a tajvani befektetés Kínában, a sziget annektálásával ezért sem nyerne sokat Peking.
A Biden-doktrina lényege Kínával szemben most leginkább az annak idején a Szovjetúnió elleni, hidegháborús "feltartóztatás politikára" hasonlít, vagyis a status quo fenntartása Washington fő célja. A kínai terjeszkedés, például egy tajvani háború elmaradása esetén tehát az USA nem kíván újabb konfliktusba bocsátkozni az ázsiai nagyhatalommal szemben - hangsúlyozták a KKI szakértői.
Észak-Korea
Az észak-koreai atomprogramokkal kapcsolatban Mezei Tibor a Külgazdasági és Külügyi Intézet (KKI) kutatója kiemelte: nemrég hiperszónikus ballisztikus rákétát is teszteltek, ezek lényege, hogy pontos a találati aránya, szinte kivédhetetlen. Valószínűleg rendelkeznek interkontinentális ballisztikus rakétákkal és atomtöltettel, és nem tudjuk megítélni, hogy ezeket hogyan tudja más országokhoz eljuttatni.
Aggasztó, hogy Kim Dzsongun tovább fejleszti az atomprogramját, amiből előbb-utóbb komoly nukleáris arzenál lehet, ami globális fenyegetést jelenthet.
Cél Kína elrettentése
Bartók András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék oktatója kiemelte: Japántól Dél-Koreáig mindenki fegyverkezik, ennek a stratégiai célja leginkább az elrettentés. Kína esetében ez például azt is jelenti, hogy a tajvani konfliktusban más országokat elrettentsen a beavatkozástól.
A többi ázsiai ország - Japán, Ausztrália, Dél-Korea, India, stb. - esetében pedig a Kína elleni elrettentés most a fő cél. Senki nem érdekelt egy konvencionális konfliktusban, de ez az elrettentés új törésvonalakat alakít ki – tette hozzá.
Afganisztán és Kína
Az USA részéről egy erőteljes érdektelenség láthat Afganisztánban, számukra most a terrorfenyegetés elhárítása a fontos. Amerikai politikusok a tálib vezetésnek menedéket nyújtó Pakisztán kapcsán egyre kritikusabb hangokat ütnek meg, ezzel párhizamosan pedig folytatódik az afganisztáni kudarc kapcsán a felelősség keresése.
Kína Afganisztánban óvatosan fog haladni, pragmatikus politikával nem fogja gyorsan betölteni a hatalmi vákuumot betölteni - mondta el Wagner Péter, a KKI vezető kutatója.
Az afganisztáni ritkafémekkel kapcsolatban kiemelte, hogy Kongóban sokkal nagyobb mennyiségű kiaknázatlan ritkaföldfém van, és a kínaiak ott már megjelentek, miközben Afganisztánban a biztonsági helyzet nagyon rossz, ezért sem sikerülhetett többek között az eddig tervezett nagyobb gázvezetékek terve sem.
Afganisztánban Kína az Egy Övezet Egy Út infrastrukturális óriásfejlesztése sem működhet, mert ezeket külföldön leginkább kölcsönökkel éri el, márpedig jelenleg Afganisztán inkább egy hadszintér az USA-val szemben, mint egy befektetésre alkalmas, hitelképes ország.
Az Iszlám Állam 2015 óta jelen van Afganisztánban is, és támadja a tálibokat, a Talibán nem szakította meg az összes kapcsolatot az Al-Kaidával, sőt, ujgur terroristák is megjelentek, és Tádzsikisztánból is beszivárogtak terroristák.
Eközben az ország a gazdasági és humanitárius összeomlás szélén áll, amelyben akár több millióan éhen halhatnak, és migrációs hullám indulhat el.
Az AUKUS-vita
Az Ausztrália, Nagy-Britannia és az USA között a Csendes-óceáni térségben a védelemre létrejött úgynevezett AUKUS paktummal kapcsolatban még sok a nyitott kérdés. Kérdés, hogy az új katonai szövetség hogyan fogja kiegészíteni a Kína ellen létrehozott, 2017-ben újjáélesztett amerikai-indiai-japán-ausztrál négyoldali (Quadrilateral Security Dialogue - Quad) együttműködést.
Dél-Korea szerepével kapcsolatban Mezei Tibor leszögezte: a Donald Trump elnöksége alatti események bizonytalanságot ébresztett bennük.
Dél-Korea gazdaságilag nem akarja elidegeníteni Kínát, de 1953 óta létezik egy biztonságpolitikai együttműködése az Egyesült Államokkal. Mindezt kiegészíti azonban Dél-Korea erőteljes középhatalmi törekvése: Szöul önálló, új dél-kelet-ázsiai hatalmi stratégiát folytat, ezért sem lépett be a Quad együttműködésbe. Emellett nem is szeretne egy NATO-típusú, többszereplős, Kína elleni együttműködésbe sem belépni.
