Erre költenek a legtöbbet a magyarok

Elemzések2017. dec 5.Növekedés.hu

Közel 100 ezer forint volt tavaly az egy főre eső havi nettó jövedelem, ami négy százalékos emelkedést jelent éves szinten, a jövedelmi egyenlőtlenségek azonban látványosan nőttek: a legalsó és a legfelső tíz százalék között ma már tízszeres a jövedelmi különbség. A vidéki bérek felzárkózást mutatnak a városokhoz képest, a lemaradás most 30 százalék körüli. A lakosság a béremelések és az alacsony munkanélküliség miatt többet tud költeni: a legtöbb pénzt már nem a lakásfenntartásra, hanem az élelmiszerekre és italra fordítják, ez után következnek a közlekedési és a telefonálási kiadások.

Ugyan négy százalékkal nőtt a lakosság bevétele tavaly, a kiadásaikat inkább visszafogták, és többet tudnak félretenni. Az egy főre jutó átlagos jövedelem évente nettó 1.199.000 forint volt, ami azt jelenti, hogy a rendszerváltás óta először érte el a létminimumot, derül ki a Központi Statisztikai Hivatal friss adataiból. A javulás a bérek és juttatások emelkedésének köszönhető, valamint annak, hogy többen dolgoznak, mint egy évvel korábban. Az egészségesebb gazdasági szerkezetre utal, hogy a társadalom jövedelmének 70 százaléka már munkából származik, a fennmaradó rész társadalmi juttatások (főként nyugdíjak), illetve az egyéb bevételek teszik ki. A munkához kapcsolódó bevételek 90 százaléka munkaviszonyból származik, és csupán tíz százalék vállalkozásokból, ami kifejezetten alacsony arány az uniós országokhoz mérten. A jövedelmi különbségek ma már tízszeres arányt mutatnak a társadalom legfelső és legalsó rétege között: a legjobban keresőknél az egy főre eső nettó jövedelem éves szinten 2 millió 873 ezer forint körül alakult. Az iskolai végzettséghez kötődően a jövedelem a következőképp alakult: a felsőfokú végzettségűek háztartásában fejenként 1 millió 850 ezer forint, ami 40 százalékkal magasabb a középfokú végzettségűekhez képest. Az alapfokú végzettségű családoknál az egy főre jutó éves nettó jövedelem 841 ezer forint volt tavaly. A nyugdíjasoknál az egy főre jutó éves jövedelme 1 millió 314 ezer forintot tett ki. 2010 és 2016 között időszak a lakosság fogyasztása 772,5 ezer forintról 1 millió 22 ezer forintra emelkedett. A lakosság életszínvonalának emelkedését mutatja, hogy az úgynevezett alapvető, vagy kötött kiadások (élelmiszer, lakhatás, közlekedés) aránya csökkent, és jelenleg 57 százalék körül alakul az összes kiadáshoz viszonyítva. Az úgynevezett szabadon felhasználható költéseknél vezet a hírközléssel, telefonálással kapcsolatos kiadás, ennek aránya közel megegyezik a kikapcsolódásra és kultúrára fordított összegekkel. Az ország egyes régiói között a jövedelmi különbségek továbbra is jelentősek, bár a szegényebb térségek némi felzárkózást mutatnak: a legfejlettebb Közép-Magyarország, ahol fejenként 1 millió 707 ezer forint volt a jövedelem, míg a legkevesebb jövedelemmel az észak-alföldi régióban rendelkeztek a háztartások, fejenként 1 millió 255 ezer forinttal. Tavaly nőttek a nyugdíjak (2,2 százalékkal), a családdal kapcsolatos ellátások is minimális mértékben emelkedtek (1,1 százalékkal), csökkent ugyanakkor a munkanélküli ellátás(4,6 százalékkal). Minden negyedik embert érint a szegénység, illetve kirekesztettség a KSH adatai szerint. A lakosság 31 százaléka kerül bajba, ha váratlan kiadásról van szó, egyhetes üdülést 48 százalék nem engedhet meg magának, és 15 százalék a törlesztőrészlettel vagy rezsikiadással halmozott fel elmaradást. Ezek az arányok ugyan még mindig magasak, de kétségkívül javuló tendenciát mutatnak az utóbbi négy évben. Az eredeti KSH-jelentést itt találja: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/hazteletszinv/hazteletszinv16.pdf