Európa bajnoka a magyar kiskereskedelem - És akkor még hol a karácsonyi láz?

Első helyen a magyar kiskereskedelem

Az egész Európai Unióban Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a kiskereskedelmi értékesítések volumene, melynek dinamikája a naptárhatástól megtisztítva novemberben elérte a 7,3 százalékot éves alapon.

Kiskereskedelmi értékesítések alakulása, 2019 november (éves alapon, százalék)

Forrás: Eurostat

A kiskereskedelemi szektor egyes ágazataiban az alábbiak szerint alakult a növekedés: az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 4,5, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 13, az üzemanyag-kiskereskedelemben pedig 1,7 százalékos bővülés volt megfigyelhető.

Ezenfelül elmondható, hogy novemberben 9 hónapja nem látott ütemben növekedett a kiskereskedelmi forgalom. A gyorsulás a jól sikerült Fekete Pénteknek és a Karácsony előtti vásárlási szezonnak köszönhető, ami egyúttal javítja a negyedik negyedéves GDP növekedési számokat is.

Forrás: KSH

Fogyasztás alakulása

Az erőteljes lakossági fogyasztás az idei évben is fennmaradhat, amely a GDP növekedés egyik legfontosabb pillére lesz. Az MNB előrejelzései szerint a háztartások fogyasztási kiadása a tavalyi 4,9 százalék után idén 4,2 százalékkal növekedhet. A magas foglalkoztatottság, a kétszámjegyű béremelkedés, a fogyasztói bizalom magas szintje, és a lakossági hitelek alacsony bázisról történő felfutása egyaránt hozzájárul a fogyasztás dinamikus bővüléséhez.

A lakossági fogyasztás számottevő bővülése a kiskereskedelmi értékesítések alakulásán is látszódni fog, jól teljesíthet a szektor az elkövetkezendő években.

A kormányzat családtámogató intézkedései is sokat segítenek. A Babaváró Hitelt komoly érdeklődés övezi, a Bankszövetség adatai alapján a kereskedelmi bankok tavaly novemberig 330 milliárd forint értékben folyósítottak Babaváró Hitelt mintegy 35 ezer családnak.

Keresetek

A széles bázisú gazdasági növekedésnek és az egyre nagyobb méreteket öltő munkaerőhiánynak köszönhetően továbbra is kétszámjegyű béremelkedés figyelhető meg hazánkban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. Tavaly októberben a bruttó átlagkereset 365 100 forintot volt, 11,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

2019 január–október periódusban a bruttó átlagkereset 360 400, a nettó átlagkereset 239 700 forintot tett ki, mindkettő 10,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A kedvező tendenciák a jövőben is folytatódhatnak. A Magyar Nemzeti Bank előrejelzése alapján idén, jövőre és 2022-ben 10,0, 8,9 és 8,4 százalékkal emelkedhet a versenyszféra bruttó átlagkeresete.

Tekintve, hogy az infláció 2022 végéig 3 százalék közelében maradhat, a reálkeresetek növekedési üteme is rendkívül magas lesz. Folytatódhat tehát a bérfelzárkózás a fejlettebb nyugat-európai országokhoz.

Foglalkoztatottság és munkanélküliség

A 15-64 éves korosztályban 70,2 százalékra emelkedett a foglalkoztatottsági ráta, aminek fényében már közel van a teljes foglalkoztatottsági szint. Magyarországon jelenleg 4 millió 517 ezer fő dolgozik.

A munkaerőpiacra potenciálisan bevonható munkavállalók száma ezzel egyidejűleg 300 ezer főre csökkent a KSH becslései alapján. Az 55 év feletti korosztály esetében a foglalkoztatottsági ráta leesik 57 százalék közelébe, így leginkább ebben a szegmensben lehet még növelni a foglalkoztatottságot.

A magas foglalkoztatottság hatására történelmi mélyponton van a munkanélküliségi ráta, mely 3,5 százalékon áll. Az MNB előrejelzései szerint a feszes munkaerőpiacnak köszönhetően 2022 végéig 3,5 százalékon maradhat a mutató.

Erste Bank, Nyeste Orsolya

Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője szerint is fennmaradnak a kedvező folyamatok. A lakossági fogyasztás növekedési dinamikája csupán minimálisan lassulhat, és 2020-ban elérheti a 3,9 százalékot.

A kiskereskedelmi értékesítések adat kapcsán Nyeste rávilágított, hogy a nominális bérek kétszámjegyű növekedése, az alacsony munkanélküliség, a magas fogyasztói bizalom, az élénk banki hitelezés erős számokat sejtettek, a 7 százalékot meghaladó bővülés mégis meglepőnek mondható. Egyszeri tényezőként ki kell emelni a Black Friday hatást, ami a hónap folyamán egyértelműen pozitívan hathatott – leginkább a tartós és a nem tartós javak vásárlásai esetében.

A legfrissebb kiskereskedelmi statisztikák megerősítették, hogy a tavalyi utolsó negyedév gazdasági teljesítményéhez számottevő mértékben hozzájárult az erős belső fogyasztás. Az Erste Bank vezető elemzője továbbra is úgy látja, hogy a 2019-es 5 százalék körüli GDP növekedés után az idei évben lassulhat a gazdaság növekedése, azonban a belső fogyasztás esetlegesen vártnál nagyobb bővülése felfelé irányuló kockázatot jelenthet.