Elszállhatnak az olajárak, drágulni fog a benzin?

Elemzések2020. jan 8.Harsányi Péter

Az USA és Irán közötti katonai konfliktus következtében veszélybe kerültek a Hormuzi-szoroson áthaladó tankerhajók, valamint a térség olajfinomítói és olajkútjai is. Milyen hatással lenne az üzemanyagárakra és a hazai inflációra a helyzet elmérgesedése, és mit léphet minderre a Magyar Nemzeti Bank?

Hormuzi-szoros

A globális kőolajtermelésének 21 százaléka haladt át 2018-ban az Iránnal szomszédos Hormuzi-szoroson. A világ kőolajtermelése naponta 100 millió hordó körül mozog, vagyis napi 21 millió hordó kőolajterméket szállítanak át a térség olajexportáló országai az említett szoroson.

Ennek tükrében bármilyen nemű zavar a régióban rövidtávon nagymértékű emelkedéshez vezetne a kőolaj világpiaci árfolyamában. Az érzékenység egyértelmű, melyet a tavaly júniusi tankerhajó támadások és a tavaly szeptemberi szaúdi finomító elleni drón támadás is jól szemléltet.

Tankerhajó támadások

Tavaly júniusban a Hormuzi-szoroson áthaladó két tankerhajót is terrortámadás ért. A vizsgálatok szerint tengeri mágneses aknák vagy drónok okozták a robbanásokat a tankerhajókon. A fejlemények hatására a WTI típusú kőolaj árfolyama akkor 51 dollárról egy hónapon belül 60 dollár felé emelkedett.

Drón-támadás a szaúdi finomítók ellen

2019 szeptember 14-én szombaton drón-támadás érte a szaúd-arábiai Aramco olajfinomítóját. A kezdeti bizonytalanság miatt az 54,8 dolláros pénteki záróárról a hétfői kereskedésben 63 dollárra ugrott a WTI típusú kőolaj jegyzése. A hétfői napon nem lehetett ugyanis tudni, hogy milyen mértékben sérült meg a finomító, és mikor állhat vissza a normális üzletmenet.

Az olaj árfolyamában szeptember 16-án kibontakozó 15 százalékos ugrás annak is betudható, hogy Szaúd-Arábia adja a világ kőolajtermelésének 10 százalékát. Emellett az esetleges válaszcsapásoktól és egy Iránnal szembeni háborútól is féltek a befektetők.

Kitermelési számok

Szaúd-Arábia termeli ki toronymagasan a legtöbb kőolajat a térségben, a napi kitermelés meghaladja a 10 millió hordót. Iránban ugyanez a szám 4 millió hordó körül mozog, míg Irak olajtermelése megközelíti a 4,5 millió hordót naponta.

Mit jelent mindez a hazai pénzpolitikára?

Az olaj árfolyamának alakulása nagymértékben kihat az üzemanyagárakra és az inflációra. Az MNB aktuális előrejelzései és a piaci várakozások alapján az inflációs mutatók 2022 végéig fokozatosan visszasüllyednek a 3 százalékos jegybanki célhoz a jelenlegi 3,5 százalék körüli értékükről.

A fogyasztói árindex pedig előreláthatóan 2020 első hónapjaiban tetőzhet, majd ezt követően mérséklődés várható. A belső kereslet gyors növekedési dinamikája idén és jövőre kismértékben lassulhat, ami lefelé húzza majd az inflációs mutatókat is.

Ilyen szempontból tehát rövidtávon érdekesebb az olajárak alakulása, illetve inkább a másodkörös hatások fontosak. A jegybank ugyanis az adószűrt maginflációs mutatót figyeli a legjobban, abban pedig nem szerepel az olajárak változása.

Másrészről az eurózónában 2022-ig várhatóan az Európai Központi Bank (EKB) 2 százalékos célja alatt alakulhat az infláció. Ennek következtében az EKB még akkor sem szigorítana érdemben a monetáris politikán, ha az olaj árfolyama jóval magasabbra kerülne. Ilyen irányból sincs tehát nyomás alatt az MNB, hogy szigorítson a monetáris kondíciókon.

Amennyiben viszont mégis eszkalálódna a konfliktus a Közel-Keleten és tartósan elszállna az olaj árfolyama, abban az esetben a Magyar Nemzeti Bank először jó eséllyel a deviza-swap tendereken keresztül finomhangolná a pénzpolitikát. Egy ilyen lépés a hitelkamatlábak kismértékű emelkedéséhez vezethetne.

Geopolitikai kockázatok és az iráni rakétatámadás

Egy nyílt háború az Egyesült Államokkal szemben nem áll érdekében Teheránnak, miután egy ilyen eshetőség az iráni vezetőség végét jelentené. Az olaj árfolyama is mellesleg egy komolyabb nyílt katonai konfliktus során lőhetne ki drasztikusan.

Az elmúlt napok eseményeiért kemény megtorlást kilátásba helyező iráni üzenetek vélhetően kettős célt szolgálnak. Egyrészről erősnek akar tűnni a pénzügyi és egyéb szankcióktól szenvedő iráni kormány, másrészről a szavazótábora felé hazafias üzeneteket kell kommunikálnia a vezetőségnek.

Irán az éjszaka ugyanakkor több tucat rakétát lőtt ki két amerikai légitámaszpontra, melyek Irakban találhatók. A fejlemények számos kérdést felvetnek, főleg, hogy az Egyesült Államok korábban rendkívül kemény válaszlépéseket helyezett kilátásba az elrettentés jegyében. Mindenesetre az olaj árfolyama újra emelkedik.

Donald Trump a napokban bejelentette, hogy nem szeretne több fenyegetést hallani Irántól, ellenkező esetben 52 nagy értékű célpontot semmisíthet meg az amerikai hadsereg. Ezzel párhuzamosan több ezer amerikai katonát és eszközt szállít az USA a térségben lévő támaszpontjaira.

Amerikai katonai támaszpontok a térségben

Leginkább a kibertérben hajthat végre Irán számítógépes hackertámadásokat, illetőleg felerősödhetnek az Irán által támogatott közvetett katonai csoportok „hadműveletei”. A térség olajfinomítói, olajkútjai, és a Hormuzi szoroson áthaladó tankerhajók nem lesznek 100 százalékos biztonságban.

Atomfegyver Iránnak?

A fejlemények hatására Irán teljes mértékben felmondta a korábbi atomalkut, és innentől kezdve saját igényei szerint dúsítja az uránt. Az urándúsítási program nem csak az atomerőművek számára hasznos, hanem az atomfegyverek kifejlesztéséhez is nélkülözhetetlen. A lépéssel közelebb került Teherán az atombomba avagy az atomtöltetekkel ellátott rakéták kifejlesztéséhez.

Az Egyesült Államok és a többi európai NATO szövetséges ország egyöntetű véleménye az, hogy Irán nem rendelkezhet atomfegyverekkel. Így a fejlemények eddig feltérképezetlen vizekre eveznek minket.

Kína

A kínai álláspont meglehetősen puha a közel-keleti kérdéssel kapcsolatban. Kína láthatóan nem akar konfrontálódni az Egyesült Államokkal és az európai országokkal. Inkább a kialakult helyzet békés megoldását támogatja.

Figyelembe véve, hogy Kína Irán első számú kőolajvásárlója, Peking számára nemzetbiztonsági kérdés, hogy miként alakulnak az iráni fejlemények. A helyzetet árnyalja, hogy Kína Szaúd-Arábiától tavaly ötször annyi kőolajat vásárolt mint Irántól.

Oroszország

Az orosz félnek Szíriában és Iránban is komoly üzleti érdekei vannak, de a geopolitikai egyensúly fenntartása végett is fontos Moszkva számára, hogy ne jöjjön létre amerikai barát kormány Iránban.

Amennyiben nem következik változás a status quo-ban, akkor az olajexportáló országok még profitálhatnak is a jóval magasabb olajárakból.