Európa legszegényebb országa tiszta lappal indul, de mi lesz a magyarokkal?

Elemzések2019. júl. 29.Fellegi Tamás

Megvan az ukrán parlamenti választások végeredménye: az új elnök, Volodimir Zelenszkij frissen alapított pártja bőven többséget szerzett.

Teljes hatalomváltás

Pár hónapja kevesen gondolták, hogy Ukrajnában választást nyerhet egy olyan színész, aki ukrán elnököt játszik egy tévésorozatban. Elindult a valóságos elnökválasztáson is, és miután az ukrán lakosságnak elege lett az eddigi vezetőkből, hisz országuk a függetlenség 28 éve alatt Európa legszegényebbje lett, nagy többséggel meg is nyerte azt.

A fiatal, dinamikus új elnök nem akart lépten-nyomon a régi parlament ellenkezésébe botlani, így élve jogkörével feloszlatta a parlamentet, és a választásokon elindította saját pátját, melyet a Nép Szolgájának nevezett, akárcsak a tévéparódiában.

Az eredmények szerint a párt többséget szerzett a parlamentben: 254 helye van a 450-ből.

Nehéz feladatok

Zelenszkij lehetőségei így korlátlanok, feladata viszont meglehetősen nehéz. Önmagában sem egyszerű az elszegényedett, jobb sorsra érdemes országot gazdaságilag fellendíteni, de ami ezt különösen nehezíti, a háborús konfliktus. Ha ebből nem tud valahogy kikecmeregni az ország, legalább egy teljesen befagyasztott átmeneti helyzettel, ami lehetővé tenné az Oroszországgal való politikai és gazdasági kapcsolatok rendezését, akkor esély sincs javulásra, hisz a konfliktushelyzet rengeteg forrást emészt fel.

Az első hetek tapasztalatai alapján úgy tűnik, hogy Zelenszkij gyakorlatiasabban áll a kérdéshez, mint elődje, Porosenko, aki állandóan csak azt várta, hogy a Nato vagy/és az Európai Unió majd kizavarja az oroszokat az elfoglalt területekről. Ez azonban illúziónak bizonyult:
a Nato-nak még a konfliktus első szakaszában jelezte Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy ebből atomháború lehet, így ez az opció ugrott.

Az Európai Unió és más országok, köztük az Egyesült Államok szankciói ugyancsak nem rettentették meg az orosz medvét.

Befagyasztott konfliktus

Könnyű és mindkét oldalnak megfelelő megoldás a helyzetre nincs, hisz Oroszország nem fogja feladni a Krímet, melyet Nagy Katalin szerzett meg egykor az oszmán birodalomtól, majd 1954-ben a szovjet vezető, Hruscsov, egyszerűen átadta Ukrajnának.

A szovjet köztársaságok belső határait amúgy is ötletszerűen húzták meg, mondhatnánk sokszor trianoni módon, nem a nemzetiségi határok mentén.

Borisz Jelcin 1992-ben a birodalmat ezek mentén oszlatta fel, így automatikusan kialakult számtalan konfliktuszóna, köztük az orosz többségű Krím-félsziget és Kelet-Ukrajna területe.

Az ukrán fél sem mond le területeiről, legalábbis névleg, így olyan megoldást kell találni, hogy mégsem maradjon fenn a háborús konfliktus. Más hasonló volt szovjet területen az a gyakorlat, hogy kialakult egy egyensúly, kvázi, mások által lényegében el nem ismert államokkal, a sérelmet szenvedett ország pedig elméletileg sajátjának tekinti, térképein sajátjának tünteti fel az adott területet.

Iráni módszer

Ha egy ilyen, vagy ehhez hasonló megoldás kialakulna, megszűnhetne a háborús helyzet, ennek minden veszteségével és költségével, és Ukrajna és Oroszország korábban ezer szálú gazdasági és kereskedelmi kapcsolata helyreállhatna, ami a gazdasági fellendülés talán legfontosabb feltétele.

Mindenesetre most Ukrajna egy kis erőt mutatott, miután múlt héten elfogott egy orosz hajót, arra hivatkozva, hogy az részt vett tavaly egy ukrán hajó elfogásában, amely még mindig az oroszoknál van.

Ezzel Ukrajna gyorsan lemásolta az iráni módszert: mint ismeretes, a brit erők egy iráni olajtanker lefoglalásában segédkeztek, mire Irán válaszul elfogott egy brit tankert. Ukrajna mindenesetre azonnal szabadon engedte az orosz legénységet, ami arra utal, hogy nem akar fölöslegesen kiélezett helyzetet. Az elnök beiktatása óta a két fél között amúgy is fogolycserék zajlanak, lehet, hogy most majd a hajókat is kicserélik a békülés részeként, persze az is kell, hogy tisztázzák a Kercsi-szorosban való hajózás rendjét.

Nyelvhasználat

Az új elnök politikai irányvonala természetesen döntő az ország nyugati csücskében lakó magyarság számára is. Ha megszűnik a háborús helyzet,

nem kell félniük a sorozásra alkalmas magyaroknak attól, hogy behívják őket és harcba küldik az oroszok ellen.

Ugyancsak döntő, hogy mi történik a nyelvtörvénnyel: Porosenko a végletekig erőltette, hogy Ukrajnában csak az ukrán nyelv létezik, és noha ezzel leginkább az orosz akarta háttérbe szorítani, a magyar is óhatatlanul hátrányt szenvedett.

Zelenszkij esetében eddig szerencsére nem látszott ilyen hozzáállás, ráadásul teljesen értelmetlen is, mivel az ukrán meglehetősen hasonlít az oroszhoz, és az ország sok területén, köztük Kijevben is a nép a két nyelv valamilyen szintű keverékét, a szurzsikot beszéli. Jó esetben így megszűnnek a nyelvi korlátozások, ezzel az ukrán-magyar viszonyt terhelő, ebből adódó feszültség is véget érhet.

Fogyó magyarság, kis területen

A magyarság aránya Ukrajnában amúgy is igen csekély, nem csak az ország, de a szűkebb környezet, a Trianon előtt Magyarországhoz tartozó Kárpátalja esetében is. Itt ma 1,25 millió ember él, és az utolsó, 2001-es népszámlálás szerint 150 ezer volt a magyarok létszáma, tehát alig több, mint 10 százalékot tett ki a területen belül. Azóta ráadásul uniós ország lettünk, a magyarok magyar állampolgárságot kaphatnak, Ukrajna gazdasági helyzete pedig romlott, így sokan hagyhatták el átmenetileg vagy végleg az országot.

A magyarság aránya Kárpátalja területén belül

A magyarság területileg egy igen szűk sávban él a határ mentén, ezen túl csak szórványosan találhatóak, és ez vonatkozik a két nagyvárosra, Ungvárra és Munkácsra is, sőt, még a határ menti Beregszászon is csak 50 százalék az arány. A mostani számokról nincsenek hivatalos adatok, csak egy felmérés készült, amely szerint azt állapították meg, hogy 20 ezres a csökkenés, de ezen felül még több mint 30 ezer ember van, aki rövidebb-hosszabb időt külföldön tölt (tanul vagy dolgozik). Miután csak Ukrajna és Magyarország között elképesztő gazdasági különbség van (2, illetve 16 ezer dollár egy főre jutó GDP), és persze a magyar állampolgárságért jelentkezők előtt nyitva egész Európa, a csökkenés még jó ideig fennmaradhat.

Videók ajánlása vagy bármi