Coca-Cola, BMW, Microsoft – az EU soros elnökségeinek szponzorai
ElemzésekAz Európai Unió soros elnöki feladatait betöltő országok szponzorokkal csökkentik a rendezés költségeit. Az EU ombudsmana és a lobbitevékenységekkel foglalkozó kutatók szerint ez elfogadhatatlan.
Az elnökséget korábban betöltő Romániát, másokkal együtt, a Coca-Cola szponzorálta, olvasható az euronews.com hírportálon. Finnország, amely július 1.-én vette át ezt a szerepet, bejelentette, hogy hasonló célú megállapodást kötött a BMW-vel.
„Nagyon szerencsétlen, hogy az EU politikaformáló és döntéselőkészítő tevékenysége ilyen jellegű pénzügyi támogatásban részesül” mondta az Euronews hírügynökségnek Vicky Cann, a Corporate Europe Observatory's kutatója, aki a lobbizás gyakorlatával foglalkozik.
A kutató az alapvető problémát abban látja, hogy ezek a nagyvállalatok az EU legnevesebb lobbistái, amelyek célja hírnevük tisztára mosása.
A szponzorálási szerződések előkészítésének folyamata áttekinthetetlen és számos gyanúra ad okot.
Nehéz pontosan megállapítani, hogy a szponzorálási folyamat mikor kezdődött. Az a tény, hogy az EU ombudsman 2005-ben közzétett egy, ennek szabályozására irányuló szabályrendszert, arra utal, hogy a gyakorlat már akkor kialakult.
Az EU Ombudsman, Emily O’Reilly a Foodwatch NGO panasza alapján a közelmúltban vizsgálatot indított a magánvállalatok szponzorálása ügyében. A kezdeményezés az Európai Bizottság Tanácsának vonatkozó tevékenységét kívánja felmérni.
Ez év februárjában az NGO bírálta a román Elnökség és a Coca-Cola közötti szponzorálási megállapodást. Megítélése szerint elfogadhatatlan, hogy az alkoholmentes italokat gyártó óriás támogathatta az eseményt abban az időszakban, amikor az Általános Élelmiszertörvény és a csomagolási szabályok felülvizsgálatára irányuló munkát Románia felügyelte.
Egy fontos EU szervezet és a nagyvállalati érdekek közötti ilyen kapcsolat még inkább aláássa az európai politika és a döntéshozók iránti közbizalmat” mondta akkor Thilo Bode, a Foodwatch ügyvezető igazgatója.
A Tanács a panaszosnak azt válaszolta, hogy nincs abban a helyzetben, hogy érdemben válaszoljon vagy észrevételt tegyen az üggyel kapcsolatban, mert az elnökségi tevékenység szervezése, beleértve az annak szponzorálására irányuló lépéseket is, az érintett tagállam feladata, amely nem tartozik a Tanács hatáskörébe.
Emily O’Reilly azonban rámutatott: egy, hivatala által korábban elvégzett vizsgálat kapcsán a Tanács arra az álláspontra helyezkedett, hogy az Elnökség a Tanács funkcionális része. Ezen az alapon nehéz elfogadni, hogy „nincs abban a helyzetben, hogy érdemben válaszoljon”. Azt kérte, hogy a Tanács szeptember 13.-ig adjon választ erre a felvetésre.
A román kormány egyenlőre nem nyilatkozott
A Tanács válasza Vicky Cann szerint sem elfogadható.
Könnyű a tagállamokat hibáztatni, holott nagyon egyszerű lenne érdemi tárgyalást folyatatni erről a gyakorlatról.”
Nem az NGO tiltakozása az egyetlen probléma, amellyel a tagállamok a szponzori megállapodások kapcsán szembesülnek. Ez év áprilisában 97, különböző pártcsaládba tartozó európai parlamenti képviselő levélben szólította fel Juhu Sipila finn miniszterelnököt, hogy utasítson vissza bármilyen nagyvállalati szponzorálást és „tegyen javaslatot a többi tagállamnak, hogy a jövőbeni soros elnökségek alkalmával e szabályt alkalmazzák”.
„Ez a tagállamok általános gyakorlata” mondta Anne Sjöholm, a miniszterelnöki hivatal elnöki kommunikációért felelős vezetője a BMW-vel kötött megállapodásról.
„Senkinek nincs egy ilyen esemény alkalmával szükséges számú autója, azok beszerzése pedig nagyon drága”.
Elmondása szerint a BMW szponzori megállapodása csak a soros elnökség időtartama során biztosítandó autó flottára vonatkozik. Ennek keretében az országnak csak a folyó kiadásokat, így az üzemanyagköltséget és a sofőrök munkabérét kell fedezni.
A kommunikációs vezető leszögezte: Finnország egy teljesen nyílt pályázatot írt ki az autók biztosítására, amelyre azonban csak egy vállalat jelentkezett és a döntést az Elnökség titkársága hozta meg, amely csak az adminisztrációs feladatokkal, például a szállodafoglalással foglalkozik, tehát a politikai kérdések megoldásában nem vesz részt.
Vicky Cann belátta, hogy az elnökségi feladatkör többlet költségekkel jár, de vitatta, hogy a kérdés rendezése Brüsszel felelőssége.
„Ha az elnökségek finanszírozása pénzügyi nehézséget okoz, az EU eurómilliárdos költségvetéséből kell fedezni.”
Hozzátette: a Tanács titkársága megvizsgálhatná, mennyiben rontja ez a kérdés az intézmény hírnevét.
Akármilyen változtatás is történik, „annak gyorsan meg kell történnie” mondja Vick Cann, mivel Horvátország már dolgozik Elnöksége tervein és keresi a szóba jöhető szponzorokat.
Úgy tűnik, a nagyvállalati szponzorok bevonása automatikus megoldássá vált, ami nagyon kedvezőtlen képet fest a helyzetről. Nem vagyok biztos abban, hogy az EU-nak most szüksége van egy ilyen problémára, amit rendkívül egyszerű lenne megoldani.”