Európai Számvevőszék: egy vagyont költöttek a fiatalok munkába állására, de csak két ország profitált belőle

A fiatalok elhelyezkedése még mindig hatalmas kihívás ez EU-ban: a teljes népesség körében mért hat százalékos európai munkanélküliségi arány dupláját mutatja a 15-29 éves korúak munkanélküliségi rátája, ami javuló tendenciát mutat, de nagyon sok a nem regisztrált, inaktív fiatal.

Az EU 25 milliárdot különített el 2014-től 2027-ig a fiatalok munkába állásának segítésére felzárkózási célú alapokon keresztül.

Az Európai Számvevőszék (ECA) legfrissebb jelentése szerint

az Európai Unió ifjúsági munkanélküliség elleni intézkedései nem fókuszálnak kellőképpen a hosszú távú eredményekre, és hiányoznak a pontos sikerkritériumok.

Magyarországon kedvezőbb a helyzet az uniós átlagnál, Romániáé a legrosszabb mutató

Bár a fiatalok (15–29 év közöttiek) munkanélküliségi rátája a 2013-as 20 százalékról 11,6 százalékra csökkent, a fiatalok még mindig kétszer nagyobb eséllyel munkanélküliek, mint a teljes munkaerőpiac.

A sem tanuló, sem dolgozó, inaktív fiatalok aránya jelentős javulást mutat: tíz év alatt 11,9 százalékról nyolc százalékra mérséklődött, és az inaktívak körében mérséklődött a munkanélküliek aránya.

Az inaktívak körét azonban sokkal nehezebben lehet elérni a támogatási programok lehetőségeivel, mivel ők gyakran összetett szociális, oktatási vagy egészségügyi problémákkal küzdenek

– jegyzi meg az ECA.

A 15-29 évesek (sötétkék) és a teljes lakosság (kék) munkanélküliségi rátája (forrás: ECA)

Az ECA adatai szerint a 15-29 évesek körében 4,7 millióan kerestek állást tavaly, ami 11,6 százalékos munkanélküliségi rátát mutat.

Az Eurostat áprilisi adatai szerint – ami a 25 év alattiak foglalkoztatását nézi – az EU-ban 15 százalékot ért el az álláskereső fiatalok aránya, ami közel hárommillió fiatalt jelent. 2014-ben még minden negyedik 25 év alatti hivatalosan is munkanélküli volt, azóta folyamatos csökkenés zajlott – a járvány idejének kivételével.

Magyarországon a fiatalok körében 12,8 százalék az álláskeresők aránya, ami jobb az uniós átlagnál és nagyjából a lengyel szintnek (12,4 százalék) felel meg, és jóval kedvezőbb, mint a szlovák arány (17,5 százalék), de rosszabb a cseh adatnál (9,9 százalék).

Romániában a legrosszabb a helyzet, a fiatalok 28,8 százaléka álláskereső.

Svédországban, Spanyolországban, Franciaországban, Észtországban és Finnországban is 20 százalék feletti a fiatalok munkanélküliségi aránya, és Görögország is 25 százalékot mutatott márciusban, és csak a turisztikai szezon beindulásának hatására mérséklődött 18 százalékra az Eurostat adatai szerint.

Számvevőszék: nem elég csak fél évig követni a fiatalok beilleszkedését

Az EU jelenleg csak a támogatás megszűnése utáni fél évig követi nyomon a fiatalok elhelyezkedését.

A Számvevőszék szerint

a valódi siker mérője a 12–18 hónapos megtartás lenne, így viszont az Európai Bizottságnak csak hiányos információi vannak a pénzek valós hatásáról. Sokan ugyanis csak korlátozott ideig tartó, 4-6 hónapos megbízási szerződéssel dolgoznak.

• A vizsgált programokban nem határozták meg pontosan, mit jelent a sikeres munkaerőpiaci beilleszkedés, ami növeli a mérhetetlen célok és a nem hatékony pénzköltés kockázatát.
• A munkáltatóknak nyújtott támogatások gyakran olyan álláshelyeket finanszíroztak, amik a támogatás nélkül is létrejöttek volna. Emellett a támogatásokat nem kötötték kötelező munkahelyi képzésekhez, amik pedig enyhíthetnék a szakemberhiányt.
• A munkaerőpiacon kívül eső (nem dolgozó és nem is kereső) fiatalok elérése a legnehezebb feladat, mivel ők gyakran összetett szociális, oktatási vagy egészségügyi problémákkal küzdenek.

A teljes forrás közel felét (47,5 százalékát) mindössze két tagállam, Olaszország és Spanyolország használta fel. Utóbbiban még mindig 23 százalékos a fiatalok munkanélküliségi rátája, miközben Olaszországban sokat javított, itt 16 százalékra mérséklődött az arány.

Bár a foglalkoztatáspolitika elsősorban a tagállamok feladata, az EU koordináló szerepet tölt be (korábban az Európai Szemeszter, ma a középtávú költségvetési-strukturális tervek révén).

A szakpolitika alapja a 2013-ban elindított Ifjúsági Garancia, amit 2020-ban kiterjesztettek a 15–29 éves korosztályra.