Az adatok időállapota: késletetett. | Jogi nyilatkozat

Ez a világ 10 legdrágább városa, miután a COVID-19 átrendezte a sorrendet

Elemzések2020. nov. 29.V.Zs

Idén a dohány- és a szórakoztató elektronikai termékek drágultak a legnagyobb mértékben. Ruhát viszont kevesen vesznek, ezek ára csökkent a leginkább.

A koronavírus hatására világszerte változtak a megélhetés és az egy fogyasztási cikkek költségei, s ennek nyomán a legdrágább városok rangsora is átrendeződött. Az Economist Intelligence Unit  (EIU) gazdaságkutató minden évben megvizsgálja mennyibe kerül az élet, mibe kerülnek a fogyasztási cikkek a legnagyobb városokban. Idén szeptemberben 138 terméket és 130 nagyvárost vizsgált.

A rangsorban a legnagyobbat Teherán lépett előre, a tavalyi 106-ról a 79. helyre ugrott előre elsősorban azért, mert az országra kivetett szankciók komoly fennakadást okoztak az ellátási láncban. Ám az árak még így is jóval alatta maradnak a világ legdrágább városának áraival szemben, mely Zürich.

A város a dobogót Hong Konggal és Párizzsal osztja meg idén, megelőzve Szingapúrt és Oszakát.

A híresen drága Szingapúrban a külföldi dolgozók kiáramlása miatt esett a fogyasztás és az árak is.

A városban 2003 óta először fordult elő, hogy csökkent lakóinak száma. Hasonló a helyzet Oszakában, ahol a keresletcsökkenést és a deflációt a japán kormány támogatásokkal (pld. tömegközlekedés) próbálja ellensúlyozni, írja az EIU. A legnagyobb visszaesés egyébként Sao Paolóban és Rio de Janeiróban történt, itt a gyenge valuta  mellett a szegénység mélyülése voltak a fő okok.

A 10 legdrágább város 2020-ban

Ország

Város

2020

Változás 2019-hez képest

Svájc

Zürich

1

4

Franciao.

Párizs

1

4

Kína

Hong Kong*

1

0

Szingapúr

Szingapúr

4

-3

Izrael

Tel Aviv

5

2

Japán

Oszaka

5

-4

Svájc

Genf

7

3

USA

New York

7

-3

Dánia

Koppenhága

9

2

USA

Los Angeles

9

-1


Tavalyhoz képest az  észak- és dél-amerikai, afrikai és kelet-európai városokban olcsóbb lett az élet, Nyugat-Európában viszont emelkedtek az árak. Ez részben az devizák (dollár-euró) közötti árfolyamkülönbségre vezethető vissza. A tanulmány által vizsgált tíz árukategória közül a dohánytermékek és a kikapcsolódás ára, beleértve az elektronikai termékek árát, nőtt a leginkább, a ruházati cikkek ára esett vissza a legnagyobb mértékben.

A fogyasztási cikkek ára szintén jelentősen változott a vírus nyomán. Tavaly többé-kevésbé kiegyensúlyozott árakat mért az index, idén azonban a korlátozásokat követő boltbezárások (és életmódváltozás) hatására a nem alapvető termékek iránti kereslet és ezek ára jelentősen visszaesett. 

Változott az is, mi az alapvető. Nagy-Brittaniában a palackos víz és az otthon készíthető ételek, ételkészítést kiegészítő szettek.

Az ellátási láncokban tapasztalt fennakadások szintén hatással voltak az árakra, emiatt kifejezetten drágák lettek a számítógépek több városban. Ám az a tény, hogy a kevésbé tehetősek jobban odafigyelnek az árakra, a nagyobb bevétellel rendelkezők viszont nem, nem változott.

1 kg kenyér ára a legdrágább városokban (USD)

Ország

Város

2020

2019

2015

2010

Franciao.

Párizs

6.1

5.2

7.42

9.09

Kína

Hong Kong

3.82

3.6

4.36

4.64

Svájc

Zürich

5.03

4.69

5.85

5.75

Szingapúr

Szingapúr

3.59

3.35

3.4

3.1

Japán

Osaka

4.89

5.63

5.23

7

Izrael

Tel Aviv

5.63

4.7

4.53

3.36

USA

New York

9.45

8.62

8.28

6.57

Svájc

Genf

6.05

5.62

7.02

5.72

USA

Los Angeles

7.04

6.82

5.72

5.94


Ez árversenyt szült a drágább termékek között.

Az előre csomagolt termékek (például kávé, sajt, rizs, narancslé, vágott virág) ára szinte mindenütt nőtt,

az élelmiszerek és a zöldség-gyümölcs ára többé-kevésbé változatlan.

Az alkohol ára viszont nőtt, ezen belül érdekes módon a helyi sörök jobban tartották árukat mint a nemzetközi márkák. Az alkohol iránt online platformokon is nőtt a kereslet.

A nem tartós fogyasztási cikkek közül a dohánytermékek ára nőtt a legjobban átlagosan: a felmérésben vizsgált öt ausztrál városban két számjegyű volt az árnövekedés, ugyanakkor három Egyesült Államokbeli városban a dohány ára esett vissza a leginkább. A dohány mellett leginkább a kikapcsolódás költségei nőttek, beleértve egy többfogásos házhoz rendelt vacsorát, könyvet, televíziót vagy számítógépet. A kategória a szórakoztató elektronikai termékek árának növekedése miatt ugrott az első helyre.

A számítógépek ára közel 20%-al nőtt átlagosan.

Erre az év eleji kínai leállás a magyarázat: a vírus kitörése után a gyártás leállt az egész országban, éppen akkor, amikor a világ többi részén a számítógépek iránti kereslet a távmunka miatt az egekbe szökött. Az Egyesült Államok és Kína között zajló vita sem könnyített a helyzeten. Az otthonmaradást a divatipar sínylette meg a legjobban. Bár online szinte minden elérhető már, az emberek nem frissítették ruhatárjukat. A luxusmárkák is érezték ennek hiányát a legnagyobb vesztes mégis a fast fashion láncok. A kutató jövöre 9%-os visszaesést prognosztizál, s teljes visszaállás évekbe telhet.

Ezekben a városokban a legdrágább a számítógép

2020/2019/2015 (USD)

Japán

Oszaka

1,828

2,006

963

Irán

Teherán

1,714

1,701

1,335

Kenya

Nairobi

1,662

1,539

1,396

Ausztria

Bécs

1,657

1,504

1,541

Guatemala

Guatemala City

1,636

1,637

1,938

Peru

Lima

1,627

1,713

1,447

USA

Los Angeles

1,601

1,392

1,107

USA

Lexington

1,549

1,549

1,649

USA

Houston

1,526

1,515

1,670

Spanyolo.

Barcelona

1,502

1,315

1,521

S nemcsak ez. Az gazdaságkutató szerint kilábalásra aligha kerül sor 2022 előtt.

A fogyasztók továbbra is óvatosan bánnak pénzükkel, a nagyobb kiadásokat elhalasztják,

és az olcsóbb, takarékosabb termékeket veszik jövőre, és főként otthoni szórakozásra, az alapvető termékekre és a gyorsabb internetkapcsolatra áldoznak.

Az importált termékek az árfolyam-ingadozás miatt változhat. A kínálati oldalon a gyártóknak érdemes az új trendekhez igazodniuk. Az otthoni munkavégzés hosszú távon megmarad? Ha igen, akkor a csomagolt ételek, a környezettudatos csomagolásra érdemes áldozni. Ahol a korlátozások és a nem alapvető termékeket forgalmazó boltbezárások hónapokig érvényben maradnak, ott a vegyesboltok [modern változatai] kerülnek előnyösebb helyzetbe. Az online térnyerése pedig folytatódik a fizikai üzletek kárára.