Közel a vakcina, de egyre többen nem akarják magukat beoltatni

Az előbbi, amerikai-német vakcina hatásossága a bejelentés szerint 90, az utóbbi oltóanyagé pedig 95 százalékos, ami igencsak optimizmusra ad okot – olvasható az Economist cikkében. A hírre a pénzügyi piacok is feléledtek. Az S&P 500, Amerika fő részvénypiaci indexe mindkét bejelentésre rekordmagasságba szökött. További jó hír, hogy más oltások is készülőben vannak. 

Ezzel együtt azért még van bőven teendő, mire kezdetét veheti a világ népességének átoltása. Az első, hogy az engedélyeztetéshez még további vizsgálatokra, ellenőrzésekre van szükség mindkét oltóanyag esetében. Amikor erre már sor került, akkor pedig a tömeges gyártást és az elosztást kell megszervezni. 

Ezen túlmenően arra is szükség van, hogy az emberek hajlandóak legyenek beoltatni magukat. Elsőre talán meglepő ez az állítás, de van alapja. Az Ipsos-MORI felmérése azt mutatja, ezzel kapcsolatosan felmerülhetnek problémák.

Az október 8. és október 13. között 15 országban 18 ezer felnőtt megkérdezésével végzett felmérés kedvezőtlenebb eredménnyel zárult, mint a nyáron, pontosabban augusztusban végrehajtott korábbi kutatás.

Amíg negyedévvel ezelőtt még a megkérdezettek 77 százaléka nyilatkozott úgy, hogy beoltatná magát a koronavírus elleni oltóanyaggal, addig a mostani felmérésben már csak 73 százaléknyian nyilatkoztak hasonlóképpen. 

Mindössze három országban – Mexikóban, Németországban és Dél-Afrikában – emelkedett az elmúlt három hónapban az oltást igénylők száma. 

Fel kell tenni a kérdést, vajon mi a húzódozás oka?

A leggyakrabban említett ok, a mellékhatásoktól való félelem. A megkérdezettek 34 százaléka nyilatkozott így. Alig valamivel voltak kevesebben (33 százalék), akik túlságosan gyorsnak találták a vakcina kifejlesztésének tempóját. Kevesen ugyan – minden tíz megkérdezettből egy –, de voltak, akik általában ellenzik az oltásokat.

A leggyakoribb válasz az volt, hogy szeretnék magukat beoltatni, de sokan nem azonnal. A válaszadók 52 százaléka mondta, hogy elfogadna egyet a rendelkezésre álló oltóanyagok közül, 12 százaléknyian viszont várnának legalább egy évet, amíg beadatnák maguknak az oltást.

Az adatok azt mutatják, hogy bizonyos demográfiai csoportokban alacsony az oltási hajlandóság. Ausztráliában például az alacsony képzettségűek körében, Franciaországban a szegényebbek között az Egyesült Államokban pedig a munkanélküliek és az afroamerikaik azok, akik ódzkodnak a vakcinától.

Az effajta szkepticizmus aggasztó, mert meghosszabbítja a járványt, különösen hogy ez a hozzáállás az ősszel erősödni látszott, elsősorban az oltóanyag nagyon gyors kifejlesztése következtében. Az egészségügyi hatóságok a két oltóanyagról szóló hírek ismeretében abban reménykednek, hogy mindez megfordítja a hangulatot.

A vakcina alkalmazásával kapcsolatosan készített modellek azt mutatják, még akkor is át kell oltani a lakosság kétharmadát a jövőbeli járványok elhárításának érdekében, ha a kifejlesztett oltóanyagok nagyon hatékonyak.

Ha azonban nem sikerül hatékonyan kezelni a vázolt félelmeket a lakosság körében, akkor az még a legjobban kidolgozott terveket is felboríthatja.