Ez az ország lehet a kereskedelmi háború egyik nyertese

Elemzések2019. feb 27.Szabó Anna

Nevető harmadikok nyerhetnek Kína és az USA kereskedelmi háborúján, és hasíthatnak ki egy újabb szeletet a világkereskedelemből - derül ki egy friss ENSZ jelentésből. Földrajzi elhelyezkedése és impozáns gazdasági fejlődése miatt például Vietnam lehet az egyik ilyen nyertes: pozícióit erősíti, hogy az USA-val és Kínával egyaránt jó a kapcsolata.

A kínai-amerikai kereskedelmi forgalom büntetővámokal sújtott részének akár 80 százaléka is harmadik országokhoz kerülhet át hosszú távon, mert a vámemeléssel elvesztik versenyképességüket - derül ki az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) friss jelentéséből.

A nyertes országok között szerepel Vietnám is, ahová földrajzi elhelyezkedése, olcsó árai és jó kereskedelmi kapcsolatai miatt átterelődhet a kínai kivitel egy része, annál is inkább, mert az ország gazdaság-politikai jelentősége folyamatosan emelkedőben van. Ez elsősorban geopolitikai szerepvállalásának köszönhető, hiszen két nagyhatalom, az egykori hódító USA, és a kommunista Kína érdekszférájában található, s mindkét irányba nyitott az ország. Ennek egyik fontos jele, hogy

Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető második találkozójára a vietnámi fővárosban, Hanoiban kerül sor február 27-28-án.

A hírt először február 9-én jelentette be Twitter-bejegyzésében az amerikai elnök, miután megbízottai befejezték a csúcstalálkozó előkészítését Észak-Koreában. Később, február 20-án megerősítette a hírt, amikor Sebastian Kurz osztrák kancellárral folytatott tárgyalásai előtt a Fehér Ház Ovális Irodájában újságíróknak arról is beszélt, hogy “nem hiszem, hogy ez lesz az utolsó találkozónk”.

A dél-kelet-ázsia ország növekvő geopolitikai jelentőségéről a közelmúltban a Trend FM rádióban Klemensits Péter, a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány senior kutatója is beszélt. A műsorban a szakértő felhívta a figyelmet, hogy

Vietnam az új évezredben vitathatatlanul a nemzetközi geopolitikai küzdelem fókuszában található, hiszen az ország mind az Egyesült Államok, mind pedig Kína számára stratégiai jelentőséggel bír, miközben gazdasági és katonai potenciálja révén a térség egyik meghatározó hatalmának minősül.

A vietnami külpolitika legnagyobb kihívása a 21. században, hogy

a két világhatalom, a kommunista Kína és az Egyesült Államok között miként tud oly módon egyensúlyozni, hogy ne sérüljenek érdekei és a maximális hasznot tudja elérni.

A kínai és a vietnami kommunista párt között manapság jó a viszony, a két fél közös érdeke a stratégiai partnerség elmélyítése. Bár amint korábban, úgy jelenleg is igaz, hogy a vietnami külpolitikát nagyrészt a Kínához való alkalmazkodás formálja. Vannak azonban olyan vitatott kérdések, amelyekben – például a dél-kínai-tengeri követelések –, kicsi az esélye a kompromisszumnak.

A másik oldalon az USA-val az erősödő biztonsági és gazdasági együttműködés emelendő ki. Miután 2016-ban az Obama-kormányzat feloldotta a Vietnámmal szembeni fegyvereladási embargót, a Trump-adminisztráció szintén a kapcsolatok erősítése mellett tette le a voksát, amint azt az elnök 2017-es vietnami útja is bizonyította. Gazdasági értelemben az amerikai kilépést követően a csendes-óceáni szabadkereskedelmi övezetet megteremtő nemzetközi megállapodás (TPP) kudarca ellenére az amerikaiak jóindulata sokat jelenthet az ország számára, ezért

Vietnamot gyakran az amerikai-kínai kereskedelmi háború egyik legfőbb nyerteseként említik.

A belpolitikát tekintve Nguyen Phu Trong pártfőtitkár tavaly októberében történő államfővé választása kétségtelenül új fejezetet nyitott az ország politikatörténetében. Ho Si Minh halála óta (1969) nem volt rá példa, hogy ugyanaz a személy töltse be a pártfőtitkári és az elnöki tisztséget.

Bár az esemény jelentőségéről és a várható következményekről megoszlanak a vélemények, vitathatatlan, hogy Trong 2011-es pártfőtitkárrá történő megválasztása óta tartó hatalmi centralizáció tovább folytatódik, amelynek pozitív és negatív hatásai egyaránt érezhetők. A konzervatív irányzatot képviselő vietnami pártvezetés a külső és belső kihívásokra a párt hatalmának megerősítését célzó reformokkal válaszolt, mivel ebben látja a túlélés zálogát.

A vietnami politikai rendszer stabil, szervezett belső ellenzék nem létezik, a gazdasági fejlődés pedig biztosította a legitimációt az állampárt számára.

Mindeddig – Kínához hasonlóan – a szocialista politikai rendszer és a kapitalista gazdaság elemeinek az összeegyeztetését is sikerült megvalósítani.

A nemzetközi rendbe való sikeres visszatérést követően az ország szerepe nemcsak regionális, hanem globális viszonylatban is felértékelődött, az Egyesült Államok és Kína közötti nagyhatalmi rivalizálás pedig hosszú távon is biztosíthatja a rendszer létjogosultságát.