"Ezt a háborút Oroszország katonailag már nem vesztheti el"

A hírszerzésnek nyújtott amerikai támogatás és a Starlink a legnagyobb amerikai segítség Ukrajna részére, ennek elvesztése lenne a legnagyobb érvágás Kijevnek - mondta Demkó Attila a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programvezetője a Magyar Külügyi Intézet szakmai fórumán.

Ezt a háborút Oroszország katonailag már nem tudja elveszteni, ezért kell leülni tárgyalni, Ukrajna számára ugyanis progresszívan romlanak az esélyek, minél később tárgyalnak, annál rosszabb pozícióban lesznek

– tette hozzá.

Példaként hozta, hogy Szerbia három és fél évig kibírta a nyugati szankciókat, Oroszország ennél sokkal jobb pozícióban van, ezért is illúzió a szankcióktól egy ekkora ország esetében eredményt várni. Ennek ellenére sok szankció fáj az oroszoknak: közvetítőkön keresztül kell drágábban vásárolniuk, és a befagyasztott orosz vagyon is tetemes - fogalmazott.

Ehhez képest azonban a szankciók Európának is sokat ártanak, rontja a versenyképességét, így a nyugati-orosz kiegyezés a Nyugat érdeke is. Mindez érvényes akkor, ha úgy gondoljuk, hogy Oroszország nem fenyegeti Európát, márpedig a balti államok, Lengyelország és Finnország is félnek egy esetleges orosz támadástól, erre ugyanakkor nem lehet az egész Unió külpolitikáját építeni.Mint mondta, nehéz egy szuperhatalmat megbüntetni, ez is a szankciók tanulsága. Oroszország és Kína ráadásul együttesen nagyon veszélyes ellenfél lehet. Példaként hozta, hogy a nyersanyagokat Kína már készletezi. Megállapítható, hogy Oroszország nem elszigetelhető, a Trump-adminisztrációnak már egy rossz helyzetre kell reagálnia.

Véleménye szerint az orosz befolyás kiterjesztése nyilvánvaló cél, de nem lehet a második világháború előtti müncheni egyezménnyel összehasonlítani, mert a hitleri Németországnak nem volt atomfegyvere.

Demkó Attila

Kiemelte, hogy Donald Trump egy tranzakcionális politikát hozott be, ami nem feltétlenül elegáns,az európaiak pedig erkölcsi szempontokat is néznek, és a történelmi félelem Oroszországtól is sokat számít az európai megközelítésben.

"Kell egy kiegyezés, mert azt a kérdést kell feltenni, hogy jobb lesz-e a világ, el kell fogadni a geopolitikai tényeket és ez alapján tárgyalni, nem lehet csak erkölcsi alapon közelíteni ehhez a kérdéshez" - összegezte.

Az oroszok bírják a szankciókat, már korábban is lehetett látni, hogy ezzel nem lehet megtörni Moszkvát, ugyanakkor a lefoglalt orosz vagyon egy gazdasági adu a Nyugat kezében

– mondta Kosztur András, a 21. Század Intézet vezető kutatója.

Véleménye szerint

2022 tavaszán az isztambuli tárgyalások folytatása, és az orosz feltételek aláírása lett volna az optimális megoldás Kijev számára, mert pár hónap után véget ért volna a háború, nem lett volna ennyi emberi veszteség és nem rongálódott volna meg ilyen mértékben az infrastruktúra.

Valamennyi területi nyereséget értek el katonailag az isztambuli orosz tervekhez képest, de egy tárgyalás során akár ezt is érvényesíthették volna. Az oroszok a legfőbb céljaikat elérték, sőt, még nagyobb területet foglaltak el, nem sikerült az 1991-es határok visszaállítása, sem az orosz gazdaság bedöntése, ami a Nyugat célja lett volna – fogalmazott.Hszi Csinping kínai vezető és Donald Trump amerikai elnök egyeztettek telefonon, és a kínai vezető jelezte, hogy nem sérti az érdekeit, ha Moszkva és Washington közvetlenül egyeztetnek. Ez is mutatja, hogy a kínai vezetésnek ez nem központi kérdés, a háború messze zajlik Kínától, a háború kitörése után Peking egy álláspontot adtak ki, hangsúlyozva minden ország szuverenitásának és békéjének a tiszteletben tartását.

A Föld lakosságából 800 millió fő tartozik az úgynevezett Nyugathoz, a hétmilliárdos népesség nem csatlakozott a szankciókhoz, az orosz termékekre tehát maradt kereslet, nem sikerült az oroszok elszigetelése – mondta Horváth Levente.

Az Oroszország ellen kivetett szankciók Kínának kedveztek, olcsóbban jutottak energiához és nyersanyagokhoz, mindez segíti a gazdaság átállását a minőségi termelésre átállásban. Kína csak néhány katonai támaszpontot kell fenntartani külföldön, miközben az Egyesült Államok 800 külföldi katonai támaszpontot üzemeltet – emelte ki Horváth Levente, az Eurázsia Központ vezetője.