Megrekedt Kína globális óriásterve, az Új Selyemút építése
Globál
A kínai hitelezés visszaesése, és a látványos kudarccal vagy eladósodással járó, kínai hitelből megvalósított globális fejlesztések rossz képe miatt jócskán vesztett lendületéből az Egy Övezet, Egy Út kezdeménezés, vagyis az új kínai Selyemút.
A kínai Egy Övezet Egy út (Új Selyemút) kezdeményezés (Belt and Road, BRI) már nem halad teljes gőzzel, nehéz éveket zárt, a 2013-as indulása utáni felfutást követően 2019-től jelentős a visszaesés.
A Hszi Csinping kínai elnök nevéhez fűződő kezdeményezéshez csatlakozott tagok egy részénél a beruházások visszaesése volt tapasztalható 2023-ban, amikor az építési beruházásoknál a második legalacsonyabb növekedési évet regisztrálták.
Ez különösen fontos, tekintve, hogy az építkezések, mint például az autópályák vagy a hatalmas stadionok, a beruházások több mint felét teszik ki. Az építőipar és a megfelelő infrastruktúra volt a selyemút hajtóereje, világjárvány alatti lassulás soha nem állt helyre, lelassult
Egyre több nemzet kezd elhatárolódni Kína infrastrukturális globális fejlesztési tervétől: a Fülöp-szigetek és Olaszország esete jól ismert - mindketten lemondták a beruházásokat, Olaszország pedig teljesen kilépett a kezdeményezésből. Nepálban sem kezdődtek el a selyemút-beruházások, sőt, Nepál elutasított minden kínai hitelt, és inkább a vissza nem térítendő kínai támogatásokra összpontosít.
Az Egy Övezet Egy Út szárazföldi és tengeri útvonalai
Brazília, amely a projekt kulcsfontosságú állama, idén ősszel nyilvánosan is elutasította a selyemút-tagságot, India a projekt elindítása óta következetesen elutasította a kínai kezdeményezést.Mindezek mellett nem csak arról van szó, hogy a nemzetek vagy eltávolodtak a kezdeményezéstől, hanem egyenesen elutasítják a csatlakozást: ilyen például a nyersanyagokban gazdag Angola, Zambia és Kongó.
- Az egyik legnagyobb probléma, hogy a fejlődő országoknak választaniuk kellene az Egyesült Államok és Kína között, amit szeretnének elkerülni, inkább a semlegesség mellett döntenek.- Másrészt a kezdeményezés eddigi eredménye megkérdőjelezhető: sok szellemváros épült fel és több, a kezdeményezéshez csatlakozott országban adósságcsapdák alakultak ki a felvett kínai hitelek miatt (pl.Srí Lanka). Több országban pedig fontos szektorokat lehetetlenített el az olcsó kínai import, így elfordultak az ázsiai nagyhatalom barátságától.
(Nem mellesleg Szerbiában is tiltakozások zajlottak, miután a kínai kezdeményezés révén épített vasútvonal teteje összeomlott és 15 ember halálát okozva.)
- Harmadrészt Donald Trump beiktatása után egy új vámháború, amerikai-kínai szembenállás jöhet, amiből több, Kínával is jó viszonyt ápoló ország ki szeretne maradni.
- Végül a kínai ingatlanszektor válsága nyilvánvalóan megviselte a külföldi beruházásokat is, illetve a bankok sem a régi tempóban és mennyiségben adnak hiteleket a selyemút-projektekre.
A kínai BRI és a visegrádi országok kapcsolatáról ebben az elemzésben olvashat bővebben, Kína budapesti nagykövetével felvett interjúnk itt található.
