Fegyverkezési botrány Berlinben - Bekavarhat az arab szál is?

Az 1840 óta létező, patinás Haenel már az NDK-időkben is az akkori szocialista tábor legjobb vadászfegyvereit gyártotta.

„Merkel” márkájú sörétes puskája legendás hírű volt, akárcsak a légpuskái, sportfegyverei, amelyekkel az akkori szocialista tábor legjobb lövői olimpiákat nyertek.

A szocialista időkben Kádár János párt első-titkár és vadásztársasága a Haenel-gyártmány Merkel drillingeket, a háromcsövű (általában két, sörétes, nagyöbű, 12-es és egy golyós csővel felszerelt) vadászfegyvereket kedvelte, amelyek példányai ma akár félmillió forintot is érhetnek.

És a Haenelnél dolgozott a második világháborúban fejlesztőmérnökként Hugo Schmeisser, a róla elnevezett automata rohampuska, a StG 44-es (amely állítólag az AK-47-est megtervező Kalasnyikovot is megihlette) kidolgozója.

Schmeissert a szovjetek a második világháború után Izsevszkbe, a Kalasnyikovok, a szovjet kézifegyvergyártás központjába internálták, dolgoztatták, ahonnan 1952-ben engedték haza.

A 2020-as lecserélési ügylet legalább két oldalról támadható.

1. A HK G 36-osa sok elemző szerint a világ egyik legjobb kézifegyvere, a múlt század kilencvenes évei végén kezdték bevezetni a Bundeswehrben – és a nagy nyugati hadseregek egyik legfiatalabb kézifegyvere.

2. A HK azt állítja, hogy a Haenel eltulajdonította a nyugatnémet fegyvergyár egyik találmányát, amely a víz alól kibukkanó német különleges egységek, a Kampfschwimmer-alakulatok MK 556-osokkal felszerelt katonái számára lehetővé teszi, hogy szükség esetén azonnal nyissanak tüzet. A Haenel tagadja a vádat.

Összehasonlításképpen: az amerikai hadsereg magját képező, hasonló kézifegyver, az AR-15-ösből – M-16-osból tovább fejlesztett M4-es gépkarabély öt évvel előzte meg a G 36-ost és az amerikaiaknak eszük ágában sincs lecserélni.

Az alapkérdés: mi késztette a német kormányt, a Bundeswehrt a költséges csere elindítására?

Alig huszonöt éve szolgál a G 36-os. Jegyezzük meg: a ma még a magyar hadseregben is alkalmazott AK-47-est, annak változatait a múlt század ötvenes-hatvanas éveiben kezdték rendszeresíteni.

Vagy ugyanaz a probléma, mint a második világháborúban a német fegyverekkel a mínusz harminc fokos orosz télben? Túl pontosak, precízek?

Nem egészen, de lehet benne valami. A G 36-osokat ugyanis vélhetően nem tervezték „igazi” harcokra – mondják a bírálók.

Ezelőtt öt évvel, 2015. április 2-án Afganisztánban bukott ki ez a probléma.

Egy német alegység északon, Kunduz térségében túlerőben lévő ellenséggel keveredett tűzharcba, és a katonák beszámolói szerint G 36-osaik csöve már két tár (60 darab 5,56mm-es NATO-szabvány lőszer) kilövése után úgy felforrósodott, hogy 200 méterre már 50 centivel félrehordott az egyébként híresen pontos fegyver. Miközben az ellenfél kalasnyikovjai bírták a tartós tüzelést.

Három német katona vesztette életét ebben az ütközetben.

Ezután szupertitkos vizsgálat indult a Bundeswehren belül a G 36-osok megbízhatóságának ellenőrzésére.

Állítólag mind a három, egymástól függetlenül működött vizsgálóbizottság hasonló következtetésre jutott: a G 36-os nem bírja a tartós tűzharcot, mert súlycsökkentési célokból tervezői műanyagokat alkalmaztak olyan alkatrészek gyártásához is, amelyekhez nem kellett volna.

Ezek a hő, a tartós, intenzív használat hatására megvetemedtek. Ám a fegyverpróbákra nem hívták meg a G 36-ost gyártó Heckler und Koch fegyvergyár mérnökeit, akik tagadták a vádakat.

Az akkori német védelmi miniszter, (ma a Brüsszeli Bizottság elnöke), Ursula von der Leyen emiatt már évekkel ezelőtt tervbe vette a G 36-osok lecserélését, amire csak utóda tett konkrét lépéseket.

Az első Haenel MK 556-osoknak már meg kellett volna érkezniük a Bundeswehrhez, ám az ügylet lefulladt, pillanatnyilag holtponton van.

Kapkodás, ide-oda telefonálgatás jellemzi a mostani szakaszt. És nem ez az időszak, amikor ilyesmivel kellene foglalkozni.

A Bundeswehr parancsnokai el vannak foglalva a COVID-19-es betegség elleni támogatás megszervezésével. November elején mintegy 4000 hivatásos katona segítette a kórházak munkáját és összesen 15 ezer katona áll készenlétben, ha tovább romlana a helyzet.

Hozzáértők szerint az MK 556-ossal technikailag nincs probléma. Valamivel jobbak a mutatói a G 36-osnál, és az ára lényegesen alacsonyabb. (Ebben közre játszhatnak a Kelet-Németországban a nyugat-németországinál alacsonyabb munkabérek is.) És a Haenel vezetése szerint a fegyver 90 százaléka német anyagokból, alkatrészekből áll.

Az elkövetkezendő időszakban – ha az üzlet egyáltalán létre jön – a Haenelnek 120 ezer darab MK 556-ost kell szállítania. Az ellendrukkerek szerint ez meghaladhatja a suhli gyár lehetőségeit.

Ám a fegyverbeszerzés minden országban kiemelt nemzetbiztonsági ügy.

Ezzel kapcsolatos a nagy probléma: A Haenel többségi tulajdonosa az Egyesült Arab Emirátusok, azon belül is a sivatagi muszlim egyházi államszövetséghez köthető, azaz állami vállalat.

Neve: Caracal International LLC, a Caracal gazdája pedig az EDGE fegyvergyártó állami konszern, amely az Emirátusok fegyvergyárait fogja össze. Az MDR Thüringen német közszolgálati tv-adó nyomozása szerint a Haenel és a hozzá kötődő másik dél-thüringiai vállalat, a Merkel pisztolyokat, géppisztolyokat, automata karabélyokat, mesterlövész puskákat gyárt.

Ez utóbbiakat olyan kiemelkedő minőségben és árban, hogy a német fegyveres erők különleges alakulatai, a KSK (szárazföldi erők), a KSM (haditengerészet), valamint a rendőrség speciális alakulata (SEK) Haenel/Merkel mesterlövész puskákkal vannak felszerelve.

Figyelemre méltó, hogy a keletnémet bázisú Baloldaliak (Die Linken) harcolnak leginkább a keletnémet vállalat üzlete meghiúsításáért. Pedig elvben ők állnak ki a keleti országrész teljes mértékű integrálásáért, az egyenlő bérekért.

A Baloldaliak egyik parlamenti képviselője, Matthias Höhn szerint az önmagában kockázatot jelent, hogy egy minőségi német fegyvergyár arab ellenőrzés alá került. De hogy ez a gyár még a Bundeswehr alapfegyverének a szállítója is legyen – ez már túl sok Höhn úrnak.

Meglepő módon a dél-thüringiai CDU parlamenti képviselője, Mark Hauptmann száll szembe a harcias baloldalival.

Hosszú ideje ismerem a Haenelt. Tudom, hogy az arab befektető a legcsekélyebb mértékben sem avatkozik be a német cégvezetés döntéseibe

húzta alá az MDR tv-csatornának nyilatkozva.

Időközben a hírek szerint leapadt a megrendelés értéke is. Kezdetben 600 milliós euróról, több mint 150 ezer fegyverről volt szó.

A legújabb információk már csak 250 millió eurós ügyletről és 120 ezer legyártandó automata karabélyról tudnak, és az ügy nincs lezárva.

A kulisszák mögött dúl a politikai harc, amit Ursula von der Leyen (UvdL – rövidítéssel emlegetik Németországban) korábbi német védelmi miniszter és utóda, az ugyancsak hölgy, Annegret Kramp-Karrenbauer (AKK) ellen vívnak pontosan be nem mérhető csoportok. Felróják UvdL-nek, hogy a McKinsey tanácsadó céggel világíttatta át annak idején a Bundeswehrt, amelynek, mondják, fogalma sincs a katonai-hadiipari szféráról.

André Wüstner, a Bundeswehr-szövetség (ami a német hadsereg tagjainak független, pártatlan érdek-képviseleti társadalmi szervezete) elnöke a tagesschau.de hírprogramnak nyilatkozott. Azt mondta:

A Bundeswehr elhanyagolt, és ami a katonák felszerelését illeti, számos sebből vérzik. És a G 36 automata karabélyügy még csak nem is tartozik a legsúlyosabbak közé...