Felgyorsult a magyar bérfelzárkózás
ElemzésekA márciusi adatok szerint a kedvezmények figyelembevételével számolt hazai átlagkereset közelíti az 1200 eurót, majdnem elérve a brit és a francia szint felét. A mediánbér persze jóval kisebb, ugyanakkor kedvező, hogy gyorsabban növekszik, mint az átlagkereset.
A KSH által nyilvánosságra hozott adatok szerint márciusban a bruttó átlagkereset 658 ezer forint volt, a nettó összeg a kedvezmények figyelembe vételével közel 453 eze forint, ha a közmunkát figyelmen kívül hagyjuk,
az összeg a 460 ezer forintot is meghaladhatja.
Felzárkózás
Ez euróban számolva 1180 körüli összeg, ami messze az eddigi legmagasabb érték, vagyis euróan is dinamikus a bérnövekedés, ami abból adódóik, hogy a 2022-ig fennélló helyzettel szemben megszűnt a forint trendszerű gyengülése, azóta ugyan vannak ingadozások, de összességében stabilnak tekinthető az árfolyam.
Ugyan az összeg a mediénbérnél még lényegesen magasabb, és a vásárlóerejét sem feltétlenül érezzük többnek, mint két évvel ezelőtt (sőt, sok esetben még kevesebb), ez azonban az időközben lezajlott inflációnak tudható be. A felzárkózás ugyanakkor árfelzárkózást is jelent, vagyis a fejlettebb uniós tagországok béreihez képest úgy csökken a lemaradásunk, hogy közben az árszínvonal is utoléri azokét.
Ettől azonban még komoly eredmény, hogy csökken a hazai és az említett országok bérszínvonala közötti eltérés, hisz tisztán gazdasági alapokon egyre kisebb a motiváció a más országokban történő munkavállalásra. Egyedi eltérések persze vannak, hisz egyes országoknak különlegesen magas a bére (elsősorban Svájc, havi 5570 euróval vagy Dánia 4150 euróval), ezekbe az országokba azonban
még akár Németországból vagy Ausztriából is átjárnak dolgozni.
Már nem érné meg odatelepülni
Más országokkal összevetve viszont kifejezetten látványos a felzárkózás, ez különösen nagy-Britanniára érvényes, ahol az átgondolatlan uniós kilépés a béreket is megviselte euróban mérve: az átlag 2450 körül van, ezzel megközelítettük a brit szint felét, de a francia adat is hasonló szintű.
Ha összevetjük a 20 évvel ezelőtti helyzettel, amikor a szigetország szinte egyedül nyitotta meg munkaerőpiacát az új uniós tagállamok előtt, és az 5-6-szoros ottani fizetés miatt tömeges volt az odavándorlás, ma már a dupla bér érdemben nem tűnne vonzóbbnak, ha a helyi lakhatási költségeket is figyelembe vesszük.
A tényleges átlag, vagyis a medián bér
A helyzet persze a többségnem nem tűnik ilyen szépnek, amit a medián bér és az átlagbér közötti különbség magyaráz. A mediánbér az az összeg, melynél az összes dolgozó fele keres kevesebbet, a fele többet (vagy pont annyit), és ennek a kedvezményeket figyelembe vevő nettó értéke csak 355 ezer forint, ami kicsit több. mint 900 euró.
Itt is van azonban egy csavar: a statisztikában kimutatottan alacsony bérűek, minimálbér közeliek közül sokan nem ennyit keresnek ténylegesen, hanem zsebbe kapják fizetésük többi részét. Ennek szerepe a minimálbér dinamikus emelésévsl csökkenhet, azonban egyelőre még jelentős. Számszerűsíteni a dolog jellege miatt nehéz, de az sem kizárt, hogy ez a tényleges mediánbért akár 10 százalékkal is megnöveli, így az is 1000 euró körül van.
Fehéredési folyamat
A tényleges felzárkózási helyzetet reálisabban akkor látnánk, ha minden ország a mediánbért adná meg, és ezeket vethetnénk össze, ugyanakkor a helyzet javulására utal, hogy ez a mutató 15,9 százalékkal nőtt, vagyis nagyobb mértékben, mint az átlagbér. Ha a medián és az átlagbér közti rés tovább szűkül, ez a probláma mérséklődik, hisz a jövedelmek emelkedése mellett azok kifehéredése is zajlik.
