Fellendítheti a V4-ek gazdaságát az Új Borostyánút, az észak-déli kereskedelmi folyosó

Mind az EU, mind a V4 céljaival megegyezik, hogy létrejöjjön egy észak-dél irányú kereskedelmi és közlekedési folyosó a térségben. Az Új Borostyánút fontos ipari, gazdasági és közlekedési csomópontokat fog összekötni.

A borostyánút Római Birodalmon belüli útvonala viszonylag jól ismert.

A Birodalmon belül Itália, Pannonia és Noricum provinciákon haladt keresztül, majd átlépve a limest az úgynevezett „Barbaricum” területén, a Római Birodalom közigazgatásán kívül eső zónán haladt tovább.

Az új kezdeményezés annyiban kapcsolódik az ókori borostyánúthoz, hogy hozzávetőlegesen hasonló útvonalon halad.

Az Új Borostyánút azonban egy vasúti árufuvarozási folyosó, a jelenkor állapotainak megfelelően fog kiépülni és működni.

Négy ország, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és Szlovénia közösen kezdeményezte az árufuvarozási folyosó létrehozását.

A négy európai uniós tagállam 2016 márciusában nyújtotta be a kezdeményezést az Európai Bizottságnak – olvasható Sashalmi Ádám elemzésében, amelyet a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Kutatóintézet (PAIGEO) HUG (Hungarian Geopolitics) magazinjában publikált.

Az Új Borostyánút a koperi kikötőből fog indulni, keresztülszelve Szlovéniát, köztük a fővárost, Ljubljanát. Ezután Magyarországra ér, ahol érinti Zalaszentivánt, majd elágazik Sopron és Csorna felé. Csornától folytatódik egy ág Rajkáig, egy másik pedig Komáromon át Budapestig, ahonnét továbbmegy egészen Kelebiáig, a magyar-szerb határig.

Rajkától és Komáromtól továbbhalad észak felé, átlépve a magyar-szlovák határt. Érinti Pozsonyt, Újvároskát (Leopoldov) és Zsolnát. Ezután Lengyelországban folytatódik, ahol átmegy Katowicén és Krakkón, majd továbbhalad két irányba, az egyik Varsóban végződik, a másik pedig Lukówon át egészen a lengyel-fehérorosz határig, Terespolig fog tartani. Látható, hogy fontos ipari, gazdasági és közlekedési csomópontokat fog összekötni.

A kezdeményezés mellett szól, hogy beleillik az Európai Unió és a visegrádi együttműködés elképzeléseibe, sőt erősíti azokat. Mind az EU, mind pedig a V4 céljaival megegyezik, hogy létrejöjjön egy észak-dél irányú kereskedelmi és közlekedési folyosó a térségben.

Az Új Borostyánút megvalósulásának egyik pozitív hozadéka lehet, hogy a négy kezdeményező ország közötti kereskedelmi forgalom növekszik.

A Világbank adatai szerint jelenleg viszonylag alacsony az egymás közötti áruforgalom mértéke, ezzel szemben Németországgal jóval magasabb a kereskedelmi forgalom dollárban mért értéke. A jelenlegi adatok szerint például Magyarország Szlovákiába irányuló exportja a teljes export 5 százalékát, Németországba irányuló kivitele a teljes export 27 százalékát adja.

Az új árufuvarozási folyosó kiépülésével felértékelődhetnek egyes közlekedési csomópontok, amelyeken az Új Borostyánút keresztülhalad.

Ez különösen azok esetében jelentős, amelyeket más korridorok is érintenek, például Koper, Ljubljana, Budapest, Pozsony, Zsolna, Katowice, Varsó vagy Terespol.

Az Új Borostyánút ha megvalósul, akkor olyan változásokat hozhat, amelyek javítják a közép-európai régió versenyképességét. A kezdeményező országok számára pedig fejlődési és kitörési lehetőséget jelenthet.

Azonban még számos megválaszolatlan kérdés van az Új Borostyánúttal kapcsolatban. Nem tudni, hogy valóban képes lesz-e mérsékelni a résztvevő országok gazdasági függőségét?

• A Kínával, Olaszországgal vagy az egymás közötti növekvő kereskedelem ellensúlyozni tudja-e Németországot, esetleg Németországnak lesz-e válasza rá?
• Tovább erősítheti-e a közép-európai politikai együttműködést, növekedhet-e a térség politikai súlya?
• Hozzájárulhat-e a térség gazdasági teljesítményének növekedéséhez?
• Lehetnek-e negatív következményei?
• Kialakulhat újabb függőség, ezúttal Kínától?
• A kínai áruk kiszorítják a hazai termékeket?

Ezekre a kérdésekre a kezdeményezés megvalósulása után fogunk választ kapni.