Fiatalkori munkanélküliség: kiderült, hogy állunk a többi EU-s országhoz képest

2012 óta folyamatosan javult a fiatalok foglalkoztatási helyzete. Mind a foglalkoztatás, mind a munkanélküliség tekintetében az EU középmezőnyébe került Magyarország.

A 2020-ban megkérdezett 15-29 év közti fiatalok 62 százaléka már végzett valamilyen munkát életében. A legfiatalabbak között kevesen, de a 25-29 évesek 86 százaléka már dolgozóként azonosította magát.

A fiatalok gyakran sérülékenyebb foglalkoztatási helyzetekben, mint például alkalmi munkavállalás keretében, részmunkaidőben és más bizonytalan formákban dolgoznak. Ezenfelül 2020-ban a fiatalabb korosztály majdnem harmada részben, vagy teljesen feketén kapta a fizetését. Ez a probléma a dolgozó tizenévesek csaknem felét, míg a 25-29 év közöttiek 24 százalékát érintette.

Az otthoni munkavégzés pedig csupán a fiatalok 2 százalékát érintette, azonban ez nagymértékű emelkedésnek számít a 2016-os 1 százalékhoz képest.

Merre tart az a legfiatalabb Y-generációsok útja?

Fontos foglalkozni ezzel a korosztállyal, értékes korosztály, azért is, mert ritka. A népszámlálás szerint a 25-29 éves népesség száma 566 ezer fő Magyarországon, ez lényegesen kevesebb, mint a korábbi három népszámlálás esetén.

-fogalmazta meg a fiatalabb korosztály fontosságát Kiss Ambrus volt megyei és regionális munkaügyi központi igazgató.

A NEET (nem tanuló, nem dolgozó) ráták tekintetében is Magyarország az Európai Uniós középmezőnyben helyezkedik el, és egy javulás következett be a 2010-es évek óta. 2020-ban körülbelül a 25-29 éves fiatalok 10 százaléka nem tanult és nem dolgozott.

Igaz, hogy a munkanélküliségi ráta tekintetében a 25-29 éves fiatalok még nem érték utol a felnőtt (30-64 év) korosztályt, de ezen a területen is kimagasló javulás következett be a 2010-es évek után. Azonban azok, akik a 25-29 éves korosztályban álláskeresővé válnak, ők jellemzően tartós álláskeresők lesznek, tehát több időt töltenek inaktívként.

-számolt be a fiatal korosztályok munkaerőpiaci helyzetéről Koltai Luca, a Hétfa Kutatóintézet vezető kutatója.

Aranyat érhet az érettségi megszerzése

A NEET fiatalok jelenségének a súlyát magyar szempontból az adja, hogy a képzetlen fiatalok érintettsége nagyobb, mint az EU-s átlag. Ezzel szemben, a legalább érettségivel rendelkezőknél pedig kisebb, ez alátámasztja az érettségi megszerzésének a fontosságát.

-fogalmazta meg az oktatási és foglalkoztatottsági problémák hátterét Bódis Lajos, a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalom-és Politikatudományi Intézet Közpolitika Tanszékének egyetemi docense.

Magyarországon a legalacsonyabban képzettek körében jóval nagyobb a munkaerőpiacról kisodródók aránya, a különbség pedig egyre inkább növekszik. A végzettség hatása különösen drasztikus az idősebb korosztályokban, ahol az alacsonyabb végzettséggel rendelkezőket hátrány érheti, náluk magasabb a NEET ráta és sokkal hosszabb ideig ragadhatnak bent ebben a szituációban.

A magasabb iskolai végzettség és a több végzettség, szakképzettség garanciát ad arra, hogy valaki könnyebben el tudjon helyezkedni a munkaerőpiacon. Az egyik kulcskérdés a korai iskolaelhagyás lecsökkentése, hiszen ez már önmagában egy olyan eszközt jelentene, ami a további beavatkozásokat szükségtelenné tenné.

-hangsúlyozta a tanulmányok fontosságát Janovics Péter, a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal főosztályvezetője.

Akik korábban hagyták abba a tanulmányaikat, vagy korán lemorzsolódtak az iskolából, jóval nagyobb arányban kerültek a NEET fiatalok közé. A 16 éves kor előtt tanulmányaikat befejezők több mint fele (52%) vált NEET fiatallá, míg a 20 éves koruk után tanulmányaikat befejezők 12 százaléka nem helyezkedett el az iskola befejezése után.

Jelentős nemi különbségek vannak. A 30 alatti nők között magasabb a NEET-ek aránya a hasonló korú férfiakhoz képest. A férfiak foglalkoztatottsági és aktivitási mutatója minden korosztályban magasabb, mint a nőké, bár a fiatalabb korosztály esetében különösen nagy ez a szakadék. A kor előrehaladtával egyre több az inaktív nő, gyermekvállalása és gyermekgondozási többletfeladatai játszhatják a legnagyobb szerepet.

-emelte ki a nemek közötti egyenlőtlenség kérdését Koltai Luca.

Az urbanizáció szintje is jelentős hatással van a fiatalok esélyeire és a NEET-rátákra. Nem meglepő módon a ritkán lakott vidéki térségekben a legmagasabb a nem tanuló, nem dolgozó fiatalok aránya.

Az ifjúság munkaerőpiaci helyzetéről szóló teljes konferenciát az alábbi linken tekintheti meg.